Eléggé savanyú a szőlő-dolognak tűnik, amikor azon nyafog valaki, hogy milyen hülyeség a plug-in hibridek adótámogatása, zöld rendszámmal ingyen parkoltatása, az elengedett cégautó-adó, meg a többi dotáció. Hiszen ez az egész pont arról szól, hogy ha a gazdag ember erős autót akar venni, legalább olyan erős autót vegyen, ami nem tolja annyira, sőt, néha nem tolja egyáltalán a füstöt a többi ember orra alá!

Kezdjük az elején: mi az a plug-in hibrid? Egyszerű: ezekben az autókban éppen úgy van egy benzin- vagy dízelmotor, és mellettük (esetleg mögöttük) egy villanymotor, mint a sima hibridekben. Ezek a motorok tudnak egyszerre is dolgozni, tudnak olyat, hogy csak a villanymotor hajt, meg olyat is, hogy csak a benzin- (vagy dízel-) motor jár, ami mondjuk autópályán tölti az akkut is, hogy városban legyen elég kapacitás a füstmentes közlekedéshez. A lényegi különbség egy sima hibriddel szemben, hogy az akkumulátor sokkal nagyobb, konnektorról is tölthető (ezért plug-in, "bedugható" a műfaj neve), és a tisztán, csak villannyal, szennyezés nélkül megtehető távolság sokkal nagyobb, a sima hibridek maximum 2-3 kilométerével szemben akár 30-50 is lehet.

Ezt az egész plug-in dolgot manapság a németek tolják a leginkább. Mégpedig azért, mert ők szeretnek és tudnak is számolni, ezért kiszámolták, hogy ha az átlag német polgárok 80%-a naponta maximum 35 km erejéig használja a kocsiját, akkor egész olcsón meg lehet oldani, hogy ez a kocsi csak villannyal képes legyen megtenni ezt a 35 km-t, MIKÖZBEN arra is alkalmas, hogy a belsőégésű motorral és az üzemanyagtankkal a hagyományos autózásban megszokott 5-600 vagy még több kilométert is le lehessen vele zavarni, ha a polgár épp nem a napi ingázós rutinját teljesíti, hanem mondjuk nyaralni megy a családjával a tengerpartra. Alles klar?

Ha egy ilyen plug-in hibridet egy olyan márka készít el, mint a BMW, akkor persze megmaradnak egyéb, az autózásban hagyományosan fontos értékek is, mint például a vezetési élmény. És itt kanyarodhatunk vissza az első bekezdéshez: ha egy gazdag ember vezetési élményt akar, sőt, BMW-t akar, tiszta haszon a társadalom számára, ha ezt az élményt és ezt a BMW-t akár némi adókedvezményért cserébe is olyan formában veszi, veheti meg, hogy ha épp kevésbé fontos az autózás élmény-része, akkor ne pufogjon füstöt a többiek orra alá, hanem szépen, csendben, villannyal surrogjon a városban.

Van még egy extra csavar ebben a plug-in hibrid dologban: egy ilyen autót vezetni kétszeresen is jó! Padlógázon a vállvetve dolgozó motorok elképesztő nyomatékának, erejének lehet örülni, finoman gurulgatva viszont a síri csendnek, a fixen álló benzinórának és a teljes rezonancia-mentességnek is van egyfajta luxuriózus élménye.

További előnyt jelent, hogy bár a nagy akkumulátorral nő a plug-in hibrid modellek súlya a tisztán benzines vagy dízel változatokhoz képest, de ez az extra súly rendszerint valahol a földhöz nagyon közel helyezkedik el, kanyarban szinte stabilizálva a kocsit. És persze van kényelmi értéke is a konnektoros hibridségnek: minden ilyen autó automata váltós és sok közülük összkerékhajtást is kap, ha az elektromos motor a benzinessel, dízellel amúgy nem hajtott tengelyt forgatja.

A plug-in hibridekkel mindenki nyer: aki használja, vezeti őket, azért, mert tök jó buli ilyen autóval közlekedni. Aki pedig csak nézi őket, azért, mert nem kell mások örömét az ő egészségével megfizetnie.