Hatályon kívül helyezték a terrorizmusról szóló ítéletet a röszkei zavargás miatt vádolt Ahmed H. ügyében

Ahmed H. a másodfokú ítélet kihirdetésekor.Fotó: botost/444.hu

Meg kell ismételni az első fokú eljárást a szíriai Ahmed H. ügyében, akit tavaly ősszel terrorizmus miatt ítélt 10 év börtönre a bíróság. A másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet.

Az első fokú ítélet szerint a szíriai származású férfi 2015. szeptember 16-án a lezárt röszkei határátkelőnél kődobálással akarta rákényszeríteni a dél határt védő magyar rendőröket, hogy engedjék be az országba a szerb oldalon összegyűlt migránsokat. A röszkei összecsapás előtt azt mondta, hogy a rendőröknek 5 percük van angol tolmácsot hozni, és 10 percük van megnyitni a határt, különben bedöntik a kordont. Ez így együtt adta ki a terrorizmust, ami a törvény szerint akkor történik, ha valaki személy elleni erőszakkal (kődobálással) próbál rávenni egy állami szervet (a rendőrséget), hogy valamit tegyen (nyissa meg a határt a migránsok előtt).

Ezt az ítéletet tette semmissé a másodfokú bíróság.

Az indoklás szerint első fokon olyan dolgokról nem esett szó, amik alapvetően befolyásolhatják Ahmed H. tetteinek megítélést. A bíró szerint a rendőrök megdobálásának ügyében rendben volt a korábbi eljárás, viszont hogy volt-e összefüggés a vádlott rendőrökhöz intézett szavai és a dobálás között, azt nem tisztázták megfelelően.

Ez azért érdekes, mert a rendőrök dobálása lehet „csak” hivatalos személy elleni erőszak, ami jóval enyhébb megítélésű bűncselekmény, mint a maximum 25 éves szabadságvesztéssel büntetett terrorizmus.

Az a kérdés, hogy Ahmed azért dobált-e, mert azt remélte, hogy ettől majd megnyitják a határt (illetve hoznak tolmácsot), vagy a dobálásnak esetleg más volt a motivációja. A vádlott rendőrökhöz intézett szavai, a dobálás, és a kordon ledöntésének kísérlete elkülönültek időben, fél-egy óra telt el az események között. A másodfokú döntés szerint tisztázni kell, hogy a dobálás indulati cselekmény volt-e.

A Szegedi Ítélőtábla.Fotó: botost/444.hu

A bíróság szerint csak rendőrök tanúvallomásaira alapozták, hogy pontosan mit mondott a vádlott a zavargás előtt. Volt olyan rendőr, aki utólag változtatott vallomásán, és olyan is, aki szerint Ahmed H. azt mondta: nem tudja kontrollálni a tömeget, ha nem nyitják meg a határt. Az egyik helyszínen dolgozó tolmács azt vallotta, hogy nem Ahmed H. adta az ultimátumot a rendőröknek, és nem emlékezett, hogy a férfi fenyegetőzött volna, bár a zajban nem hallotta pontosan, hogy mit mond. Volt olyan rendőr is, aki szerint Ahmed H. csak annyit mondott, hogy ő átmegy Németországba a családjához.

Ezek nem egybehangzó, hanem ellentmondásos vallomások, mégis részben ezekre alapozták az első fokú ítéletet

- indokoltak a Szegedi Ítélőtáblán. A másodfok bíróság szerint vannak olyan bizonyítékok, amik megalapozzák Ahmed H. bűnösségét, de indokolni kell, hogy melyik bizonyítékot miért fogadták el, és melyiket miért nem. A másodfokú bíróság szerint ez ebben az ügyben nem történt megfelelően.

A döntés szerint nincs bizonyíték arra, hogy Ahmed H. irányította volna a határnál összegyűlt tömeget, és arra sem, hogy egyáltalán tudta volna befolyásolni a szerb oldalon várakozó külföldieket.

A bíró azt is elmondta, hogy Ahmed H. továbbra is őrizetben marad. Arról is döntöttek, hogy a szír férfi ügyét nem tárgyalhatja ugyanaz a tanács, ahol első fokon 10 évre ítélték terrorizmus miatt.

Ahmed egyébként a röszkei határzártól, és a 2015-ös menekültválságtól függetlenül törvényesen bejöhetett volna Magyarországra, sőt olyan papírjai voltak, amikkel az egész EU-ban szabadon mozoghatott, mivel már tíz éve élt rendezett körülmények között Cipruson feleségével és gyerekeivel. Azért csatlakozott a balkáni útvonalon érkező migránsokhoz, mert Szíriából menekültként érkező rokonait akarta segíteni.

Az Egyesült Államok még az első fokú döntés után kritizálta, hogy terrorizmusért marasztalták el  szír férfit, azt írták, hogy ez

„a terrorizmus vádjának túlzottan tág értelmezése.”

Fotó: Botos Tamás

;