Lassan tényleg minden városban van már kész vagy épülő stadion, nagyon ideje volt kitalálni valamit, mielőtt végleg kifut a program és leállnak a baráti építőcégek. Meg is lett az ötlet, annyira nem törték magukat, mert a sportcsarnok lesz az új stadion.
15,2 milliárd forintból épít az állam 3000 férőhelyes sportcsarnokot Tatabányának - robbant a hír kedden.
Azonnal gyanús lett, hogy ez szokatlanul nagy összeg, még a NER mércéjével mérve is.
Hogy ne álljunk meg a fotelhuhogásnál, megnéztük, hogy az elmúlt években mennyiért épültek a tabányaihoz hasonlítható multifunkciós sportcsarnokok Magyarországon.
Orbán Viktor a Modern Városok Program elnevezésű országjárásán ahol csak tudott, ígért egy sportcsarnokot. Békéscsabán tavaly áprilisban azt jelentette be, hogy kipofozzák a régi kézilabdacsarnokot, és mellé felhúznak egy új multufunckiósat. „Ez a kettő így, együtt 3,2 milliárd forintnyi beruházást jelent”.
Dunaújvárosban a kézilabda akadémiának ígért új, 1800 férőhelyes csarnokot kétmilliárdért.
Mosonmagyaróváron februárban adták át az ötezer négyzetméter alapterületű, több mint ezer férőhelyes, több funkciós városi sportcsarnokot. Kétmilliárdba került.
Nem haszontalan, bár kissé félrevezető összehasonlítási alap lehet a kazincbarcikai komplexum. A szalézi szerzetesrend és az állam közös beruházásában elkészült multifunkciós Don Bosco sportcsarnokot 2016. szeptember 2-án adta át Lázár János és az egri érsek. Az épületben a mobil lelátórészekkel együtt 900 ülőhely van, az ára pedig szűk 2 milliárd, egész pontosan
1 958 687 710 forint volt.
Azért mondtuk, hogy kissé félrevezető példa a barcikai, mert ez azért kisebb befogadóképességű és szerényebb létesítmény a látványterveken feltétlenül dizájnosnak tűnő tatabányainál, úgyhogy nézzünk egy nagyobbat, ami menő is, látványos is, sok néző is látogatja és persze szintén multifunkciós.
A győri Audi Aréna, a híres női kézicsapat otthona, amit maga Orbán Viktor adott át 2014. november 15-én, 5500 nézőt tud befogadni és 6,5 milliárd forintba került. Kívülről is látványos, odabent pedig ez fogad, ha elsőként érkezünk:
Ha az összeg felől közelítünk, adja magát az összehasonlítás a még épülő szombathelyi Haladás-sportkompexummal. Ez ugyanis több költségmegugrás után ugyanúgy 15,2 milliárd forintba kerül, mint a tervezett tatabányai. Csakhogy itt egy multifunkciós sportcsarnok mellett egy majdnem 9 ezer fős befogadókéességű, fedett focistadion is benne van az árban.
A legjobb összehasonlítási alap talán mégis a már épülő, de elvileg csak 2019-re elkészülő Kaposvár Aréna. Ez ugyanis még a dizájnjában is a leendő tabányaihoz hasonló, vagyis fémborítású, áramvonalas óriáskavics, a befogadóképessége is hasonló - 3040 ülőhely -, a belső kialakítása pedig kifejezetten igényes, amennyiben nemzetközi versenyekre alkalmas, a mobil lelátórészeket motor mozgatja. És mivel épp most épül, feltehető, hogy ennek az ára a legjobb becslési alap a leendő tatabányai komplexum árának értékeléséhez. Szóval ez a kaposvári sportcsarnok kerül 4,4 milliárd forintba, a tatabányai épület tervezett költségének valamivel több, mint egynegyedébe. A kaposvári csarnok belső kialakítása a beruházó szerint ráadásul a korszerű győriét követi, csak valamivel kisebb méretben. Az 6,5 milliárd volt, ez 4,4 lesz, a szerkezetük hasonló, vagyis úgy is tűnhet, hogy egy 3-4 ezres korszerű, nemzetközi meccsek lejátszására is alkalmas csarnoknak nagyjából sztenderd ára van Magyarországon. De csak addig tűnhet úgy, amíg rá nem nézünk a tatabányai árcédulájára.
Vegyünk egy tényleg szélsőséges példát! Az évtizedekig épült, legendás botránykőnek és pénznyelőnek számító Tüskecsarnokra, ami egyrészt szuperdizájnos, másrészt ultra-multifuunkciós, hiszen az uszodától kezdve rengeteg minden van benne a földalatti traktusban, az 1998-as 4 milliárd után 2012-2014-ben még 5,9 milliárd forintot költöttek. Ez az összehasonlítás még akkor is elgondolkodtató, ha a 98-as 4 milliárd ma jóval több lenne.
A Fradi-stadionja egyébként kevesebbe került, mint amiről a tatabányai sportcsarnok De még a székesfehári, szintén brutális árú Alba Arénánál is olcsóbb. A székesfehérvári sportcsarnok - az ország második legnagyobb sportcsarnoka - 6300 fős lesz, a helyi hokicsapat miatt jégcsarnokként is funkcionál majd. És így is „csak” 13,8 milliárdba kerül.
Orbán Viktor Kaposváron egyébként ezzel indokolta a sportcsarnok építéseket:
„Valójában sem az uszodát, sem a sportcsarnokot nem az élsportnak építjük. Az élsport csak végeredmény. Valójában a gyerekeknek építjük, valójában az utánpótlásnak építjük, az egészséges életmódnak meg a szülőknek is építjük, ami aztán jó esetben eredményez egy-egy város számára olimpiai bajnokot és sok élsportolót is, de szeretnénk nem fordítva ülni a lovon; ezeknek a létesítményeknek a címzettjei, az elsőszámú célzottjai a gyerekek, a szülők és a családok.”
Arról a kaposvári sportcsarnokról van szó, aminek az ára eltörpül a tatabányai mellett. De a gyerekekre tényleg ne sajnáljuk a pénzt.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.