Amikor Orbán Viktor a tusnádfürdői beszédében az erős országról szóló elképzeléseit sorolta, megemlítette, hogy ennek része az is, hogy futball-világbajnokságot leszámítva nincs olyan nagy világesemény, amit ne tudna Budapest vendégül látni. Hozzátette azt is, hogy „a fővárosunk többre képes annál, minthogy a mai magyar államot szolgálja ki”. Ez tényleg klasszul hangzik, de úgy tűnik, hogy ha nem sportrendezvényekről van szó, sajnos már nem ilyen magabiztos a kormány. 

Az Európai Bizottság keddi közleménye szerint Magyarország egyikre sem pályázik a a Londonból elköltöző uniós ügynökségek közül.

Mivel Nagy-Britannia hamarosan kilép az Európai Unióból, Brüsszelnek sürgősen más tagállamba kell költöztetnie két nagyon fontos londoni intézményét: az Európai Gyógyszerügynökséget (EMA) és az Európai Bankhatóságot (EBA). 

Ezek nagyon fontos intézmények:

• Az Európai Gyógyszerügynökség foglalkozik az EU-ban forgalomban lévő gyógyszerek engedélyezésével és ellenőrzésével. 
  
• Az Európai Bankhatóság pedig az európai bankszektor szabályozását felügyeli.
  

Idén februárban Lázár János bejelentette, hogy a kormány szeretné, ha a kettő közül legalább az egyik Magyarországra költözne. Márciusban pedig már a kormány hivatalos honlapján is megjelent, hogy beszállunk a versenybe. 

És tényleg nem lett volna rossz ötlet. Amellett, hogy az Európai Gyógyszerügyügynökség hatalmas előnyt jelentett volna hazai gyógyszeriparnak, az Európai Bankhatóság pedig a pénzügyi szektornak, a költözés azt jelentette volna, hogy az intézményekkel az országba jött volna a személyi állomány is. 

Az egész Brexiten az az város nyerhet a legtöbbet, amelyik megkapja az Európai Gyógyszerügynökséget. 

Az intézménynek jelenleg 890 alkalmazottja van, akiket az Európai Unió fizet, ami azt jelentette volna, hogy ezek az emberek a családjukkal Magyarországon béreltek vagy vettek volna lakást, és főleg itt fogyasztottak volna. A családtagjaik itt kerestek volna munkát, a gyerekeik pedig itt jártak volna iskolába. Az sem utolsó szempont, hogy az ügynökség évente 36 ezer embert fogad különböző tárgyalásokra. 

Szemben az olimpiával vagy más sportrendezvényekkel, ez biztos megtérülést ígért volna egészen addig, amíg tagjai vagyunk az Európai Uniónak. 

A Politico hétfőn arról írt, hogy bár első körben 23 ország jelentkezett be az ügynökségekért, azóta kiderült, hogy ezeknek egy része komolytalan volt. Volt olyan ország, amelyik még csak delegációt sem küldött a Londonba, hogy a pályázat előtt felmérje a dolgozók igényeit, miközben a keményebben lobbizók már háromszor is jártak ott.  

A lap szerint magyar külügy még tavaly októberben küldött egy delegációt a gyógyszerügynökséghez, de azóta nem lehetett hallani a pályázatunkról. Közben több országban bemutatták, hogy melyik épületbe költöztetnék az intézményeket vagy milyen új székházat építenének nekik. Athén, Barcelona és Milánó pedig már meglévő irodaházakat ajánlott fel. 

Több ország is testre szabott irodákat ajánlott az ügynökségnek. Írország, Franciaország, Belgium, Hollandia és Szlovákia nagy és egyéni fejlesztéseket ígért. Az építkezések egy része év végén kezdődne, és 2019 márciusára fejeződne be.

Megkérdeztük a Miniszterelnökségtől, hogy mi a helyzet a magyar pályázattal, és a visszafogott válaszból már sejteni lehetett, hogy a magyar kormány már a pályázat leadási határideje előtt elengedte a dolgot: 

„Magyarország már két uniós ügynökségnek, illetve szervnek ad otthont (Európai Innovációs és Technológiai Intézet, Európai Rendőrakadémia), véleményünk szerint ez a fenti versenyben komoly hátrányt jelent, míg számos tagállam többségében egyáltalán nincs ilyen. Magyarország számára kiemelt érdek, hogy a két ügynökség – de legalább az egyik - a régiónkba, lehetőleg a V4 országaiba kerüljön.”

Csakhogy a mostani pályázók közül a többieket ez a körülmény valahogy nem zavarta: Spanyolországban és Franciaországban már négy- négy ügynökség is működik, Németországban is van három, Hollandia már két meglévővel indult, de Görögországban és Portugáliában is van kettő-kettő.

Az Európai Gyógyszerügynökségért végül Amszterdam, Athén, Bonn, Pozsony, Brüsszel, Bukarest, Koppenhága, Dublin, Helsinki, Lille, Milánó, Porto, Szófia, Stockholm, Valletta, Bécs, Varsó és Zágráb pályázott.  

Az Európai Bankhatóságot pedig Brüsszel, Dublin, Frankfurt, Párizs, Prága, Luxembourg, Bécs és Varsó szeretné megszerezni. 

Ilyenkor nem ártana jóban lenni a többiekkel

A magyar kormány inkább azért lett volna gondban, mert a mostani helyzetben nehezen talált volna támogatókat magának. Az Európai Bizottság szeptember végéig értékeli a beérkezett pályázatokat, majd a tagállamok képviselői az Általános ügyek Tanácsában három körben szavaznak a kedvenc indulóikról. 

Itt rengeteget számított volna, hogy melyik kormánnyal vagyunk jóban, vagy nem ártana jóban lenni néhány állammal. Már megjelentek pletykák arról, hogy Franciaország és Németország megegyezett arról, hogy Frankfurt kapja az Európai Bankhatóságot, Lille pedig az Európai Gyógyszerügynökséget. 

Mások pedig arról beszéltek, hogy a terv még ennél is csavarosabb, miszerint a francia kormány ugyan támogatná, hogy a németeké legyen a bankhatóság, de a gyógyszerügynökséget valamelyik kelet-európai országnak adná, hogy cserébe megerősítsék a Franciaországban működő Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.  

A Miniszterelnökség nekünk küldött válasza alapján, ha mi úgyis az elején kiszálltunk a versenyből, várhatóan valamelyik V4-es országot fogjuk támogatni a szavazásokon. Lesz miből válogatni, mivel rajtunk kívül mindegyikük pályázott valamelyik ügynökségre.