A CIA a mai napig nem jött rá, hogyan tudták a kínaiak 7 éve teljesen szétverni a kínai informátorhálózatát

Az Amerikai Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége, azaz a CIA a kétezres években hatalmas hangsúlyt fektetett arra, hogy komoly besúgóhálózatot építsen ki Kínában. Ez sikerült is, több mint egy tucat, a kínai pártvezetők korrupciós ügyei miatt kiábrándult, magas rangú pekingi bürokratát sikerült beszervezniük, és rajtuk keresztül csak úgy áramlottak Washingtonba a fontos kínai titkok. A kínai kémelhárítás tisztában is volt azzal, hogy az államapparátus súlyosan ereszt a CIA felé, de az informátorok leleplezésére irányuló akcióik rendre sikertelenül zárultak.

2010 végén azonban változott a helyzet: a kínai kémelhárítás hirtelen több mint egy tucat CIA-forrást leplezett le. Az amerikaiak kezdetben csak annyit láttak, hogy az embereik sorra eltűnnek, majd fokozatosan ráébredtek, hogy szörnyű dolog történt.

Volt emberük, akit a kínai kémelhárítás emberei a kollégái szeme láttára lőttek agyon egy állami intézmény udvarán.

Az azóta indított vizsgálatok szerint 18-20 CIA-informátor tűnt el. Többségüket lemészárolták, a többieket bebörtönözték.

A CIA és az FBI a mai napig próbálja kideríteni, mi történhetett, de eddig nem igazán jártak sikerrel. Az ügynökségeknél most is több, egymással versengő teóriával tudják csak magyarázni, ami történt, de továbbra sem tudják, pontosan hogyan járt túl a CIA eszén a kínai kémelhárítás, és hogyan szenvedhette el az ügynökség az elmúlt évtizedek legsúlyosabb biztonsági krízisét. A CIA 2011-ig csak a Szovjetunióval szemben veszített ennyi embert egyszerre.

A New York Times most erről a nyomozásról publikált egy cikket, amit a nevük elhallgatását kérő hírszerzők és elhárítók beszámolói alapján készítettek. Az írás bemutatja, hogy az USA kémügynökségei a XXI. században is sokszor csak a sötétben tapogatóznak, ha olyan kifinomult és veszélyes ellenfelekkel kerülnek szembe, mint Kína vagy Oroszország.

A New York Times-nak nyilatkozó források szerint a CIA 2010 végén érezte először, hogy Kínában valami gond van: míg a hálózatuk korábban folyamatosan termelte a jó minőségű és megbízható információt, akkor hirtelen minden csatornán megszűnt a kommunikáció.

Néhány héttel később elkezdtek eltünedezni az informátoraik is.

Sokáig nem tudták, mi történhetett, az akkori titkosszolgálati jegyzékekben csak annyit jeleztek Langley felé, hogy újabb és újabb forrásaik tűnnek el. 2011-ben már nyilvánvaló volt számukra, hogy a kínai kémelhárítás leleplezte és lenullázta a hálózatukat.

Az eset kivizsgálására a CIA és az FBI külön egységet állított fel, ami részletesen kielemezte az összes, Pekingből irányított CIA-akciót. A vizsgálat során átvilágították a nagykövetség minden egyes dolgozóját, és mindenkit, aki kapcsolatban állhatott a CIA kínai műveleteivel.

Több hónapnyi kutatómunka után eljutottak egy korábbi CIA-ügynökhöz, aki visszavonulása után Ázsiában telepedett le. Úgy sejtették, ő árult el létfontosságú információkat a kínaiaknak. Ezt az ügynököt az Egyesült Államokba csalták, és ott kihallgatták, de végül nem tudtak elegendő bizonyítékot gyűjteni ellene a vádemeléshez, és a férfi a kihallgatása alatt is következetesen tagadta a bűnösségét.

Ettől függetlenül a mai napig él a teória a CIA-nál, hogy a kínai hálózatukat egy áruló miatt bukták be.

A másik elmélet szerint a kínai kémelhárítás 2010-ben feltörte és megfejtette a kommunikációs rendszert, amin keresztül a CIA az informátoraival tartotta a kapcsolatot.

A harmadik elmélet szerint pedig az iskolapéldaszerűen jól menő pekingi akciókban elkényelmesedtek a CIA Kínában szolgálatot teljesítő munkatársai, és olyan biztonsági hibákat követtek el, amik leleplezték a kínaiak előtt az informátorokat. A belső vizsgálat szerint például voltak ügynökök, akik nem használták az előírt kerülőutakat, amikor a beszervezettjeikkel találkoztak, és előfordult, hogy az ügynökök könnyen bepoloskázható éttermekben találkoztak a forrásaikkal. Ez a harmadik elmélet azonban nem magyarázza, hogyan lepleződhetett le ennyi informátor.

Annyi biztos, hogy ez a csapás az USA külpolitikai céljai szempontjából kiemelten fontos kínai hírszerzést évekre visszavetette a CIA-nál. A New York Times szerint a mai napig nem sikerült Kínában olyan jól működő amerikai informátorhálózatot felépíteni, mint amilyen 2010 előtt működött. A dologban persze közrejátszik az is, hogy a kivételesen kemény kínai fellépés rengeteg hivatalnokot tántorított el attól, hogy idegen hatalom titkosszolgálatával működjön együtt. (New York Times)

Nélkületek nincs 444

Csak a 444 és a sajtószabadság ügye mellett elkötelezett olvasók támogatása teszi lehetővé, hogy alaposan tudjunk foglalkozni a legfontosabb témákkal.