Ismeri az érzést, amikor nedves fecskében, sörpadhoz tapadva ül a zánkai strandon, zabálja a nutellás lángost gránátalmával, öblíti lefele párás Borsodi grapefruit zéróval, a fürdőző gyerekek felszabadultan üvöltik a Despacito pamkutyás verzióját,

„Hiányzik, az egyik égő megy a bünti!
Bam! Bam!
Túl halvány a helyzetjelző, megy a bünti!
Bam! Bam!
Nézz már ide!
Rég lejárt az elsősegély készlet!
Ugye-ugye nem hitted, hogy ezt nem veszem majd észre?”

és akkor hirtelen, a semmiből valami behasít, csurig pálmaolajos kézzel a homlokára csap, és felkiált: „a bagoly rúgja meg, nem a telken hagytam a tangámat, pedig most mennyire jól jönne”? Ugye, hogy megvan a szitu?

Van ok a kétségbeesésre? Semmi!

Ugyanis a balatoni strandokon nem csak takonycsontváz-automata, metál medál-automata, Star Wars gyermek karóra-automata üzemel, hanem tanga-automata is. Mekkora mák? Hatalmas.  

A nyaraló ember ilyen helyzetekben fürgén kipattintja a seggébe szorult fecskét, tangapapucsában elslattyog a géphez, előre boldog, hogy nem kell sem méretek, sem nemek, sem anyagok, sem árkategóriák között bolyongania, mint valami puccparádé Victoria Secretben. Hiszen a rendszer lényege, hogy nincs komplikáció.

Pillanat, ez mi a kánya? 

Ez itt a tanga bugyik Bábel tornya.

Azt olvasom az automatán, hogy „Tanga - Slip”?! A tangát értem, azért jöttem, de mi a tököm az a slip? A témában kompetens boxeralso.hu az írja: 

„Slip alsónadrágnak nevezzük azt a gatyát, amelynek nincs szára, nem bő, és úgy általában, nincs benne semmi meglepő. Csak a jó, öreg, hagyományos alsónadrág. Ez az a fazon, amit a köznyelv fecskének is nevez, de a „gatyesz” kifejezést is hallottuk már vele kapcsolatban.”

Káosz! Nekem szexiséget ígértek, nem hagyományosságot. Lefosom a bokám, ha ez a masina kiszúrja a szemem egy alsónadrággal! 

Na, majd kiderül, ha bedobom a kétszázast a kar nélküli rablóba. De hová? Az ábra ugye félrevezető, nem a hölgy fara a persely. De van itt két opció. Egy: klasszikus tanga, kettő: csacska tanga. Csacska? Csacsogó bugyi? Szószátyár, virgonc, pajkos? Rejtély!

Állok, mint a fancsali feszület, tanácstalanul nyalogatom a nutellás számat, pörgetem az ujjaimon a kétszázast. A gép gúnyosan ölti ki rám a nyelvét. Válaszúthoz érkeztem. Döntésképtelenre fagytam a tomboló kánikulában. Összezavarodtam. A piacgazdaság törvényei megölték a labdás automata lelkét, a lényegét, ami korábban szent volt és egyszerű:

Azt kapod, amit dob a gép. 

Addig tökölődöm, amíg  jól elmegy a kedvem az egész tangavásárlástól. Inkább megyek, és ugrok egy seggest. Fingom sincs, mi lehet az a csacska tanga. Aki tudja, írja le kommentben!