Robbanékonnyá vált a hangulat a Perzsa-öbölben. A tankerhajók elleni múlt heti támadások után Irán bejelentette uránkészletei feltöltését, az USA pedig ezek katonát vezényelt a térségbe.
Pénteken Bécsben fog találkozni a francia, a brit, a német, a kínai és az orosz delegáció, hogy az irániakkal tárgyaljon.
De Trump döntése az atomalku felrúgásáról egyből felszínre hozta az eddig rejtett konfliktusokat, így még az érintettek látható igyekezete ellenére is nagyon gyorsan fordulhat sokkal rosszabbra a helyzet. A vége akár nagy háború is lehet.
Ha nem, akkor ezerrel indul újra a nukleáris program.
Kezdődik.
A következmények nehezen beláthatók.
Az izraeli miniszterelnök hírszerzési bizonyítékokra hivatkozva azt mondta, az iráni atomalku hazugságon alapult.
A világsajtó azonban nem csak erre, hanem Trump furcsa korpalesöprő mozdulatára is felkapta a fejét.
Miközben a franciák, a németek, a britek és az oroszok is tiltakoztak, amiért Trump az atomalku felmondásával fenyegetőzött.
Donald Trump akarja mindenáron úgy találni, hogy Irán megsérti a megállapodást. A szövetségesei inkább kitartanának a hosszú évek alatt kialkudott megállapodás mellett.
Kellemetlen!
Trumpék egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy felmondják az Obama egyik legfontosabb örökségének tartott egyezményt.
Teherán szerint Trump pénteki döntése illegális.
Rakétát teszteltek, de Teherán szerint az atommegállapodást nem sértették meg.
Aláásná az amerikai külpolitika céljait, destabilizálná Iránt és fegyverkezési versenyt indítana a Közel-Keleten. És Trump pont ezt akarja csinálni.
Legalábbis erről beszélt az elnök két éve izraeli újságíróknak, de azt mondta, ezt a sztorit csak akkor írhatják meg, ha ő már meghalt.
Korábban azt állította, hogy elrabolta a CIA, de később Iránban is börtönbe zárták.
100 repülőt adna el az iráni légitársaságnak, de még lehetnek gondjaik.
Még akár az iráni atommegállapodást is felmondaná a zsidó állam kedvéért, ha megválasztanák.
A világ egyik legismertebb kibertámadása óriási károkat okozott az iráni atomprogramnak. Sosem derült volna ki, hogy mi történt, de az izraeliek elszúrtak valamit.
Ezzel napokon belül megszűnhetnek az Irán elleni szankciók, Teherán 100 milliárd dollárnyi saját külföldi befektetését kapja vissza.
Amerikában elfogadtak egy irániakat diszkrimináló vízumszabályt. Teheránban felhúzták magukat.
Megkezdték a leszerelést, hogy cserébe a Nyugat feloldja az ellenük hozott szankciókat.
Ugyanakkor még bőven van mit teljesíteniük a megállapodásból.
Panaszkodtak az elnöknél a konzervatív politikusok, hogy nem kéne ilyen egyszerűen behódolni a nyugatnak.
Pedig a mostani tárgyalások során az iráni vezetők váltig állították, hogy az atomprogramjuk mindig békés célú volt.
Több, mint 40 ezer ember emlékezett meg a támadás helyszínén. Japán a nukleáris fegyverkezés felszámolására szólít fel.
Az elnök a washingtoni Amerikai Egyetemen beszélt az iráni atomprogramot szabályozó diplomáciai megállapodásról. Obama most azért lobbizik, hogy a több hónapos munkával megkötött megállapodásra az amerikai Kongresszus is rábólintson, ezért hangsúlyozza is mindenhol, hogy az elutasítás egy lépés a háború felé, az elfogadás pedig békét jelent. A teljes beszéd itt olvasható és nézhető. Hosszú, de jó is.
Izrael szerint meg pont az elfogadás jelent háborút.
Amilyen összetett hely ez a világ, mindennek először az amerikai belpolitikában lehet jelentősége.
Irán vállalta a legszigorúbb feltételeket, amelyek önmagukban garantálják, hogy még ha titokban ezen is dolgozna, még akkor se legyen évekig atomfegyvere.
Ezt egy francia diplomata mondta Bécsben a hatok (az ENSZ-BT öt állandó tagja + Németország) és Irán megállapodásáról. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség várhatóan december közepén összeül, hogy mérlegelje, betartotta-e Teherán vállalt kötelezettségeit atomprogramja visszafogását illetően, és ha a szervezet szerint minden oké, az ENSZ fokozatosan feloldja a szankciókat. A mostani megegyezés a szankciók visszaállítását írja elő arra az esetre, ha Irán nem tartaná be vállalásait. (MTI)
A hatok megegyeztek az éjjel, az iráni hírügynökség szerint kedden közös közleményt adnak ki a tárgyaló külügyminiszterek az egyezségről.
Az amerikai külügyminiszter vasárnap délelőtt szenvedett kerékpárbalesetet. Csontját törte, de megfigyelésre még benttartják a genfi egyetemi kórházban, pedig eredeti tervei szerint még vasárnap este hazarepült volna, hogy aztán Bostonban kezeljék tovább. Kerry amúgy dolgozni volt Svájcban, szombaton az iráni külügyminiszterrel, Mohamad Dzsavád Zariffal tárgyaltak Irán atomprogramjáról. (MTI)
Kansas és Mississippi még újabb szankciókat is bevezethet.
Svájcban tárgyalnak a nagyhatalmak külügyminiszterei arról, mit kellene csinálni az iráni atomprogrammal. Öt dolog, amit figyelni kell majd a megállapodásban.
Az izraeli miniszterelnök megtartotta beszédét az amerikai kongresszusban, melyben a sárga földig lehordta Iránt, meg azt a megállapodást is, amit Obama kötne Teheránnal. Bibi azonban van annyira zseniális szónok, hogy elsőre ne legyen nyilvánvaló: Obamát is ekézte.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt botrányos körülmények között hívták meg Washingtonba, ő mégis megragadta a lehetőséget, és annak ellenére is felszólal a Kongresszusban az iráni atomprogram ellen, hogy ezzel engesztelhetetlenül megsérti Obama elnököt.
Az izraeli miniszterelnök meghívásáról nem egyeztettek Obamáékkal. A háttérben az iráni atomprogram kérdése lapulhat. Több más közt.
Vagyis megállapodás vagy nem megállapodás helyett meghosszabbíthatják a ma lejáró határidőt. Legalábbis ezt szivárogtatta ki egy, a tárgyalásokon résztvevő névtelen diplomata. Állítólag még az év vége előtt folytatódhatnak a tárgyalások, vagy Bécsben, vagy Ománban. (MTI)
Hétfőn véget érnek a két éve tartó tárgyalások az iráni atomprogram felfüggesztéséről. A kudarcnak nagy ára lehet.