Az előzetes adatok szerint Emmanuel Macron pártja, a La Republique en Marche hatalmas győzelmet aratott a parlamenti választások első fordulójában. Az exit pollok szerint az egy éve alapított pártnak sikerült megszereznie a szavazatok 32 százalékát.

Ezzel a jövő héten tartandó második fordulóban akár 390-430 helyet is szerezhetnek az 577 fős Nemzetgyűlésben, ami kényelmes többséget jelentene az új elnöknek. 

A legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak 21,5, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front 14 százalékot kapott, a radikális baloldal 11, míg a májusig kormányzó szocialisták alig 10,2 százalékot értek el. 

A választásra jogosult mintegy 47 millió francia állampolgár alig 49 százaléka járult az urnákhoz. Az alacsony részvétel miatt a vártnál kevesebb helyen juthat be három jelölt a második fordulóba, ami felerősítheti Macron pártjának győzelmi arányát.

A parlamenti alsóházban eddig több mint háromszáz képviselővel rendelkező Szocialista Párt a megsemmisülés határára került, alig 20-35 fős frakciója lesz az új nemzetgyűlésben.  

A frakcióalapításhoz legalább 15 képviselőre van szükség, az még meglesz a szocialistáknak. A Nemzeti Frontnak viszont valószínűleg nem. Az elnökválasztáson Marine Le Pen még 33 százalékos támogatottságot szerzett, közel 11 millióan szavaztak rá. Most úgy néz ki, hogy a pártnak maximum tíz képviselője szerezhet majd mandátumot a második fordulóban. Marine Le Pen pártjának eddig két képviselője volt a nemzetgyűlésben. 

A radikális baloldal Jean-Luc Mélenchon vezetésével és a kommunisták együttesen 10-23 helyre számíthatnak, így elképzelhető, hogy nekik viszont lesz frakciójuk. 

A jobboldal, amely az egy hónappal ezelőtti elnökválasztást követően azt remélte, megakadályozhatja, hogy Emmanuel Macronnak parlamenti többsége legyen, 85-125 képviselőt küldhet a nemzetgyűlésbe, akiknek egy része már előzetesen jelezte: támogatja az elnöki programot. 

Az erős parlamenti felhatalmazásnak köszönhetően Emmanuel Macron szabad kezet kap reformprogramjának végrehajtásához. A nemzetgyűlés június végi megalakulása után első intézkedésként várhatóan meghosszabbítja a 2015. november 13-án, a 130 áldozatot követelő párizsi merénysorozat éjszakáján kihirdetett rendkívüli állapotot november 1-ig, valamint elfogadja a közélet erkölcsössé tételét célzó törvénytervezetet. Az államfő elképzelései szerint a nemzetgyűlés még a nyáron felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy rendeletekben reformálja meg a munka törvénykönyvét a 10 százalékon stagnáló munkanélküliség csökkentése érdekében. A rendeletek várhatóan már szeptemberben életbe léphetnek.

(BBC/Spiegel/MTI)