Ez a szabályozás így számos színháznak, kulturális intézménynek lehetetleníti el a közterületi reklámozást, hiszen eddig is csak a jelentős kedvezmények miatt tudott megjelenni nagyon limitáltan

- ezt írta nekünk V., aki egy budapesti színház hirdetései ügyeit intézi. Egyik előadásukat szerették volna megfuttatni peronreklámokon, de a felületeket áruló cégnél gyakorlatilag azt közölték velük, hogy már nem jogosultak a korábban kialkudott kedvezményes árra. Ötszörös pénzt kellett volna fizetniük a megjelenésért, ami a színház költségvetése miatt egyszerűen lehetetlen.

Az áremelés mögött nem a plakátos cég óriásira nőt profitéhsége van. Az országgyűlés június végén fogadta el a plakáttörvény néven ismert jogszabályt. A kormány azután döntött úgy, hogy sürgősen bele kell nyúlni a közterületi reklámpiacba, hogy

• Orbán Viktor miniszterelnököt,
  
• Rogán Antal propagandaminisztert,
  
• Habony Árpád médiamágnást
  
• és Mészáros Lőrinc világhírű gazdasági csodalényt
  

tolvajozó plakátokkal árasztotta el az országot a Jobbik.

Az ellenzéki párt Simicska Lajos plakátos cégénél kapott jelentős kedvezményt a kampányhoz, a Fidesznek meg szúrta a szemét, hogy a kormányzati gyűlöletpropagandán kívül más politikai üzenetekkel is lehet találkozni közterületen. A Fidesz egyébként 2010-ben a Jobbiknál nagyobb kedvezményt kapott Simicskától, de ez akkor nem zavarta a pártot.

A megoldás egy új törvény lett, ami kimondja, hogy nem adható árkedvezmény olyan hirdetőnek, aminek az éves állami támogatása eléri az össze bevétel felét. Ez ugye alapból kizárja a pártokat, és a pártalapítványokat is, sőt tényleg minden olyan szervezetet, aminek a politikához köze lehet. Hogy ez a törvény minden más körülménytől függetlenül jó ötlet-e, arról itt írtunk bővebben.

A plakáttörvény viszont nem csak a pártokat és a körülöttük lévő szervezeteket zárja ki a hirdetési piacról, hanem például a kulturális intézmények jelentős részét is. A színházak jellemzően állami támogatásból működnek, így a jogszabály szerint ők sem kaphatnak kedvezményt. Mivel egy-egy ilyen kulturális intézmény költségvetése alacsony, ezért ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy kiszorulnak a hirdetési piacról, hiszen eddig is csak a jelentős kedvezmények miatt tudtak egyáltalán hirdetni, a listaárat biztosan nem tudják megfizetni.

A törvény alól kivételt jelent, ha valaki közbeszerzési eljárásban ér el kedvezményes árat, de ez csak a legnagyobb kulturális intézmények számára reális lehetőség, egy átlagos méretű színház egyszerűen évek alatt nem költ annyit hirdetésre, hogy érdemes legyen közbeszerzést kiírna.

Úgy tudjuk, hogy több budapesti színházban is komoly problémát okoz az új szabály, több gyerekszínház is érintett, de azt hallottuk, hogy még a nagyobb költségvetésű Zeneakadémián sem tudják, hogy fognak a jövőben hirdetni, ha törvény tiltja meg, hogy a plakátos cégek kedvezményt adjanak nekik.

A kulturális szakmában most azzal számolnak, hogy az ő hirdetéseik a törvény miatt teljesen eltűnnek majd a közterületekről.

„Ha a kultúrszféra nagy része kiesik a közterületi reklámozásból, az valószínűleg a nagy cégeknek fog kedvezni, akik továbbra is hatalmas kedvezményekkel még több felületet kaphatnak majd”