A gödi TopHáz-botrány nyomán közleményt adott ki az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ). A szülők által alapított és működtetett szervezet 1981 óta működik Magyarországon. 

A szervezet azért fordult a nyilvánossághoz, mert szerintük nem egyedi, hanem rendszerszintű, a komplett ellátórendszert érintő problémák vannak jelen. Az LMP épp ma tartott sajtótájékoztatót arról, hogy közel 100 olyan, fogyatékosokat és pszichiátriai betegeket ellátó intézmény működik az országban, ahol a gödi Topházban tapasztaltakhoz hasonló visszaélések gyanúja merül fel.

Az ÉFOÉSZ arra emlékeztet, hogy az ombudsman az elmúlt években már számos alkalommal jelezte, hogy a nagylétszámú intézetekben gyakran sérülnek az ellátottak alapvető jogai, mindennaposak a súlyos visszásságok, és kezdeményezték, hogy az Országos Fogyatékosügyi Tanács rendkívüli ülésen foglalkozzzon a kérdéssel. 

A szövetség és az alapvető jogok biztos is azt tapasztalta, hogy jelentősen romlott a szakmai munka minősége mindenhol, és nem csak egyes intézményekben. Az illetékes emberminiszter válasza erre eddig egyszer sem az ellátórendszer újragondolása, hanem egyéni felelősségrevonás, kirúgás, bezáratás volt, mint történt az egyébként a Topház esetében is. Már korábban tudott róla a fenntartó, hogy súlyos jogsértések lehetnek Gödön, mégsem lépett. 

"Szakmai irányítás, módszertani támogatás nincs, az intézetek forrásait elviszi az állami fenntartó, a gigaméretűre duzzadt Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság" 

- foglalja össze a problémák eredőjét a közlemény. A szülők szerint a nagy intézmények kiváltását célzó pályázati programok nem jelentenek megoldást, erre állandóan hivatkozni "káros és értelmetlen", miközben a borzalmas körülmények miatt azonnali segítségnyújtásar van szükség. 

Jelenleg 23 ezer fogyatékos személy él az intézetekben, és hiába számolja fel a nagy intézeteket a kormány, hogy kisebb, biztonságosabb ellátást biztosító otthonokban helyezze el a fogyatékkal élőket, 2023 után is lesz még 13 ezer olyan fogyatékos személy, aki intézetben kényszerül lakni. 

Az ÉFOÉSZ szerint a válság, az ellátottakat veszélyeztető hiányosságokat az állami fenntartó, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SzGyF) működése okozza. A központi szervezet alkalmatlan arra, hogy a helyi igényeknek és érzékenységeknek megfelelő döntéseket hozzon, segítse az önálló életvitel fenntartását és ösztönözze az egyéni képességfejlesztéseket, sőt, épp hogy kiiktatja a helyi szintű döntéshozatalt és centralizálja a rendszert.

"A folyamatok középpontjában nem a fogyatékos emberek egyéni szükségletei, szempontjai, hanem az intézetek –lehetőségek szerinti minél takarékosabb – üzemeltetése áll. Az intézetvezetők utasításokat, vizsgálatokat, ellenőrzéseket kapnak, de döntési kompetenciákat, forrásokat és szakmai segítséget nem." 

- írja a szövetség, amely szerint a kiváltás, azaz a nagy intézmények felszámolása a magyar szociális intézményrendszer történetének legnagyobb átalakítása, de ezt pusztán ki- illetve átköltöztetésekre lefordítani az ellátórendszer funkciójának súlyos félreértése. 

Ha a minisztérium épp egy központi szervezeten keresztül igyekszik megvalósítani a rendszer tagolását, a betegek elhelyezését, azzal épp ellenkező hatást vált ki, mint amire szükség volna, ezért az ÉFOÉSZ hónapok óta szorgalmazza, hogy az állami fenntartó készítsen egy olyan országos intézkedési tervet, amely nemcsak az intézetekben élők életminőségét jelentősen javító azonnali, szakmai és szervezeti iránymutatást, hanem a kiváltással összefüggő feladatokat is meghatározza.