Péntek délután pár száz ember jelenlétében nyitották meg az Agóra nevű építményt az Alkotmány utcában, közvetlenül a Parlament előtt. Az Agóra maga gyakorlatilag egy könnyűszerkezetes fémkocka, benne egy kisebb színpaddal és ülőhelyekkel, egyik oldalán egy nézőtérként is funkcionáló lépcsővel, a másik oldalán pedig még egy színpaddal.

Mostantól október 23-áig ez lesz a helyszíne a Közös Ország elnevezésű platformnak, amit Gulyás Márton hívott még életre egy áprilisi tüntetésen, és aminek a célja, hogy új, a jelenleginél igazságosabb választási rendszert fogadjon el a parlament még a jövő évi választások előtt. A Közös Ország tagjai és a meghívott parlamenti pártok képviselői heteken át akarnak itt együtt dolgozni, hogy kialakítsák az új választási rendszer alapjait, amit aztán el is fogadtatnának október 23-ig. Ha ez nem jönne össze, Gulyás korábban azt ígérte, hogy aktivistáik országszerte polgári engedetlenségi akciókat indítanak. 

Az új választási rendszerről szóló törvényjavaslatot persze vélhetően nem tudják könnyen átnyomni az Országgyűlésen a projekthez csatlakozó pártok. A pénteki rendezvényen több pártelnök világosan ki is mondta, hogy szkeptikus a cél teljesíthetőségével kapcsolatban. De arról is többen beszéltek, hogy az már nagy szó, hogy most egyáltalán együtt dolgoznak valamin.

Maga Gulyás is ezzel kezdte záróbeszédében: 2010 óta nem fordult elő, hogy ilyen széles körben jöttek volna össze egy cél érdekében ellenzéki pártok vezetői. Pénteken felszólalt Molnár Gyula (MSZP), Gyurcsány Ferenc (DK), Hadházy Ákos (LMP), Karácsony Gergely (Párbeszéd), Juhász Péter (Együtt), Orosz Anna (Momentum), Bokros Lajos (MOME) és Fodor Gábor (Liberálisok) is. A programba hívták a többi parlamenti pártot is, de a Fidesz érdemben nem reagált, csak a fidelitasosok mentek ki a térre a rendezvény előtt pár órával sorosozni, a Jobbik pedig azt jelezte, hogy a programban nem vesznek részt, de ha lesz javaslat egy igazságosabb választási rendszerről, azt támogathatják. 

A pénteken színpadra lépő politikusok sok mindenben nem értenek egyet egymással, de Gulyás szerint ez jó dolog, hiszen a közös ország épp nem a véleményegyezést jelenti, hanem a nézetkülönbségek vállalását, és a szükséges viták lefolytatását. Ennyiben ugyan nyíltan ki nem mondva, de Gulyás elárulta az Agóra vélhetően valódi célját: egy térbe terelni az egymással marakodó ellenzéki pártokat.

Érdemes felidézni, mi történt négy évvel ezelőtti, 2014-es választásokat megelőző október 23-án: az ellenzék közös tüntetése egy óriási szerencsétlenkedés volt, ami után annyit tudtunk csak írni, hogy a baloldal tökön rúgta saját magát. 

Semmi garancia nincs arra, hogy az idei október 23-a ne süljön el hasonlóan kínosan az ellenzék számára: egyrészt a Gyurcsány Ferenc-probléma (azaz hogy az ellenzéki oldalról többen nem hajlandóak vele együttműködni) nem szűnt meg, sőt, ha lehet, erősödött: Gyurcsány pénteken is arra használta a színpadot, hogy bejelentse, a DK együttműködést kötött a héten a MOMA-val, majd Bokros Lajos arra figyelemzetett, hogy mindenki a Fideszt szolgálja, aki nem támogatja a DK-t is érintő széleskörű ellenzéki összefogást. 

A színpadra fellépő többi politikus főleg arról beszélt, hogy az igazságos választási rendszer elérése az első lépés, az után lehet minden másról beszélni, bár abban már megoszlottak a vélemények, hogy esélyes-e kivívni a választási törvény módosítását a fideszes parlamenti kétharmaddal szemben. Ellenzéki konfliktusokról és lehetséges összefogásokról nem beszéltek, de az Agóra következő másfél hónapjának legnagyobbb kérdései éppen ezek.