Módosítja a kormány a nemzetbiztonsági törvényt, és több pontos is keretek közé kénytelen szorítani a tervezet szerint a titkos megfigyeléseket. A leglényegesebb változás, hogy ha egy médiamunkásról, egy parlamenti képviselőről vagy egy egyházi személyről akarnak információkat gyűjteni és ehhez külső engedélyhez kötött eszközt használnának fel, akkor erről előzetesen értesíteni kell a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH). Ennek a szervezetnek a vezetője Péterfalvy Attila, aki éppen nemrég bírálta a Belügyminisztériumot egy, a titkos megfigyeléseket érintő törvényjavaslat miatt.

Igaz, a Belügyminisztériumnak a megfigyelés megkezdéséhez nem kell megvárnia a NAIH állásfoglalását, elkezdheti az információgyűjtést, aztán ha azzal a NAIH nem ért egyet, leállítják, és törlik az addig megszerzett  adatokat.

Persze az, hogy kikről gyűjthetnek titkos információszerzéssel adatokat, az még így is elég tágan értelmezhető. A mostani módosítás a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést olyan személlyel vagy személyi körrel szemben teszi lehetővé, akivel vagy akikkel kapcsolatosan adat merült fel arra nézve, hogy nemzetbiztonsági érdeket sértő tevékenységet folytatnak vagy terveznek folytatni, sőt, azt is megfigyelhetik, aki ilyen személlyel kapcsolatban áll.

Így a törvény tulajdonképpen ebben a formájában is lehetőséget ad arra, hogy a kormány által fenyegetésként beállított, Soros György alapítványa által támogatott civileket megfigyelhessék.

(via Index)