Kiállt országa elé a Nobel-békedíjas mianmari vezető

Fotó: YE AUNG THU/AFP

Először mondott beszédet a rohingya krízisről  Aung Szan Szu Csí, aki hivatalosan Mianmar külügyminisztere, valójában azonban legfontosabb politikusa. Az 1991-ben Nobel-békedíjal kitüntetett Szu Csí tévébeszédében azt mondta:

„A kormány elítéli az emberi jogok megsértését és a törvénytelen erőszakot. Elkötelezettek vagyunk a béke, a stabilitás és a jogállam helyreállítása iránt az egész országban.”

Szu Csí azt mondta, aggodalommal figyelik, ami a bangladesi határnál történik. Szerinte a rohingya falvak nagy részét nem érinti az erőszak, és azt mondta, a hadsereg utasítást kapott, hogy tanúsítson önmérsékletet. A „rohingya” szót egyszer mondta ki a beszédben, igaz, csak az Arakan Rohingya Felszabadítási Hadsereg nevű fegyveres szervezettel kapcsolatban. (Ez azért fontos, mert Mianmarban hivatalosan nincs is olyan, hogy „rohingya”, csak „bengáli”, egy 1982-es törvény megfosztotta őket állampolgárságuktól.)

Szu Csí azután mondott beszédet, hogy több mint 400 ezer muszlim rohingya menekült el az ország nyugati részén lévő  Rakhine államból a szomszédos Bangladesbe, és egyre több bizonyíték van arra, hogy szisztematikus etnikai tisztogatás zajlik ellenük.  Szu Csít pedig világszerte egyre többen szólítják fel, hogy tegyen valamit,

„Vannak különféle vádak, ezeket mind meg kell hallgatnunk. És biztosnak kell lennünk abban, hogy a vádak bizonyítékokon alapulnak, mielőtt cselekszünk. Fiatal, törékeny ország vagyunk sok problémával, ezekkel egyszerre kell foglalkoznunk, nem koncentrálhatunk ezek közül csak néhányra.”

Yangonban, Mianmar legnagyobb városában tömegek gyűltek össze az utcán a beszéd nyilvános vetítésén. 

Szu Csí lemondta az éppen esedékes ENSZ-látogatását, hivatalosan azért, hogy a Rakhine-i helyzettel foglalkozzon - mások szerint ugyanakkor éppen azért, hogy ne kelljen élőben szembesülnie a nemzetközi kritikákkal. Emberijog-védők, Nobel-díjasok és a világ muszlim közösségének jelentős része szerint ugyanis Szu Csí nem tesz semmit azért, hogy megállítsa a rohingyák tragédiáját. Mianmarban ugyanakkor Szu Csí továbbra is népszerű. (CNN, Guardian)