Polt Péter a Kúriához fordult, amiért hatályon kívül helyezték a terrorizmusról szóló ítéletet a röszkei zavargás miatt vádolt Ahmed H. ügyében

Jogorvoslatért a Kúriához fordult Polt Péter legfőbb ügyész, amiért a Szegedi Ítélőtábla másodfokon hatályon kívül helyezte a röszkei közúti átkelőnél 2015 őszén történt tömegzavargás ügyében első fokon terrorcselekmény bűntette miatt elmarasztalt Ahmed H. ítéletét – jelentette be sajtótájékoztatón a Legfőbb Ügyészség szóvivője.

Polt PéterFotó: Botos Tamás / 444

Fazekas Géza elmondta: a Legfőbb Ügyészség szerint a táblabíróság törvénysértő döntést hozott a szír férfi ügyében, amikor új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot, mivel a végzés indokaként megjelölt hiányosságok pótolhatók lettek volna a másodfokú eljárásban. Ezért Polt Péter azt kérte a Kúriától: állapítsa meg, hogy a táblabíróság a büntetőeljárási szabályok megsértésével helyezte hatályon kívül az ítéletet. A jogorvoslati indítvány nem függeszti fel a konkrét eljárást.

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetése után, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést ki akarták dönteni, majd néhányan kövekkel dobálták meg a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásban több rendőr megsérült.

Az elsőfokú ítélet szerint Ahmed H. a kordon bedöntésével, az egyenruhások megtámadásával fenyegetőzött. A vádlott többször is megafonnal beszélt a tömeghez, három alkalommal maga is dobált a rendőrök felé, majd az átkelőt lezáró kapu kinyitása után illegálisan magyar területre lépett. A férfi röviddel ezután visszatért a szerb oldalra, és csak 3 nappal később tudták őrizetbe venni.

A Szegedi Törvényszék első fokon a szír állampolgárságú vádlottat bűnösnek mondta ki terrorcselekmény és határzár tiltott átlépése bűntettében, ezért 10 év fegyházbüntetésre ítélte, és végleg kiutasította Magyarországról. A döntést a Szegedi Ítélőtábla arra hivatkozva nem bírálta felül, hogy szerinte a törvényszék nem értékelt olyan bizonyítékokat, amik a tényállásra, a bűncselekmény jogi minősítésére és a büntetés kiszabására lényeges hatással lehettek volna.

Ahmed H. a másodfokú ítélethirdetésenFotó: Botos Tamás / 444

A Legfőbb Ügyészség szerint jogsértő az ítélőtábla hatályon kívül helyező döntése, mert az általa megjelölt hiányosságok, mulasztások a másodfokú eljárásban orvosolhatók lettek volna, így az ítéletet érdemben kellett volna felülbírálni. Az ügyészség szerint ellentmondásos az is, hogy míg az ítélőtábla az első fokú ítéletben megállapított tényállást hiánytalannak nevezte, és a jogi érvelés indokolásával kapcsolatos aggályait hangsúlyozta, mégis a tényállás bizonyításával kapcsolatos kisebb hiányosságok miatt helyezte hatályon kívül az ítéletet.

Az ügyészség szerint a hatályos szabályozás szerint a megjelölt indokok alapján nem lett volna törvényes lehetősége a táblabíróságnak arra, hogy az eljárás megismétlését rendelje el, ezért a legfőbb ügyész jogorvoslati indítványt terjesztett elő a Kúrián. Fazekas Géza szerint a jogorvoslat nem annak eldöntését célozza, hogy Ahmed H. bűnös-e vagy sem, kizárólag arról, hogy a hatályon kívül helyezés jogszerű volt-e.

Miskolczi Barna ügyész, aki az igazságügyi tárcánál koordinátorként vett részt az új büntetőeljárási törvény kidolgozásában, azt mondta, az új szabályozás tovább csökkenti a hatályon kívül helyezések számát, és ezzel következetesebb, célszerűbb, hatékonyabb és gyorsabb lesz az eljárások menete. A hatályon kívül helyezések reformja nem csupán a vádhatóság, de a Kúria kezdeményezésének is köszönhető – mondta. Azt is mondta, hogy a megismételt eljárások az ügyek elhúzódását jelentik, a hatályon kívül helyezéseket a szakzsargonban „az ügy halálának” nevezik. Ez nem jó az eljárás egyetlen szereplőjének sem, a társadalomnak pedig jogos elvárása, hogy az ügyek gyorsabban lezáruljanak.

A sajtótájékoztatón kiosztott háttéranyag szerint hasonló indokok alapján Polt Péter 2015 szeptemberében 5 ügyben élt jogorvoslattal a törvényesség érdekében indokolatlan másodfokú hatályon kívül helyező végzésekkel szemben. Ezek közül a Kúria négy esetben (többek közt Portik Tamás, Biszku Béla vagy Süveges Péter ügyében) megállapította, hogy törvénysértő volt a hatályon kívül helyező másodfokú döntés. Ezután Polt Péter további négy ügyben élt hasonló okból jogorvoslati indítvánnyal, a Kúria mindegyik esetben egyetértett a legfőbb ügyésszel.

A háttéranyag szerint az ilyen ügyekben született kúriai döntéseknek a törvénysértés megállapításán túl nincs más hatásuk az eljárásra, mégis az ügyészség szerint ez a jogintézmény eszközt biztosít a legfőbb ügyésznek és a Kúriának, hogy közreműködjön az egységes joggyakorlat kialakításában, hozzájáruljon a büntetőeljárások időszerűségének javulásához. Fazekas szerint 2016-ban csaknem 20 százalékkal, 1716-ról 1379-re csökkent a másodfokon hatályon kívül helyezett elsőfokú ügydöntő határozatok száma az előző évhez képest. (MTI)