UPDATE 12:01: A katalán kormány közleménye szerint 38 ember szorult ellátásra "a spanyol rendőri elnyomás" miatt.

link Forrás

link Forrás

UPDATE 11:52: Barcelona polgármestere, Ada Colau lemondásra szólította Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt a rendőrség erőszakos fellépése miatt. Egyben követelte, hogy a rendőrség ne alkalmazzon erőszakot. A spanyol belügyminiszter, Juan Ignacio Zoido szerint a rendőri fellépés "arányos és szakszerű" volt. A rendőrség több helyütt gumilövedéket is bevetett a szavazókörök előtt összegyűlt tiltakozó tömeg ellen. Rendőrök szakszerű és arányos fellépés közben:

link Forrás

link Forrás

link Forrás

UPDATE 10:56: A Barcelona melletti Sabadelben megkezdődött a szavazás, pedig itt a rendőrök egyesével vitték el az szavazásra kijelölt iskola elől a függetlenségpárti tiltakozókat, akik a testükkel védték az épületet.

A rendőrség, miután feloszlatta a tömeget, az iskola ajtaját betörve behatolt az épületbe, és elvitte az urnákat meg a szavazólapokat. A távozásuk után függetlenségpárti önkéntesek percek alatt újra berendezték a helyiséget, és elkezdődhetett a szavazás.

Jordi Turrull katalán kormányszóvivő tájékoztatása szerint a szavazókörök 73 százalékában megkezdődött a szavazás.

link Forrás

UPDATE 10:09: A legfrissebb jelentések szerint a spanyol rohamrendőrség több szavazókör bejáratát lezárta. Egyes jelentések szerint voltak szavazókörök, ahol erőszakkal léptek fel, mert a szavazóköröket védő tömeg nem engedelmeskedett a felszólításuknak. (Via MTI)

Rendkívül feszült hangulatban indult a vasárnap Katalóniában, ahol ma, október 1-én függetlenségi népszavazást tartanak a spanyol alkormánybíróság tiltása és a hatósági fellépés ellenére is. A spanyol hatóságok mindenáron meg akarnák akadályozni a szavazást, ezért már az éjjel rendőrautók tucatjai indultak el a bázisaikról a szavazóhelyiségekhez, hogy lezárják azokat. Erre válaszul már az éjjel több ezer függetlenségpárti katalán szállta meg az iskolákat, ahol szavazni lehet.

A rendőrség most azzal fenyegetőzik, hogy ki fogják szorítani őket a megszállt közintézményekből.

A katalán kormány is gyorsan intézkedett. Jordi Turrull, a katalán kormány szóvivője már kora hajnalban bejelentette, hogy bármelyik szavazásra jogosult katalán bármelyik szavazóhelyiségben leadhatja szavazatát, függetlenül a lakhelyétől. Mint mondta, olyan számítógépes rendszert dolgoztak ki, hogy bármelyik szavazókörben ellenőrizni lehessen a teljes névjegyzéket.

A szavazás szervezői közben mindenkit arra buzdítanak, hogy induljanak a szavazóhelyek védelmére. Sokan hallgattak rájuk. A 65 éves barcelonai Eulalia Espinal I Tarro például azt mondta, hogy "korán kellett keljek, mert a hazámnak szüksége van rám". "Nem tudjuk, hogy mi lesz, de itt kell lennünk" - mondta.

A népszavazáson, amit a katalán kormány ügydöntőnek tart, arra az egyszerű kérdésre kell válaszolni, hogy "Akarja-e, hogy Katalónia független állammá és köztársasággá válljon?". A spanyol alkotmány szerint ebben a témában nem lehet népszavazást kiírni, ezért a kormánynak jogilag nem sok lehetősége maradt, de a népszavazás erőszakos megakadályozására tett lépéseikkel igazából csak mozgósítani sikerült az amúgy a korábbi közvélemény-kutatások szerint kisebbségben levő függetlenségpártiakat. A felmérések szerint a katalánoknak csak a 41 százaléka támogatta a függetlenséget azelőtt, hogy a spanyol hatóságok elkezdtek rajtaütni a szavazás szervezőin. Igaz, hogy a várakozások szerint a népszavazáson még így is a függetlenségpártiak nyerhettek volna, hiszen ők voltak érdekeltek a népszavazásban. A helyzetet Bede Márton elemezte bővebben.

Szombaton amúgy még Barcelonában is tüntettek az ország egysége mellett. (Via BBC, MTI)