Szombattól hat hónapon át Észtország az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, ebből az alkalomból közölt a Financial Times egy gyorselemzést a kilátásokról és a lehetőségekről. 

Az biztos, hogy az észt tervek jól hangoznak: Észtország a digitális kormányzás terén a világ egyik legelőrehaladottabb országa, a közszolgáltatások jelentős része kényelmesen és gyorsan intézhető interneten, ahogy az állami vállalatok is szinte már papír nélkül működnek. Az észt kormány pont ezt képviselné most az EU-ban is: az e-kormányzás terjesztését és az EU-s államok közötti szabad információáramlást segítenék elő. 

Ennél persze a valóság könnyen kijózanítóbb lehet: nemcsak mert például e-kormányzás terén óriási a különbség az egyes tagállamok terén, hanem főleg azért, mert igen komoly nehézségek és kihívások várnak a következő félévben is az EU-ra, melyek könnyen elvihetik a hangsúlyt az észt elnökség számára is. 

Eleve az észtek csak jövő januárban vették volna át az elnöki szerepkört, most júliustól Nagy-Britannia lett volna a soron. Ez rögtön ki is emeli az egyik komoly nehézséget: a brexit-tárgyalások, az azzal járó bizonytalanságok biztos fognak okozni problémákat az uniós vezetők számára is. 

De ennél is komolyabb problémát jelenthet az elemzés szerint a számos jogalkotási kérdés mögött meghúzódó kelet-nyugat megosztottság. Legyen szó a menekültügyi reformokról, a más országokban történő munkavállalás feltételeinek szigorításáról, amit a franciák akarnak, vagy a Balti-tenger alatt Németországba tervezett Északi Áramlat 2. esetéről, ezek miatt bőven lehetnek még itt konfliktusok. 

Mindenesetre az észt miniszterelnök, a 39 éves Juri Ratas saját elmondása szerint azokat a pozitív energiákat akarja kihasználni, melyek Emmanuel Macron megválasztásával, illetve a populista pártok pillatnyi visszaszorulásával bukkantak fel.

A felmerülő problémák közül a brexitre volt a legkönnyebb válasza a miniszterelnököket tömörítő Európai Tanácsnak: amennyire csak lehetséges, rá fogják hagyni a tárgyalásokat az Európai Bizottság delegáltjaira. Ratas szerint mind a 27 ország egyetért abban, hogy egyetlen tárgyalásuk lesz a brexitről, nem 10-15 vagy 27 külön tárgyalás fog zajlani a britekkel. 

Szóba került Ratasszal az is, hogy Magyarország és Lengyelország nem hajlandó befogadni azokat a menekülteket, melyek befogadását korábban kvótával vállalták. Az észt miniszterelnök szerint ez nagyon nehéz téma, mert egyes tagállamok már vörös vonalról beszélnek ennek kapcsán. 

És persze problémát jelenthet Oroszország is: Moszkva a tervek szerint szeptembertől százezer katonát helyezhet a balti államok közelébe hadgyakorlatozni. 

Ebben a klímában próbálja majd meg Észtország átvinni a saját üzenetét: az e-kormányzás és az e-állampolgárság elterjesztését. (Financial Times)