Az elmúlt évek statisztikái alapján egyre gyakoribbá vállnak a járművel elkövetett, a szakirodalomban ramming támadásnak nevezett terrortámadások, írták 2017. július 23-án publikált tanulmányukban (.pdf) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának kutatói. Rácz András és Brestyánszki Flóra 2013. április 30. és 2017. június 18. között összesen 31 ilyen támadást jegyzett fel, ezek közül 13-at az elmúlt 13 hónapban követtek el. Mind közül a leghalálosabb a 13 hónappal ezelőtti nizzai terrortámadás volt, akkor egy 19 tonnás teherautó hajtott legalább 90 km/h-ás sebességgel a francia nemzeti ünnepet a nizzai korzón ünneplők közé. A támadásnak 89 halálos áldozata volt. 2014 májusában a kínai Ürümcsiben 39-en vesztették életüket ilyen merényletben, a többi 29 merényletben összesen 61-en vesztették életüket.

Rácz és Brestyánszky ebből az adatból vonta le egyik fő következtetését, miszerint "az átlagos napokon, utcákon elkövetett akciók nem okoznak elég veszteséget ahhoz, hogy stratégiai hatást érjenek el".

Ennek ellenére, amint azt az elmúlt egy év adatai is mutatják, egyre gyakoribbakká válhatnak az ilyen támadások, mert

• a ramming támadás nem igényel bonyolult szervezést, tervezést;
  
• akár egy magányos merénylő is végrehajthatja a támadást;
  
• így összességében ár-érték arányban kifizetődő a terroristáknak.
  

Főleg azért, mert az ilyen jellegű támadások ellen rendkívül nehéz védekezni, legalábbis a hétköznapokon. A legpusztítóbb ramming támadásokat persze nem hétköznapokon, hanem tömegrendezvényeken követték el - Nizzában a nemzeti ünnepen 89-en vesztették életüket, Berlinben, 2016. december 19-én a karácsonyi vásárba hajtott bele egy merénylő, ott 12-en. A tömegrendezvények szervezésekor a jövőben a szerzők szerint érdemes számolni a ramming támadás lehetőségével. Arra is figyelmeztetnek, hogy a közelgő magyarországi választási kampányban gyakoriak lehetnek a tömegrendezvények, ezért Magyarországon is érdemes tanulmányozni az európai támadások tapasztalatait.

Az olyan hétköznapi támadások ellen, mint amilyen a csütörtöki barcelonai, vagy a június eleji londoni és az április eleji stockholmi volt, szinte lehetetlen védekezni. Ezek viszont arányaiban kevesebb áldozatot követeltek. A barcelonai 13 halálos áldozat az ilyen támadások között soknak számít, Londonban négy, Stockholmban öt halálos áldozata volt a támadásnak.

A szerzőpáros arra is külön kitér, hogy a ramming nem kizárólag a szélsőséges iszlamisták módszere, ilyen jellegű támadásokat magányos európai elkövetők is hajtottak végre, az európai muzulmán kisebbség tagjai ellen is. Például június 18-án Londonban a ramadáni imáról távozók közé hajtott egy kisteherautó. Annak a támadásnak volt halálos áldozata, Párizsban egy hasonló, muszlimokat célzó rammingnek nem.