Lassan, de biztosan veszít jelentőségéből az angol nyelv Európában – mondta Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök pénteken Firenzében egy nemzetközi konferencián, amin az Európai Unió állapotáról volt szó.

„Mindig ugyanaz a gondom: habozva válogatok két vagy három nyelv között, nem számítva a luxembourgit, amit csak maroknyian beszélnek, és értenek. Most az angol és a francia között hezitálok, de úgy döntöttem, franciául fogok beszélni, mivel az angol egyre inkább veszít a jelentőségéből Európában”

– szurkálódott az EU-ból kiválni készülő Nagy-Britanniával az Európai Bizottság elnöke, aki kijelentésével – a helyszíni jelentések szerint – tapsot és nevetést váltott ki uniós tisztségviselőkből, helyi illetékesekből és olasz diákokból álló közönségéből.

Azért is a francia nyelv mellett döntött, mert – mint mondta –: „Franciaországban választást tartanak vasárnap, és szeretném, ha megértenék a mondandómat Európáról és a többi államról”.

A több nyelven folyékonyan beszélő Juncker tragédiának nevezte Nagy-Britannia kiválását az Európai Unióból.

„Tisztességes tárgyalásokat folytatunk brit barátainkkal, de ne feledjük, hogy nem az EU hagyja el az Egyesült Királyságot, hanem az Egyesült Királyság az EU-t, és ez nagy különbség.”

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke azt mondta: „Senki sem akarja befolyásolni a brit választásokat”, inkább örülni kell annak, hogy a Nagy-Britannia uniós kilépéséről szóló tárgyalásoknak Londonban egy stabil, a problémák megoldásához felhatalmazással rendelkező kabinet fog nekilátni. Az EP elnöke Theresa May brit miniszterelnök korábbi kijelentésére reagált, ami szerint az EU több tisztviselője és az európai sajtó fenyegetőzésekkel és félremagyarázásokkal igyekszik befolyásolni a június 8-ra kiírt, előrehozott nagy-britanniai parlamenti választásokat.

A beszédében Juncker kifogásolta, hogy az EU-ról szólva inkább a hibákat, szerinte az EU eredményeit éppen az európaiak nem tudják értékelni, az unión kívül viszont sokan lelkesen méltatják azokat.

Az egyik legnagyobb sikerként azt említette, hogy a közép- és kelet-európai országok jelentős része EU-taggá vált, és ezzel békés úton egyesítették a kontinenst. Szintén méltatta az egységes piac és a közös uniós valuta megteremtését. Ezek a kívülről érkező megrázkódtatásoktól is segítenek megvédeni az uniót – mondta.

Viszont elismerte az elnök azt is, hogy az EU időnként túlságosan sokat akar tenni eredeti rendeltetéséhez képest, és problémaként említette, hogy a tagországok között nem tapasztalható elegendő szolidaritás egymás iránt. (MTI)