Elnapolták a világvégét
2015 április 08., 11:15
Trump csakazértis felmondaná az iráni atomalkut, még ha belepusztulunk is
"A napnál is világosabb: Trump elnök célja az iráni atomalku megsemmisítése"
- írja napi világpolitikai hírlevele elemző részében Ishaan Tharoor, a Washington Post újságírója. A New York Timesra hivatkozva azt írja, hogy az amerikai kormányzati tisztviselők ezt már jelezték is a szövetséges kormányoknak, akiknek azt mondták, hogy készüljenek fel az atomalku újranyitására, vagy legalábbis arra, hogy az USA a párizsi klímaegyezményhez hasonlóan ettől a megállapodástól is egyoldalúan visszaléphet.
Maga Donald Trump is utalgatott erre. Az amerikai törvényhozás azzal a feltétellel ratifikálta Obama atomalkuját, hogy az elnöknek 90 naponként ellen kell jegyeznie, hogy Irán betartja a megállapodásban foglaltakat. Irán minden rendelkezésre álló bizonyíték szerint betartja, ezért Trump júniusban kénytelen volt aláírni az elismervényt. De utána jelezte, hogy legközelebb mindenképpen úgy fogja találni, hogy Irán megsértette az egyezményt.
Erre akár még apropót is teremthet, például azzal, ha olyan katonai létesítmények ellenőrzését is követeli, amelyekben amúgy nem folytattak nukleáris tevékenységet. Ezt elvben megteheti, amennyiben bármi is arra utal, hogy Irán amúgy megsérti az egyezményt. De így, hogy minden megfigyelő szerint betartja, a teheráni kormány aligha fog hozzájárulni az atomalku szempontjából irreleváns katonai létesítményei megnyitásához. Ezt pedig Trump és kormánya megpróbálhatja az egyezmény megsértéseként beállítani.
Ennek bekövetkezte két, nagyon nehezen megválaszolható kérdést vet fel. Hogy miért, és hogyan tovább. "Amit fel nem foghatok, az az, hogy mi a B-terv? Milyen előnye származna ebből az Egyesült Államoknak" - mondta Tharoornak Aaron David Miller, a Woodrow Wilson Nemzetközi Központ kutatója, aki régebben republikánus és demokrata kormányzatok közel-keleti tárgyalója is volt. Az atomalku megkötése óta történt egy s más, a jelen körülmények között elég nehéz elképzelni, hogy az alkuban érintett összes ország, például az oroszok hajlandóak lennének újratárgyalni az egyezményt, pláne úgy, hogy az amerikaiak leginkább nem akarják. Ha pedig az amerikaiak nem támogatják azt, az irániaknak semmi okuk nem volna rá, hogy felfüggesszék az urándúsítást. Végül is az atomprogramjuk eredetileg is az elrettentést szolgálta, márpedig joggal értékelhetik úgy, hogy a keménykedő amerikai külpolitika szükséget teremt az elrettentésre.
Lényegében ugyanaz történhet, mint Észak-Koreával, ahol George W. Bush mondta fel elődje atomalkuját, csakhogy B-terv híján ennek végeredményeként Észak-Korea öt éven belül végrehajtotta első kísérleti atomrobbantását, mostanra pedig már az Egyesült Államok egészét fenyegető interkontinentális rakétákat tesztel.
Mindezt látszólag tényleg pusztán azért, hogy Trump lerombolhassa Obama politikai hagyatékát, amire csak újabb okot adhat, hogy a republikánusoknak annak ellenére se sikerült visszavonniuk Obama legfőbb belpolitikai hagyatékát, az egészségbiztosítási reformot, hogy egy republikánus elnök mellett övék a többség a törvényhozás mindkét házában is.
Én amúgy nagyon-nagyon szkeptikusan követtem az alkufolyamatot, de a végső megállapodás meggyőzött.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.