Hogyan hagyhatnak világörökségi helyszínen egy 700 négyzetméteres betonplaccot a vizes vébé szervezői?

Budapest
2017 augusztus 23., 08:27

Komoly meglepetést okozott, amikor kiderült, hogy a vizes világbajnokság után a hárommilliárdért épített óriás ugrótorony betontalapzatát nem tüntetik el, hanem ott hagyják a Parlamenttel szemben a Dunában. 

Korábban nem győzték hangsúlyozni, hogy csak ideiglenes építményről van szó, hogy a Parlament legyen a háttérben. Valóban fantasztikus képek készültek, a bérelt vascsövekből felépített toronyot valóban el is tüntették. De az valahogy kimaradt, hogy a beton marad, 2020-ig biztosan.

photo_camera Fotó: botost/444.hu

Tavaly ősszel annyit közöltek, hogy a 2020-as Európa-bajnokságon, aminek szintén Budapest lesz a házigazdája, ugyancsak a Batthyány téren lesz óriás toronyugró verseny. Ez azért meglepő, mert a szám eddig egyáltán nem szerepelt Európa-bajnokságon, világbajnokságon is csak 2013 óta. Mi azonban jeleztük, hogy elsőként az Eb házigazdák közül vállaljuk az óriás toronyugrást is, mintha nem ideiglenes tornyot építettünk volna a világbajnokságra is hárommilliárd forintért, hanem egy állandót.   

Ezzel indokolják most, hogy miért maradt a talapzat, amibe fél évig öntötték a betont. 

Csakhogy a 700 négyzetméteres talapzat világörökségi helyszínen fekszik. Ezt pontosan tudják a szervezők is, hiszen éppen 

  • „a világörökség részét képező rakpart szakaszra és látványvilágára gyakorolt kedvezőtlen hatásai miatt" 
  • illetve „annak a világörökség részét képező rakpart szakaszra gyakorolt domináns hatásai miatt”

dobták vissza az építkezés első terveit, például a rakpart szélesítésére. A közbeszerzési kiírásba is belefoglalták, hogy nagyon kell vigyázni a rakpartra.

photo_camera Fotó: botost/444.hu

A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ az átdolgozott tervekkel sem volt maradéktalanul elégedett. Mint arra felhívták a figyelmet tavaly, az építményt világörökségi helyszínre tervezték. A korábban visszadobott tervek után benyújtott harmadik elképzelésről azt írták, hogy „az első változathoz képest a műemléki védettség alatt álló rakpart sértetlenségét leginkább biztosítja”. 

A tervezett építmény azonban továbbra sem áll teljesen összhangban a világörökségről szóló törvény előírásaival. Ezért a megépítését a világörökségi helyszínen belül továbbra is ideiglenes építményként javasolták, ennek figyelembevételével nem emelnek kifogást az építkezés ellen.Más, de nem lényegtelen kérdés, hogy a Főváros Kormányhivatala V. kerületi Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya szerint mivel ideiglenes építményről van szó, ezért aztán nem is vonatkozik rá a kulturális örökség védelméről és a világörökségről szóló törvény. Így aztán a torony és csatolt részei megkapták a vízjogi létesítési engedélyt 2021. augusztus 31-ig.

Ehhez képest viszont a kivitelező West Hungária Bau azt írta a referencialistáján szereplő toronyról, hogy 

„Az építtető elvárása volt, hogy az óriás ugrótorony alépítménye állandó létesítmény legyen, azaz az idén nyáron megrendezendő FINA világbajnokság után csak az ugrótornyot és a medencét a kiszolgáló létesítményekkel bontják el.” 

A 2017-es vizes világbajnokságra készülő óriás-ugrótorony építkezésének helyszíne a fővárosi Batthyány téren 2017. január 3-án
photo_camera A 2017-es vizes világbajnokságra készülő óriás-ugrótorony építkezésének helyszíne a fővárosi Batthyány téren 2017. január 3-án Fotó: Illyés Tibor/MTI

Hogy mit kezdenek a 700 négyzetméteres betontalapzattal addig? Fogalmuk sincs. Talán lesz néha verseny (amire újra fel kell építeni és lebontani az állványt, sok száz millióért). De nagyon előremutató Borsa Miklósnak, a szervezők szóvivőjének az ötlete, szerinte 2020-ig „nagyon szép fotókat lehet készíteni a talapzatról”, aligahem a szemben lévő Parlamentre gondolva. A pesti oldalról nézve viszont annyira nem lesz mutatós a talapzat. 

Próbáltuk megtudni a szervezőktől, hogy egyáltalán egyeztettek-e az UNESCO-val arról, hogy a világörökségi részen egyszerűen pár évig ott hagynak egy ilyen, szemrevalónak nem mondható valamit, jóváhagyta-e ezt a szervezet. Többszöri megkeresésünkre sem válaszoltak semmit. Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Titkársága pedig kérdéseinkkel a Miniszterelnökséghez irányított minket.

Annyira viszont nem lesz ez egyszerű menet. Az UNESCO például éppen a világörökségi látkép miatt jelezte aggodalmait a Kopaszi-gátra tervezett 120 méteres toronyház miatt. Az igaz, hogy azt nem mondták ideiglenesnek, viszont nem is volt világörökségi területen, csak belógott messziről a látképbe. 

Az UNESCO a magyar kormány figyelmét arra hívta fel, hogy remélik a kormány számára fontosabb a világörökség védelme a toronyházaknál. Arra a felvetésre Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta, hogy semmilyen kompromisszumot nem tudnak elképzelni, ami akár csak veszélyeztetné a világörökségi védettséget. A UNESCO szakemberei egyébként szeptemberben Budapestre jönnek. Alighanem vetnek egy pillanatást a betonplaccra is. 

photo_camera Fotó: botost/444.hu


Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.