Egy háttéranyag szerint a kormány csökkentené a gimnazisták számát

oktatás
2017 július 01., 14:47
comments 415

A Magyar Nemzet megszerezte a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik, tavaly decemberi, nem nyilvánosnak szánt háttéranyagát, amiben ez áll:

„Megítélésünk szerint a szakképzésbe lépők számát növelhetné egy (…) kötelező jellegű felvételi rendszer, valamint a gimnáziumi keretszámok fokozatos korlátozásának bevezetése.”

A dokumentum több ponton is a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara álláspontját tükrözi, aminek az elnöke, Parragh László azt mondta: óriási hiba, hogy nem záratnak be gimnáziumokat.

A jelentés szerint míg a gimnáziumban és a szakképzésben részt vevő diákok aránya a 2012/2013-as tanévben 37-63 százalék volt, addig ez a 2015/2016-os tanévre 41-59 lett. Problémának nevezik, hogy vannak olyan gimnáziumok, amik akár 2,5 körüli tanulmányi átlaggal is felvesznek diákokat, pedig a gyenge tanulóknak alacsonyabbak a továbbtanulási esélyeik, és a szakképzést választókkal szemben is nagy a hátrányuk, mert szakma nélkül nehezebben tudnak elhelyezkedi a munkaerő-piacon – írja a lap.

A megoldási javaslat az lenne, hogy az „egészséges verseny” kedvéért a gimnáziumba és szakgimnáziumba jelentkezőknek kötelezően előírnának központi írásbeli felvételit, és minimális bejutási pontszámküszöböt is. A központi felvételire már ősztől szükség van, de most még csak adatfelmérés volna a 2018/2019-es tanév ponthatáraihoz, amikortól már „fokozatosan szűkülő keretszámok” (rövidtávú megoldás) és „emelkedő tanulmányi követelmények” (középtávú megoldás) lennének. A Magyar Nemzet szerint a keretszámokat jobban csökkentenék, mint azt a természetes, demográfiai okokból történő tanulólétszám-fogyás indokolná.

Emellett az ún. szakmaszerkezeti döntést is kiterjesztenék a gimnáziumokra, azaz meghatároznák, egy-egy megyében hány tanulót képezhetnek egy adott szakmában az egyes iskolai fenntartók (állami, egyházi vagy magánintézmények). „A szakképzés minősége igen heterogén a magánfenntartású szakképzők körében, és súlyos költségvetési szabálytalanságok tucatjai történtek az elmúlt években” – értekezik a jelentés a „magán- és alapítványi fenntartású képzőintézmények visszaszorításáról”.

Magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsga a tatai Eötvös József Gimnáziumban 2016. május 2-án
photo_camera Magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsga a tatai Eötvös József Gimnáziumban 2016. május 2-án Fotó: Bodnár Boglárka/MTI

A jelentés szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda irányítása alatt a szakképzés népszerűsítésére azonnal indítani kellene egy, a szakmákat bemutató médiakampányt. Emellett felvetik az általános szakképzési ösztöndíjrendszer ötletét, és a továbbtanulásban is vonzóbb, kedvezőbb elbírálást (ahogy Parragh mondta: pluszpontot) kapnának az emelt szintű, vagyis technikusi szakképesítésűek.

A Magyar Nemzet szerint az NGM-es jelentés végző változata nem került a kormány elé, tehát egyelőre várnak a komoly változásokat hozó ötletek megvitatását, a potenciálisan népszerűtlen döntésekkel megvárhatják a 2018-as választást. (MNO)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.