A Zala megyei falu, Esztergályhorváti azért vált ismertté pár hete, mert a Migration Aid itt tervez nyaraltatni pár Magyarországon amúgy jogszerűen tartózkodó menekült embert, ám a hírt nem fogadták örömmel a helyiek. Mint egy idős nő fogalmazott, tele a falu nyomorult szegény emberekkel, akik nem tudnak kifizetni semmit, nem kellenek oda a menekültek. 

A falu polgármestere már szeptember elején jelezte, hogy további lépések várhatóak, miután egy osztrák orvosnő felajánlotta az otthonát a menekültekkel foglalkozó szervezetnek, hogy ott láthassák vendégül a nyaralni vitt embereket. Az Index ír most arról, hogy a falu önkormányzata azóta elfogadott egy rendeletet, mely szerint Esztergályhorváti önkormányzata arra kötelezi a szálláshely-adókat, hogy ellenőrizzék, megvannak-e a megszállni akaró menekülteknek az oltásaik. És csak az maradhat, aki ennek eleget tesz. 

Az Index megkérdezte a Helsinki Bizottság véleményét a rendeletről, és nem meglepő módon azt jogilag több ponton is aggályosnak találták. 

Egyrészt a rendelet szembemegy a menedékjogról szóló törvénnyel. E szerint ugyanis csak törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg újabb kötelezettséget azokkal szemben, akik védettséget kaptak a magyar államtól. Helyi önkormányzati rendeletben nem hozhatnak ilyen megszorításokat.

A Helsinki állásfoglalása szerint a rendelet az Alaptörvényt is sérti, mivel rendeletben korlátoz olyan adatokkal kapcsolatos szabályokat, amiket csak törvényben lehetne. 

Végül pedig a rendelet diszkriminatív: ésszerű indok nélkül tesz különbséget magyar és nem magyar állampolgárok között.