A 2018-as költségvetés egyik nagy nyertese lesz a Külügyminisztériuma, amely 2014 - Szijjártó Péter kinevezése óta - látványosan felértékelődött a miniszterelnök szemében, és a kormány évről évre több kompetenciát és forrást csoportosít át a külügyi tárcához. Azt követően, hogy a gazdaságdiplomácia is Szijjártóhoz került, 2013-hoz képest 2018-ra a Külügyre szánt pénz több mint háromszorosára, 67 milliárdról 220 milliárdra nőtt. 

2017-re a kormány tavaly "csak" 177 milliárdot szavazott meg, úgy az ugrás az idei évhez képest is jelentősnek mondható.  A gazdasági lap meg is jegyzi, hogy ez tekintélyes emelés ahhoz képest, hogy a tárca hagyományos és gazdaságdiplomáciai vonalon sem tud komoly eredményeket felmutatni. A minisztériummal szemben támasztott elvárás is egyre inkább gazdasági jellegű: már nem is annyira diplomácia, hanem a külföldi tőkebefektetések elősegítése és a magyar gazdaság kivitelének fellendítése a tárca fő feladata. 

A külföldi tőkebefektetéseket intéző Nemzeti Befektetési Ügynökség beruházásösztönzési célelőirányzatát 30-ról 50 milliárdra emelik. A Magyar Nemzeti Kereskedőházhoz utalt "külgazdaság fejlesztési célelőirányzat" az idei 3,7 milliárd forintról 2018-ban 7,5 milliárd forintra nő, ami minimum érdekes annak tükrében, hogy az állami cég legutóbbi elérhető (2015-ös) beszámolója szerint 5,4 milliárd forint mínusz termelt. Az Eximbankba jövőre is 25,6 milliárd forintot tesz be a magyar állam. (napi.hu)