Putyin jól halad, hogy kínai szintre emelje az internetes cenzúrát

Több 444 videó?
Szeretném

Az orosz vezetésnek az elmúlt öt évben különböző gazdasági és adminisztratív lépésekkel sikerül a befolyása alá hajtani a korábban hagyományos média nagy részét, de az interneten még mindig meg lehet találni az állammal szemben kritikus információkat és véleményeket is.

Ráadásul Oroszországban az aktív internethasználók száma tavaly már elérte a 100 milliót, ezért Putyinék nem véletlenül tartottak attól, hogy az ellenzéki csoportok a állami médiatúlsúly ellenére is hatékonyan tudnak mozgósítani ellenük. A 2013-as ukrajnai megmozdulások után Putyin már arról beszélt, hogy az internet tulajdonképen egy CIA-s projekt, ami veszélyezteti Oroszország biztonságát. 

Azóta sorra jöttek az olyan intézkedések, amelyek egyre jobban közelítenek a kínai internetes cenzúrához. Oroszország és Kína tavaly több magas szintű találkozón tárgyalt arról, hogyan tudnának együttműködni hatékonyabban „információbiztonság” területén.

Nem lehet többé elérni az blokkolt oldalakat

Vlagyimir Putyin a múlt vasárnap azt a törvénymódosítást, ami megtiltja a VPN szerverek használatát, és nem lehet többé teljesen anonim módon használni az üzenetküldő szolgáltatásokat sem.

Fotó: Alexandr Kryazhev/RIA Novosti

Eddig VPN szervereken keresztül a blokkolt oldalakat is el lehetett érni, novembertől azonban az orosz belügyminisztérium és a titkosszolgálat listázhatja, hogy ki téved tiltott területre. Az orosz újságírók vagy ellenzéki aktivisták gyakran használták ezeket a virtuális hálózatokat, hogy a hatóságok nem tudják megfigyelni, mit csinálnak online. Enélkül bizonyos információkhoz biztosan nehezebb lesz hozzájutni Oroszországban.

A törvényt még Dmitrij Marinicsev, az internetért felelős ombudsman is őrültségnek nevezte, ami alkalmas arra, hogy üldözzék az állampolgárokat. Leonyid Levin, a Duma informatikai bizottságának elnöke szerint egyszerűen csak arról van szó, hogy csak a „jogszerűtlen tartalmakat” korlátozzák. Csakhogy a kormány pont ugyanígy érvelt, amikor 2013-ben a gyerekek védelmére hivatkozva betiltotta a „meleg propagandát”. 

Tudni fognak mindenkiről

A most elfogadott módosítás másik része pedig megtiltja az Oroszországban regisztrált infokommunikációs cégeknek, hogy a felhasználóik anonim módon használhassák az üzenetküldő szolgáltatásaikat. 

2018-től ezeknek a cégeknek a regisztrációhoz el kell kérniük a felhasználók telefonszámát is. 

A kormány pedig ki fog dolgozni egy eljárást az állampolgárok beazonosítására. Ha a szolgáltatók ezt nem teljesítik, blokkolják az oldalukat.

Az internet és a telekommunikáció ellenőrzéséért felelős orosz hatóság, a Roskomnadzor áprilisban három üzenetküldő szolgáltatást is letiltott (A BlackBerry Messengert, a LINE-t és az Imoót), mert nem szolgáltatták ki a felhasználóik adatait az orosz hatóságoknak.

Egy tavaly elfogadott módosítás alapján a telekommunikációs és internetes cégeknek, hogy az ügyfeleik között zajló kommunikáció tartalmát legalább fél évig tárulniuk kell, valamint három évig tárolniuk kell, hogy ki kivel beszélt. A törvénynek köszönhetően a hatóságok bírói engedély nélkül is hozzáférhetnek a felhasználók személyes adataihoz.

Tavaly óta a telekommunikációs cégek a felhasználók adatai csak orosz szervereken tárolhatják. Mivel a LinkedIn ezt nem tette meg, az internetet ellenőrző hatóság tavaly novemberben elérhetetlenné tette az oldalt.

Bárkit utol lehet érni

Mióta az orosz hatóságok szigorúbban ellenőrzik, hogy mi jelenhet meg az interneten, egyre több olyan embert vonnak felelősségre ezért, mert a hatalom számára kényes témában nyilvánított véleményt. Ha valaki túl kritikusan ír a Krím-félsziget megszállásáról, a szíriai beavatkozásról vagy az orosz ortodox egyházról, könnyen szélsőségesnek minősíthetik a véleményét.

Az elmúlt években megsokszorozódott azoknak a büntetőügyeknek a száma, amikor valaki az interneten megjelentett véleménye miatt ítéltek el. A SOVA Center adatai szerint amíg 2010-ben csak 30 ilyen eset történt, 2015-ben a számuk már 216-ra nőtt. A büntetés a bírságtól a közhasznú munkán át egészen a börtönig terjedhet.

  • Két évvel ezelőtt egy tomszki blogger azért kapott 5 év börtönt, mert egy Youtube-ra posztolt videóban az ukrajnai orosz beavatkozást kritizálta, megjegyzéseket tett a Kelet-Ukrajnából érkező emberekre és a helyi tisztségviselők korrupciós ügyeire utalgatott.
  • Egy másik szibériai blogger tavaly azért kapott két és fél év börtönt „ a terrorizmus pártolásáért”, mert az orosz hadsereg szíriai beavatkozását bírálta.

A Human Rights Watch 2017-es jelentése szerint az orosz kormány az elmúlt években egy sor olyan intézkedést hozott, amelyek lehetővé teszik, hogy a hatóságok hatékonyabban cenzúrázzák az internetes tartalmakat és mindenféle ellenőrzés nélkül megfigyelhessék az állampolgárokat. 

A szervezet szerint hatóságok már eddig is több ezer oldalt blokkoltak jogtalanul és több tucat ember ellen emeltek vádat, akik olyan kényes témákban nyilvánítottak véleményt, mint a melegjogok, a szíriai háború vagy az ukrán konfliktus. (The Moscow Times/BuzzFeed)