Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa Magyarországon járt, kedden meglátogatta a röszkei tranzitzónát, tárgyalt Pintér Sándor belügy- és Szijjártó Péter külügyminiszterrel. Tapasztalatait kedden késő délután egy budapesti sajtótájékoztatón foglalta össze.

Elmondta, hogy Pintér és Szijjártó mellett Orbán Viktortól is kért időpontot, de a miniszterelnök jelezte, hogy nem ér rá fogadni a főbiztost.

A sajtótájékoztatót a helyszínen követő Czinkóczi Sándor beszámolója szerint Grandi bevezetőjében arról beszélt, hogy ugyan minden országnak megvan a joga, a biztonsága és állampolgárai védelmére, de ez nem mehet annak rovására, hogy menedéket nyújtsunk a menedékre szorulóknak.

A főbiztos a miniszterek mellett menedékkérőkkel is beszélt, és a tapasztalatai alapján három pontban foglalta össze kritikáját a magyar menekültellátó-rendszerrel kapcsolatban.

1. Grandi szerint a legsúlyosabb probléma, hogy idén márciustól a magyar tranzitzónákban gyakorlatilag fogva tartják a menedékkérőket, ezzel pedig a magyar kormány azt üzeni, hogy a menedékkérelem bűn. A főbiztos emiatt a határ menti állomásokat nem is tranzitzónáknak, hanem fogva tartási zónáknak nevezte, ahol ugyan a materiális dolgok, mint az étkezés, ugyan rendben vannak, de a fogva tartás tényén nem enyhítenek. Szerinte a gyerekekkel különösen rossz a helyzet. Pozitívum ugyan, hogy a 14 év alattiak elmehetnek a tranzitból a fóti befogadóállomásra, de a főbiztos ezt a jogot a 14 és 18 éves kor közöttiekre is kiterjesztené.
2. Magyarország nem biztosít hozzáférést a menedékjoghoz. Ezt a főbiztos azért mondta, mert mivel csak naponta 5 ember léphet be a tranzitzónákba, a többség nem is tud menedékkérelmet beadni, csak miután napokat várakozik a szerb oldalon. Grandi szerint több embernek kellene biztosítani legalább azt a jogot, hogy menedékkérelmet adhasson be.
3. Alacsony a beadott menedékkérelmek elfogadási aránya is. Grandi adatai szerint jelenleg a kérelmet beadók kb. 25 százaléka kap is valamilyen védelmet, ez pedig annak fényében különösen kevés, hogy a többség tényleges konfliktuszónákból, Irakból, Szíriából vagy Afganisztánból érkezik.

Grandi kitért arra, hogy a magyar miniszterek szerint helyben kellene kezelni a konfliktusokat. A főbiztos szerint ez rendben is van, de arra kérte azokat, akik ezt hangoztatják, hogy vegyék figyelemebe:

jelenleg 65-66 millió menekült van a világon, és 90 százalékuk szegény országban tartózkodik.

Grandi szerint üdvözlendő, hogy a magyar kormány látszólag szívügyének tekinti a közel-keleti keresztények védelmét, de azt ajánlotta, hogy a jelenlegi törekvések mellett a magyar kormány kezdjen tárgyalásokat Libanonban, Etiópiában és Pakisztánban tartózkodó menekültek befogadására.

A főbiztos azt mondta, erre is jó lenne az EU közös relokációs programja, és ezért sajnálja is, hogy Magyarország ebben nem vesz részt, olyannyira, hogy Grandi szerint az EU által alkalmazotthoz hasonló programot globális szinten is el lehetne fogadni, ezzel pedig kiigazítani a migráció okozta terhek egyenlőtlen eloszlásán a világ országai között.

A Magyar Idők kormányzati napilap tudósítója arról kérdezte Grandit, miért gondolja, hogy a menedékkérők szabad mozgáshoz való joga csorbul a tranzitzónákban, ha azok bármikor visszamehetnek Szerbiába. A főbiztos szerint azonban a tranzitzónákban alkalmazott fogva tartás így is sérti a szabad mozgáshoz való jogot, amit a menedékkérőknek az EU-s szabályok szerint garantálni kellene még a kérelmük hivatalos elbírálása előtti időszakban is.

Arra a felvetésre, hogy ha szabadon mozoghatnának, akkor a menedékkérők tovább mennének az EU belseje felé, Grandi elismerte, hogy ez valóban létező tendencia, erre azonban szerinte az a megoldás, hogy Magyarország többet költsön az integrációra, ezzel vonzóbbá tenné a menekültek számára a Magyarországon tartózkodást. A főbiztos azt mondta, ez azért lenne fontos, mert a menekültek befogadása és hatékony integrációja hozzáad egy-egy társadalomhoz, nem pedig elvesz belőle.

A főbiztos korábban is kemény szavakkal illette a magyar menekültellátó rendszert, áprilisban, miután Magyarország elkezdte a tranzitzónákban fogva tartani a menedékkérőket, Grandi felszólította az EU tagországait, hogy ne küldjenek vissza senkit Magyarországra az itteni rossz bánásmód miatt.