Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerda reggel megtartotta szokásos évértékelő beszédét, amit mindig az Európai Parlament első őszi ülésnapján mond el.

Igyekezett mindenféle oldalnak – így még a magyar kormánynak is – gesztusokat tenni, de összességében egy központosítottabb EU mellett érvelt, és ez a vonal általánosságban szembe megy a magyar kormány elvárásaival.

A bizottsági elnök legizgalmasabb javaslatai

• Legyen egy európai elnök
  

2019-től az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöki tisztségét egyetlen ember töltse be. (Előbbit, vagyis a tagállamok kormányait összefogó testületet jelenleg a lengyel Donald Tusk, a másikat, az EU-s bürokráciát irányítót pedig ő vezeti.) 

A terv messzire vezet: egyrészt igen komoly hatalmat adna egyetlen európai vezető kezébe, és ezzel szimbolikusan is közelebb állna az EU egy föderatív intézményhez. Ugyanakkor az integrációt mindig is jobban erőltető bizottság, és a tagállami, egyéni érdekeket összefogó tanács összekapcsolása olyan irányba is vihetné az európai bürokráciát, hogy óvatosabb legyen a tagállamokkal szemben. 

Juncker ötlete mögött ott lehet az a frusztrációja is, hogy a tagállamok (élükön egyébként Magyarországgal) szívesen hibáztatják mindenért „Brüsszelt”, vagyis a bizottságot. A felelősségek összekapcsolása a nemzetállamok és a közös intézmények között azonban elvehetné e feszültségek élét.

• Egy sebességgel, mindenben együtt
  

Mint arról már többször is írtunk, erős igény mutatkozik a Brexit után, hogy az euróövezet még jobban menjen el egy államszövetségi rendszer felé, ami élesen szét is választhatja az EU-t zónatagokra és a kimaradókra. 

Juncker határozottan e terv ellen érvelt: „Európa csak akkor tud lélegezni, ha mindkét tüdőlebenye, a keleti és a nyugati is, egyformán kap levegőt”. Juncker ezzel a magyar álláspontot is osztotta, ami határozottan ellenzi, hogy a zóna saját politikai intézményeket állítson fel magának.

Juncker szerint nem kell a zónának saját költségvetés, legfeljebb a teljes EU-s költségvetés egyik alfejezeteként lehetnek elkülönített pénzei. 

A közös európai pénzügyminiszter kinevezéséről azt mondta, hogy ez a személy simán lehetne a bizottság mindenkori pénzügyi biztosa, aki az Eurogroup (zónás pénzügyminiszterek tanácsa) vezetését is megkaphatná. 

Határozottan ellenezte, hogy a zóna saját parlamentet állítson fel. Mindezekkel lényegében lesöpörte Emannuel Macron francia elnök terveit, (miközben amikor egyetlen alkalommal kimondta a nevét, akkor éppen támogatólag szólt egy javaslatáról, miszerint legyen minden tagállamban konvent, ami az EU jövőjéről vitatkozik).

Közben azonban azt is erőltette, hogy Bulgária és Románia minél hamarabb legyen tagja a schengeni övezetnek, és Horvátország csatlakozását is gyorsítsák fel.

És azt is mondta, hogy minden tagállamnak be kellene lépnie az eurózónába (ezt a magyar, a lengyel és a cseh kormányok egyelőre el akarják kerülni). Vagyis a nagy egységesítő programot ő is támogatja, csak úgy, hogy abban mindenki benne legyen.

Azt ígérte, hogy a bizottság hamarosan bejelenteni, hogy milyen technikai és pénzügyi segítséget ad azoknak a tagállamoknak, amelyek át akarnak térni az euróra. (Még tavasszal Pierre Moscovici pénzügyi biztos erről úgy beszélt, hogy „visszautasíthatatlan ajánlatot” tesz a bizottság a csatlakozásról.) Az utóbbi hónapokban Bulgária és Románia jelezte, hogy fontolgatják az euró bevezetését.

Kiállt amellett is, hogy a kövektező EP-választáson már összeurópai pártokra is lehessen szavazni. Erről több terv is készült az utóbbi években, utoljára például egy olyan, hogy a kieső brit képviselők helyére ilyen listákról kerüljenek be képviselők az EP-be. Juncker technikai részletekbe nem most bele.

• A minősített többség arra van, hogy használjuk
  

Juncker szerint gyorsabbnak és hatékonyabbnak kell lennie az Európai Tanácsnak, és ezért többször kellene élni a lehetőséggel, aminek alapján 2009 decembere óta minősített többséggel is lehet döntést hozni. Juncker szeretné, ha külpolitikai ügyekben is lenne ilyen bátor a tanács.

Ez az elképzelés nagyon szembe megy azzal, amit a magyar kormány képvisel. Az utóbbi idők egyik legnagyobb vihart kavart, minősített többséggel hozott tanácsi határozata a 2015 szeptemberi kvótadöntés volt, amiben Magyarországot leszavazták. 

A tavaly szeptemberi pozsonyi informális EU-csúcson a miniszterelnökök meg is állapodtak abban, hogy igyekeznek tartózkodni nagyon éles viták esetében a minősített többség használatától. Ehhez képest most Juncker újra elővetetné velük a módszert.

Aki a bírósági ítéletet nem tartja be, az meglopja az állampolgárokat

Jucnker arról beszélt, hogy a szabadság – egyenlőség – jogállamiság kell hogy az EU alapja legyen, egyet csavarva csak a francia forradalom közismert jelszaván (a testvériséget cserélte jogállamiságra).

Amikor a jogállamiságot elemezte, akkor nagyon határozottan kijelentette, hogy az nem lehetséges, hogy az EU bíróságának egy ítéletét bárki figyelmen kívül hagyja, ez olyan, "mintha egy kormány meglopná az állampolgárait", hiszen jogokat vesz el tőlük. Nem mondott sem országot sem konkrét ügyet, de nyilvánvalóan a magyar kormányra és a kvótáról szóló ítéletre utalt.

Morzsák mindenkinek

Igyekezett mindenféle tagállami érdekre figyelemmel beszélni. Például a magyar kormánynak akarhatott megfelelni, amikor felháborodottan utasította vissza, hogy egyes multik ugyanolyan csomagolásban más minőségű árut adjanak el Keleten mint Nyugaton. „A magyaroknak ugyanannyi hús jár a termék összetételekor” - mondta például. Azt ígérte, hogy a nemzeti kormányok nagyobb hatásköröket kapnak az ilyen esetek szankcionálásra.

A magyar igényeknek is megfelelt, amikor arról beszélt, hogy sok ügyben hagyni kell, hogy a nemzetállamok döntsenek, nem kell az élet minden területére rátelepednie a közös intézményeknek. Azzal dicsekedett, hogy negyede annyi új szabályt javasol évente az általa vezetett bizottság, mint az előző ciklusban Barroso alatt.

Tett gesztusokat számos más ország felé is, megemlítve olyan ügyeket, amelyek az ottani kormányok számára fontosak. 

Azt ígérte, hogy az EU demokratizálásáról szóló fontos tanácskozást tartanak majd 2019 márciusában a romániai Nagyszebenben, éppen akkor, amikor a britek papíron is kilépnek az EU-ból. Méltatta az olaszok emberségét a menekültekkel, elítélte hogy a török elnök lenácizta a német kancellárt, stb.

Legális utat kell nyitni a menekültek előtt

Juncker még az idénre új szabályozási javaslatot ígért a bizottságtól a menekültügyben. Ezen a vonalon a magyar kormány attól szokott félni, hogy megint jön a kötelező kvóta. Juncker erre nem utalt, de a szolidaritás elvárásáról beszélt. Föbb vonalak, amiket mondott:

• Csak akkor lehet hatékonyan küzdeni az illegális migráció ellen, ha a valóban rászorulók törvényes és biztonságos utat kapnak.
  
• Be kellene fogadni gyorsan még 40 ezer embert Libanonból, Jordániából és Líbiából, a menekülttáborokból.
  
• Kompromisszumos megoldásokat akar, de ehhez mindenkinek engednie kell.
  
• Aki nem jogosult a menekültstátusra, azt deportálni kell az EU-ból, sokkal hatékonyabban mint eddig.
  
• Az EU öregszik, kívánatos az ellenőrzött bevándorlás, ki kell bővíteni a kékkártyás programot (ezt az amerikai zöldkártya mintájára papíron már bevezették.) Nem baj, hogy 2016-ban az EU több embert fogadott be (720 ezret), mint az USA, Kanada és Ausztrália együttvéve.
  
• Hatékonyak az eddigi lépések a közös határok védelmére, 97 százalékkal csökkent a Törökország felől érkezők száma és jelentősen csökkent a Líbia felől érkezők száma is. A közös határok védelmére még többet kell költeni.
  
• Az embercsempészek líbiai koncentrációs táboraiban mérhetetlen szenvedést átélő menekültekkel kezdeni kell valamit sürgősen.
  
• Költeni kell Afrika segélyezésére, bőkezűen. A 2015-ös válság egyik oka az volt, hogy az ENSZ élelmiszersegélyei kiapadtak.

Szabadkereskedelem és netszabályozás

A mostani bizottság mandátuma két év múlva jár le, addig ezekkel akarnak még foglalkozni:

• Azt akarja, hogy a Kanadával kötött szabadkereskedelmi megállapodást gyorsan kövesse hasonló Japánnal, Mexikóval, Új-Zélanddal és Ausztráliával is. Az USA-val kötendőről (TTIP) viszont egy szót sem szólt, úgy látszik, hogy Trumppal ezt már nem fogják tető alá hozni.
  
• Méltatta, hogy az EU védelmi együttműködésre szánta el magát. (Mint írtuk, ez leginkább a hadiiparnak lesz jó.)
  
• Új európai netszabályozási rendszereket akar, részben az adatvédelem érdekében, részben pedig a terrorista propaganda ellen. Létre fog jönni egy új EU-s ügynökség, ami a kiberbiztonságért felel.
  
• A klímaváltozás elleni küzdelem továbbra is fontos az EU-nak, és az ipart is erre kell ráállítani, az ide kapcsolódó fejlesztésekben járjon élen a kontinens.
  
• A digitális piacnak új, egységes szabályozás kell.
  
• A tőkepiacot is közös szabályok alá kell vonni.
  
• A bankunió ügyét végig kell vinni.
  

Juncker örömmel állapította meg, hogy régóta nem állt olyan jól az EU gazdasága, mint az utóbbi időben, hogy csökkent a munkanélküliség és emlékeztetett, hogy szép időben kell építkezni, mert ha megint jönnek a fellegek, akkor késő lesz.