Ez a cikk eredetileg az Abcúgon jelent meg, és Fődi Kitti írta. Ide kattintva lehet elolvasni.

A biciklisek és a kerekesszékesek meg sem próbálják, de babakocsival is kész tortúra átkelni a szentendrei HÉV-aluljárón. Hiába újították fel tavaly több tízmillió forintból, a meredek rámpa megmaradt, sőt még egy korlát és a széles lépcső is nehezíti a közlekedést. Pedig sokan használnák, hisz ott a piac és az állomás is, az önkormányzat azonban nem akart költeni az akadálymentesítésre.

2016 márciusában adták át a bruttó 34 millióból felújított szentendrei HÉV-aluljárót, ami egy kétszer két sávos út alatt vezet át. A felújítás úgy tűnik, hogy csak festésben és a burkolat javításában merült ki, mert az aluljáróba vezető rámpa olyan meredek, hogy felfele hegymászói ösztönök, lefele pedig egy adagnyi bátorság kell.

,,A városról alkotott első benyomást jelenti a szentendrei HÉV-aluljáró a tömegközlekedéssel érkező turisták számára. Korszerűsítése a komoly lakossági igény mellett, leromlott állapota, balesetveszélyessé válása miatt is halaszthatatlanná vált. Felújításával egy kulturált, tiszta és letisztult képet mutató létesítménnyel gazdagodott a város” – olvasható az átadásról a szentendre.hu honlapján.

A HÉV-aluljáró azonban még most is balesetveszélyes, főleg ha az ember babakocsival vagy kerekesszékkel próbál átjutni rajta.

Ez a város egyik legforgalmasabb átkelőhelye, Szentendre honlapján a város kapujának nevezik. Nemcsak azok kelnek át rajta, akik a HÉV-hez igyekeznek, bár ez a létszám sem csekély, hanem azok is, akik csak a szemközti boltokba és piacra akarnak átvergődni.

Az átkelni kívánó babakocsisok vagy biciklisek már a látványtól is elrettenhetnek, de mivel a legközelebbi zebra mindkét irányban körülbelül 300 méterre van, ezért mégis sokan megpróbálkoznak vele.

Azon kívül, hogy a rámpa szinte függőlegesen vezet a felszínre, a tervezők gondoskodtak arról, hogy még teljesen értelmetlennek tűnő nehezítések is kerüljenek az építménybe: kiugró falrész, indokolatlan korlát, véletlenszerű keskenyedés és szélesedés.

A HÉV felöli oldalon találkozunk egy babakocsis anyukával, aki kétkerekezve, lábával kitámasztva lassan tolja le a tizenegy hónapos kislányát. A hajmeresztő mutatvány után azt mondja, hogy ez még viszonylag könnyű, mert a rámpának ez a fele a tetején keskeny, de az alján már kiszélesedik. A valamiért hol keskenyedő, hol szélesedő rámpához tartozik egy picike lépcső, hogy a kerekes járműveket tolók azon tudjanak felgyalogolni. Az anyuka viszont arra panaszkodik, hogy ő ezt nem tudja használni, mert a babakocsijának első kerekei közelebb vannak egymáshoz, így pont nem fér el a kettő között a lépcső.

Az aluljáró túloldalán még durvább a helyzet. A babakocsit szinte fel sem lehet tolni a rámpára, mert egy kiugró falrész elzárja az amúgy is keskeny utat. Ez a rámpa felfelé szélesedik, de ha valaki nagy küzdelmek árán feljut a felszínre, akkor egy újabb akadállyal kell szembesülnie. A rámpa tetején van egy látszólag teljesen felesleges korlát, olyasmi, mint ami a csúszdáknál szokott lenni, és ami elzárja a csúcsra értek útját.

A kerekesszékkel közlekedő Szmrtnik Katalin már a rámpa tetején egyértelművé teszi: ő bizony meg se próbál ezen lejutni, mert életveszélyes. Katalin rendszeresen használná ezt az útvonalat, ugyanis bár nem Szentendrén lakik, de itt tartják az edzéseit, ezért napi szinten érinti az útszakaszt.

„Versenyszerűen parasportolok, dobó atléta vagyok, ezért jó a fizikumom, de még én se próbálnék még ezen lejutni” – mutat a rámpára.

Katalin arra panaszkodik, hogy Szentendre több része is járhatatlan kerekesszékkel. Hiába újították fel a HÉV-hez közeli parkot is, bejutni kerekesszékkesként szinte lehetetlen a magas padka miatt. Mivel Katalin csak nehezen tudna közlekedni a városban, ezért kocsival igyekszik minél közelebb kerülni az edzőterméhez. Egy ilyen alkalommal viszont megbüntették, mert jobb híján behajtott egy egyirányú utcába. 30 ezer forintos bírságot szabtak ki rá, de amikor jelezni akarta a Közterület Felügyeletnél, hogy kerekesszékes, akkor be sem tudott jutni az épületbe, mivel az nem akadálymentesített.

Katalin példájából látszik, hogy kerekesszékkel nehéz használni a rámpát, de minden kerekes járművel közlekedőnek emberpróbáló a feladat. Egy fiú például megkísérelt biciklivel felhajtani, de hamar belátta, hogy ez egy lehetetlen vállalkozás, ezért inkább leszállt, és feltolta a bringát.

A babakocsival közlekedők különböző technikákat találnak ki. A szerencsésebbekkel van valaki, aki a kocsi orrát megemelve segít feltolni a babakocsit, de volt olyan is, aki háttal felfelé lépegetett a kis lépcsőn maga előtt húzva a babakocsit.

Megkérdeztük a szentendrei önkormányzatot, hogy észlelték-e a problémát. Az önkormányzathoz a felújítás előtt és az átadás óta sem érkeztek be panaszlevelek, de tudnak a rámpát használók elégedetlenségéről. Azt mondták azonban, hogy a felújításnak nem volt célja az akadálymentesítés, ugyanis az kétszeresére növelte volna a költségeket, ezért a mozgássérültek továbbiakban is két földfelszíni gyalogos átkelőhelyet: a Duna-korzó-Dózsa György úti és az Árpád utca-Római sánc utcai zebrát tudják használni.