Hét EU-s ország energetikáért felelős minisztere egy közös levélben bepanaszolta az Északi Áramlat 2-t az Európai Bizottságnál. 

Az Északi Áramlat 2 egy Oroszországból Németországba tartó gázvezetékpár lenne, aminek megépítéséről idén nyáron állapodott meg az orosz állami Gazprom és több nyugat-európai cég.

A terv ellen tiltakozó hét ország: Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia és Románia. A Bruxinfo értesülése szerint sokáig úgy volt, hogy Csehország és Bulgária is aláírják, végül ez a két kormány kihátrált. Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök vasárnap azt mondta Brüsszelben, hogy azért nem írják alá a levelet, mert nem őt győzték meg, hogy kárt okozna még egy gázvezeték.

A keletiek közös fellépése egyrészt teljesen racionális, hiszen a Nord Stream 2 az oroszokon és a németeken kívül minden más gázfogyasztónak rossz lenne ebben a térségben. Másrészt érdekes diplomáciai lépést is jelent: a németek és az oroszok közé szorult államok az elmúlt években sosem bátorkodtak odacsapni egyszerre mindkét nagy országnak. Főleg így közösen nem.

Ukrajnának lenne a legrosszabb

Ha a Nord Stream 2 megépülne, akkor a németek és az oroszok ellenőrizhetnék Európa keleti felének szinte teljes gázellátását. Ezzel párhuzamosan megszűnne Ukrajna legfontosabb eszköze, amivel féken tudja tartani valamennyire az oroszokat. A Nord Stream 2-vel ugyanis nem lenne többet szükség az ukrán tranzitra.

Az EU-ba Oroszország felől jelenleg a következő nemzetközi vezetékeken át jön gáz (fontossági sorrendben):

• Ukrajnán keresztül Szlovákia – Ausztria útvonalon, illetve közvetlenül Magyarországra (Testvériség vezeték).
  
• A Balti-tenger alatt Németországba (Északi Áramlat 1).
  
• Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül, Németországba. (Jamal vezeték).
  
• A Fekete-tenger alatt Törökországba, majd onnan Bulgáriába és Romániába (Kék Áramlat). (Csekély mérete miatt ennek elenyésző a jelentősége.)

Oroszország már tíz éve azt akarja elérni, hogy a teljes export bő harmadát kitevő ukrán tranzitot lecserélhesse. Ezzel Ukrajna elvesztené kitüntetett szerepét, amivel az orosz tranzitért pénzt kérhet, és lényegében zsarolhatja az oroszokat a tranzit leállításával. 

Mivel az európai földgázkereslet éve óta csökken, ezért gazdasági racionalitása nem sok van egy új, drága tenger alatti vezetéknek. A már meglévő Északi Áramlat 1 is félig üres, egyszerűen nem kell több gáz most Európának. A meglévő vezetékpár mellé még egy párat építeni (az áramlatok párban épülnek, az Északi Áramlat 2 a harmadik és a negyedik tenger alatti vezetéket jelentené) sokkal inkább politikai szempontból értelmes, és nem gazdaságiból. És az egyik legfontosabb ilyen politikai szempont orosz részről Ukrajna kicsinálása.

A németeknek megérné

Német szempontból gazdasági és politikai értelme is lehet az új Északi Áramlatnak. Ha a németek lehetnek az orosz gáz kapujának őrzői, akkor azzal nagyon fontos stratégiai szerep jutna nekik. Ráadásul az biztos lenne, hogy ők mindig annyi gázt vehetnének, amennyit csak akarnak, hiszen a többi országnak csak a maradékból jutna. Ez német szempontból azért izgalmas, mert fokozatosan bezárják az összes atomerőművet Németországban, és az sorra épülő szél- és naperőművek termelési ingadozásait a rugalmas gázerőművekkel lehet a legkönnyebben ellensúlyozni.

Sok az aggodalom

Ha az Északi Áramlatok teljesen kiváltják az ukrán tranzitot, akkor az nem csak a kijevi kormánynak lesz rossz. Szlovákia is elesne a tranzitért felszámított díjtól. A lengyelországi Jamal jelentősége is tovább csökkenne. A régióban mindenkinek több lépcsőben, bonyolultabban kellene gázt vennie és szállítania, mint eddig. Az EU azon stratégiai irányelvével is szembe megy, ami új beszerzési források és új útvonalak létesítését javasolja a tagállamoknak. 

A tiltakozó kormányoknak egyik érve, hogy ha az Európai Bizottság megtiltotta a Déli Áramlat megépítését, akkor fel kell lépnie az Északi Áramlattal szemben is. A Déli Áramlat Bulgária – Szerbia – Magyarország – Ausztria útvonalon ment volna, szintén orosz gázzal, de az EU leállíttatta, mert a Gazprom nem volt hajlandó betartani azt a szabályt, hogy nem lehet ugyanaz a cég a vezeték, és a benne lévő gáz tulajdonosa is. 

Az Északi Áramlat esetén a helyzet azért lehet más, mert a vezeték nem EU-s területen fut, hanem nemzetközi vizek alatt. Legalábbis az építtetők ebben bíznak, hiszen a Gazprom itt is igényt tart arra, hogy mindkét szerepben tulajdonos maradhasson. A Déli Áramlatban érdekelt országok szerint ez kettős mérce.

A hetek mostani levelében is utalnak erre a problémára: "Ha nem sikerül elérni az EU-jogszabályok következetes alkalmazását, az alá fogja ásni a bizalmat és a tagállamok elkötelezettségét az energia uniós projekt mellett"– szerepel a Bruxinfo szerint a szövegben.

A hét miniszter a levelét Maros Sefcovicnak, a bizottság energetiáért felelős, szlovák alelnökének címezték. Sefcovic már jelezte, hogy nagyon alaposan megvizsgálják majd a vezeték engedélyezését, és aggodalmait közölte a német kancellár-helyettessel is.

Pozsonyból és Varsóból már panaszkodtak

A szlovákok különösen aggódnak az Északi Áramlat 2 miatt, Robert Fico szlovák miniszterelnök már szeptemberben így fogalmazott:

"Hónapokig tárgyaltunk az Európai Bizottsággal arról, hogy milyen fontos, hogy Ukrajna továbbra is tranzitország maradjon. Erre hirtelen jön egy közlemény arról, hogy a Gazprom megállapodott nyugat-európai cégekkel egy új Északi Áramlatról. Hülyét csinálnak belőlünk. Elárultak egy EU-s tagállamot, Szlovákiát, és szembe mennek az Európai Tanács Ukrajnával folytatott tárgyalásainak is.”

Az új lengyel kormány EU-ügyi minisztere is bejelentette november 12-én, hogy nagyon reméli, hogy az EU nem engedi majd meg az Északi Áramlat megépítését. 

A terv ellen tiltakozott az USA kormánya is. „Mi értelme van annak, ha egyik kezünkkel támogatjuk Ukrajnát, de akadályozzuk a másikkal?” - tette fel például a kérdést az Északi Áramlat 2-vel kapcsolatban egy magas rangú washingtoni diplomata egy november eleji konferencián.

Van másik lobbi is

A sok aggódás ellenére az Északi Áramlat 2 mellett elég erős nyugati lobbi is indulhat. Az előkészületekben benne van két német óriásvállalat, a BASF és az E.On, továbbá a jórészt osztrák állami tulajdonban lévő ÖMV, a holland-brit Shell és a francia Engie (korábbi nevén GdF) is.

A bizottságnak panaszkodó levelet megíró országok azért is lobbiznak, hogy a következő, decemberi EU-csúcson is napirendre kerüljön az Északi Áramlat 2 ügye. A visegrádi négyek arra kérik Donald Tusk tanácsi elnököt, hogy az EU keleti felének energetikai kérdései is kerüljenek fel a napirendre, és várhatóan ezt arra használják majd fel, hogy beolvasson több miniszterelnök is a német kancellárnak.

A keleti tagállamok először a menekültkvóták miatt mentek neki együtt keményen a német kormánynak, ez most néhány hónapon belül a második nagyobb ügy, amikor közösen tiltakoznak a berlini politika ellen.

A német kormány ugyanakkor hivatalosan még nem adta áldását az Északi Áramlat 2-re, egyelőre csak a tervek engedélyeztetési eljárása kezdődött meg.