A BKK szerint nem tisztességtelen, hogy pótdíjként egy jegy árának akár a 92-szeresét is követelheti

2015 őszén megbírságoltak egy utast a BKK ellenőrei. A cég egy évig nem foglalkozott az üggyel, majd fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett. Már ekkor felmerült, hogy nem évült-e el a büntetés, ráadásul az utas ügyvédei szerint a követelés alapjául meghatározott, pótdíjról szóló általános szerződési feltétel tisztességtelen.

Az ügyben eljáró Budapesti II. és III. kerületi bíróság pedig ki is mondta ezt, igaz, nem a 16 ezer forintos, hanem a 32 ezres pótdíjról, a BKK ugyanis ezt vette alapul az ügyben. A bíróság a BKK pótdíját a parkolási pótdíjjal hasonlította össze, ami 15 napon belüli befizetésnél az egy órai várakozási díj 12-14-szerese, 15 nap után pedig a 40-szerese, és nem kamatozik. A BKK pótdíja ezzel szemben már 30 napon belül 45-szörös, azon túl pedig 92-szeres fizetési kötelezettséget jelent egy jegy árához képest.

Ez pedig a bíróság szerint sérti a Polgári Törvénykönyv azon részét, ami tisztességtelennek minősíti a hasonlóan magas pótdíjazást. Mivel pedig ez a szerződési feltétel tisztességtelensége miatt érvénytelen, a bíróság elutasította a BKK követelését.

Erről most az RTL Híradó is riportot forgatott, amiben idézik a BKK levelét is. Eszerint a pótdíj mértéke nem tisztességtelen, és nem lehet következetes bírói gyakorlatnak tekinteni, amit ebben az elsőfokú bírói ítélet indoklásában állítottak. A riport szerint tavaly 1,5 milliárd forint bevétele volt a BKK-nak pótdíjának. 2016-ban 450 jogerős perből 441-et nyert meg a BKK. (RTL Híradó)