Az EU vezetői privátban figyelmeztették Iránt, hogy ha az ország nem hagy fel az atomalkuban foglaltak megszegésével, az EU is kénytelen lesz felmondani a megállapodást.

Azt a megállapodást, amit még Barack Obama idején kötött az USA, az EU és Irán az atomprogram korlátozásáról, és amit Donald Trump tavaly májusban egyoldalúan, a megfigyelők szerint minden valós ok nélkül már felmondott. Trump ezután büntető szankciókkal sújtotta Iránt, ezek részeként még azt is kilátásba helyezte, hogy az Iránnal az amerikai szankciók ellenére üzletelő cégekkel szemben is szankciókat léptet életbe. Ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítette azt, hogy az EU teljesíteni tudja saját, a szerződésben vállalt vállalásait, mármint azt, hogy befektetéseket visz az országba.

Irán bő egy évvel Trump egyoldalú döntése után jelentette be, hogy mivel az európai országok nem tudják teljesíteni vállalásukat, a maga részéről már nem tekinti kötelező erejűnek a megállapodást. Első lépésként újra urándúsításba kezdett, ez azonban inkább csak figyelmeztetés volt - a dúsított urán minősége nem elégséges az atomfegyvergyártáshoz. Azóta viszont bejelentette araki tenyészreaktora újraindítására vonatkozó terveit is. Az araki reaktorban a hasadás melléktermékeként plutónium keletkezik, amely önmagában is hasznosítható fegyvergyártásra. A reaktort a szerződésben foglaltak szerint úgy alakították át, hogy az alkalmatlan legyen plutónium előállítására, most ezt az átalakítást fordítanák a visszájára. Ezután még növelték dúsító centrifugáik kapacitását, majd azzal fenyegetőztek, hogy ha nem lesz előrelépés a kérdésben, novemberben újabb lépést tehetnek atomfegyverprogramjuk újraindítása felé.

Erre reagálva közölték az európai vezetők, hogy ez esetben ők is kénytelenek lesznek felmondani a megállapodást.

Az eddigi iráni lépések amúgy nem visszafordíthatatlanok, amit Irán külön ki is emelt, jelezve, hogy ha jó irányba mozdulnak a dolgok, kész megint leállítani a folyamatokat. (Via The Guardian)