Nem ebrudalták ki Iránból a nemzetközi atomellenőröket
Amilyen most a helyzet, már ennek is örülni kell. Így ugyanis lesz még három hónap megmenteni az iráni atomalkut, amit Donald Trump rúgott fel egyoldalúan.
Amilyen most a helyzet, már ennek is örülni kell. Így ugyanis lesz még három hónap megmenteni az iráni atomalkut, amit Donald Trump rúgott fel egyoldalúan.
Mivel az USA felrúgta az atomalkut, Irán újrakezdte a 20 százalékos dúsítású urán előállítását.
Úgy tűnik, miniszterei és tanácsadói lebeszélték.
Miután Donald Trump felmondta az alkut, egyes részeit már az irániak sem tartották be, de most azt összes megkötést elengedik.
Donald Trump két éve kezdett keménykedni Iránnal, de a jelek szerint elszámolta magát. Teheránban ugyanis azt is látják, hogy valójában mennyire nem akar háborúzni, pláne egy választási évben.
Már ha Irán folytatja a Donald Trump által már másfél éve egyoldalúan felmondott szerződésben foglaltak megszegését.
Egy iráni ajatollah üzent Amerikának.
Megígérték, megcsinálták. Az egyezményt eredetileg nem ők rúgták fel, hanem az USA.
Robbanékonnyá vált a hangulat a Perzsa-öbölben. A tankerhajók elleni múlt heti támadások után Irán bejelentette uránkészletei feltöltését, az USA pedig ezek katonát vezényelt a térségbe.
Hol dühödten fenyegetőzik, hol arról beszél, hogy nem akar háborút. Vannak, akik szerint ezzel teljesen összezavarta Iránt, és kizökkentette a teheráni vezetést a szokásos stratégiájából. Mások szerint viszont önmagát sikerült sarokba szorítania, így vagy kénytelen lesz háborúzni, vagy megszégyenül.
A Fehér Ház műveleti szobájában közölte ezt Iránt fenyegető tanácsadói és külügyminisztere füle hallatára a védelmi miniszterével.
A legvadabb tervek szerint 120 ezer katonát vezényelhetnek a térségbe - kb. annyit, amennyivel 2003-ban lerohanták Irakot.
Nem ígér sok jót, hogy mindkét országban a keményvonalasok kezdik meghatározni, mi legyen a következő lépés. Az amerikai csapatmozgásokra Irán urándúsítással felel.
Miután Donald Trump felmondta az amerikaiak részéről tavaly az alkut, Irán sem fog mindent betartani.
Barterezni fognak áruért olajat, mint egykor a Szovjetunióval.
Első körben a fémkereskedelmet és az autóipart sújtó szankciókat vezették be újra, az olajipari szankciókat 90 nap múlva léptethetik életbe. Az eredmény vitatható: Iránban hirtelen egymásra találtak a reformisták és a keményvonalasok, a világban újabb front nyílhat az USA és Kína, illetve az EU kereskedelmi háborújában.
A csapat portugál szövetségi kapitánya, Carlos Queiroz a FIFA segítségét kéri.
A Közel-Keletnél nincs elátkozottabb pontja a világnak. Az emberi civilizáció bölcsője a sírja is lehet, itt néha már az se elég a figyelem felkeltésére, ha éppen százezreket fenyeget az éhhalál. Rendet tenni a káoszban lehetetlen, de a krónikáját azért megírtuk.
Pénteken Bécsben fog találkozni a francia, a brit, a német, a kínai és az orosz delegáció, hogy az irániakkal tárgyaljon.
Az atomalku felmondása ellen hiába érvelt Merkel és Macron is személyesen Washingtonban. Mélyponton az európai-amerikai viszony, és ennek Moszkvában örülnek a legjobban.
Szombaton indoklás nélkül, azonnali hatállyal lemondott Tero Varjoranta, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezető ellenőre. Helyére az olasz Massimo Aparo kerül majd. Az AP megjegyzi, hogy Donald Trump pár nappal a lemondás előtt mondta fel az Iránnal kötött atomegyezményt. (APNews)
De Trump döntése az atomalku felrúgásáról egyből felszínre hozta az eddig rejtett konfliktusokat, így még az érintettek látható igyekezete ellenére is nagyon gyorsan fordulhat sokkal rosszabbra a helyzet. A vége akár nagy háború is lehet.
Bruno Le Maire-nek az iráni atomalku felmondása után lett elege.
A szervezet jelezte, a világ legszigorúbb ellenőrzési rendszere alatt áll az ország, és nem találták nyomát kihágásnak. Csak Donald Trump tudja másképp.
Nehéz helyzetbe került a Donald Trump és Vlagyimir Putyin kegyeit egyszerre kereső magyar diplomácia!
Tavaly májusban, Trump izraeli látogatása után fogadtak magánkémeket, hogy azok terhelő adatokat keressenek az Iránnal kötött atomalkut letárgyaló szakértőkről.
A "titok", amit Netanjahu leleplezett, már régóta nem titok. De a Fehér Házat már sikerült összezavarni annyira, hogy jelen időben beszéljenek Irán 2015 előtti atomprogramjáról.
Az izraeli miniszterelnök hírszerzési bizonyítékokra hivatkozva azt mondta, az iráni atomalku hazugságon alapult.
Becsüljük meg ezt, nem történik ilyen minden nap. Iránt lehet, és kell is szorongatni, de pont most több értelme van az atomprogramjukat korlátozó megállapodás fenntartásának.
Miközben a franciák, a németek, a britek és az oroszok is tiltakoztak, amiért Trump az atomalku felmondásával fenyegetőzött.
Az amerikai elnök elutasította annak írásbeli igazolását, hogy Teherán eleget tesz a megállapodásban foglalt kötelezettségeinek.
Donald Trump akarja mindenáron úgy találni, hogy Irán megsérti a megállapodást. A szövetségesei inkább kitartanának a hosszú évek alatt kialkudott megállapodás mellett.
Egyre nyilvánvalóbb, hogy az amerikai elnök az iráni atomalku felmondására készül. Amire akár jó oka is lehet, de az időzítés és a lépés üzenete is zavarba ejtő. De legalább Nikki Haley, az amerikaiak ENSZ-nagykövete végre világos érveket hozott fel mellette.
B-terv nincs, csak a vágy Obama legfőbb külpolitikai sikerének lenullázására.
Irán teljesítette az atomalkuban vállaltakat, így ha holnap meg is gondolná magát, még tíz évig biztos nem lenne bombája. De nem fogja holnap meggondolni magát, mert ha meggondolná, a most feloldott szankciók is újra életbe lépnének.
A Nemzetközi Atomenergiaügynökség szombat este közzétett jelentése szerint határidőre teljesítették az előírásokat. Most az Egyesült Államokon és az európai hatalmakon a sor, akik az atomprogram miatt kiszabott szankciók feloldását vállalták, ha Irán ténylegesen lemond atomfegyverprogramjáról, megszabadul dúsítotturán-készleteitől, korlátozza dúsítókapacitását és átalakítja atomerőművét, hogy abban ne lehessen bombagyártáshoz szükséges hasadóanyagot előállítani. (Via MTI)
UPDATE 22:27: Az EU és az Egyesült Államok a NAÜ jelentése után bejelentették a szankciók feloldását.
Én eredendően szkeptikus voltam az alkuval szemben, de meggyőztek a részletek.
Irán vállalta a legszigorúbb feltételeket, amelyek önmagukban garantálják, hogy még ha titokban ezen is dolgozna, még akkor se legyen évekig atomfegyvere.
Irán nem mondott le atomprogramjáról, de a múlt heti előzetes megállapodás alapján a következő tíz évben aligha lesz atombombája. Barack Obama szerint ez elég idő arra, hogy megnézzék, működhet-e a diplomácia. Az amerikai katonai fölényt ez nem befolyásolja, odacsapni később is ráérnek, mondja.
Az iráni ünneplés után ez már a második apró jel, ami elbizonytalanít abban, hogy a Nyugat jó alkut kötött.
Mondjuk ezt már abból sejteni lehetett, hogy az éjjel csak szakértői szinten egyeztettek, és az orosz külügyminiszter is hazautazott. Őt ma visszavárják.
Az Irán elleni szankciókat enyhítő, novemberi genfi megállapodásnak megfelelően megnézhetik azt a kísérleti nehézvizes reaktort Arakban, ahova évek óta nem mehettek be. Ennek apropóján Haszán Roháni államfő beszédben vette védelmébe a megállapodást. A beszédet a hallgatóság többször megakasztotta: Roháni támogatói a reformok folytatását, bírálói pedig Amerika halálát követelték. (MTI)