Folytatódik a miniszterelnök augusztusban elstartolt diplomáciai ralija.
Orbán Viktor a Karmelita kolostorban ezúttal Mikayıl Cabbarov Çingiz oğlut, Azerbajdzsán gazdasági miniszterét fogadta, akivel elsősorban energetikai együttműködésről beszélgettek – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A tárgyaláson ott volt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter valamint Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is.
Orbán Magyarország energiabiztonsága szempontjából fontos fejleménynek nevezte, hogy a korábban megkötött szerződések alapján az azeri energiavállalat júliusban elkezdte a földgáz betárolását a magyar tárolókba, így már valós fizikai gázszállítási kapcsolat létesült a két ország között.
Arról is szó volt, hogy több magyar vállalat terjeszkedik sikeresen Azerbajdzsánban, és további magyar befektetések is napirenden vannak. Orbán azt mondta, hazánk évente 200 ösztöndíjas helyet ajánl fel azerbajdzsáni diákoknak a magyarországi tanulmányok folytatására.
Szijjártó azt mondta, a két kormány rendkívül elkötelezett a kapcsolatok folyamatos fejlesztése iránt. Fontos eredménynek nevezte, hogy Magyarország is szerepet vállalhat Hegyi-Karabah újjáépítésében, a legnagyobb hazai építőipari vállalatokból álló konzorcium jövőre kezdheti meg a munkát Soltanliban, a jóváhagyás megszületett, a terveket elfogadták, a szerződések egy részét aláírták.
Szijjártó szerint mára valósággá váltak a 2010-es elején megindított, akkor talán hihetetlennek tűnő törekvések azáltal, hogy az energiabiztonság javítása érdekében idén elkezdődött a földgázszállítás Azerbajdzsánból Magyarországra.
Emlékeztetett rá, hogy 100 millió m³-es szállítási és 50 millió m³-es bértárolási szerződést kötöttek a felek, de a mennyiség növeléséhez nem csak magyar és azeri elkötelezettségre, hanem EU-s lépésekre is szükség van a délkelet-európai energetikai infrastruktúra fejlesztése terén.
„Felszólítjuk az Európai Uniót, hogy az energiadiverzifikációra vonatkozó törekvései ne merüljenek ki a tagállamok noszogatásában, hogy ennél eklatánsabb és kézenfekvőbb kifejezést ne használjak, hanem Brüsszel is lépjen, és adjon pénzügyi forrást ahhoz, hogy a földgázszállítási infrastruktúra kapacitásának növelésével Magyarország és más közép-európai országok is növelhessék az Azerbajdzsánból szállított földgáz mennyiségét” – mondta.
Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy az idei év első felében 3,5-szeresére nőtt az azerbajdzsáni irányú magyar export, értéke már eddigre jelentősen meghaladta a tavalyi év egészét. „Abszolút rekordot döntöttünk az exportban, és az importunk is jelentős mértékben nő” – mondta. A MOL fontos szerepet játszik az azeri kőolaj-kitermelésben, így bővül az olajbehozatal volumene is Magyarország energiabiztonságának garantálása érdekében.
„Ilyenkor mindig érdemes visszagondolni arra, hogyan is kezdődött mindez, mivel mi nem ilyen földgáz-barátságban vagyunk Azerbajdzsánnal, mi nem a 2020-as évek elejének energiaválsága során fedeztük fel, hogy van olyan ország a világon, hogy Azerbajdzsán, mi már jó 12-13 éve építjük ezt a kapcsolatot. Mi akkor kezdtünk kapcsolatokat építeni Azerbajdzsánnal 2010-ben, amikor Európában ezt nemhogy senki nem értette, nemhogy mindenki lesajnált minket emiatt, de még kritizáltak is minket. Most ehhez képest azt látjuk, hogy a nyugat-európai országok és az Európai Unió vezetői egymást lökdösik Bakuban egy-egy jó fényképért Aliyev elnök úrral” – mondta Szijjártó, aki szerint Magyarország, a magyar emberek sokat profitálnak a kölcsönös tiszteleten alapuló, hosszú távú együttműködésből Azerbajdzsánnal. (via MTI)