Sosem volt még novellapályázat a 444-en, fan fiction (vagyis rajongói próza) kategóriában pedig végképp nem, de amikor elolvastam Buják Attila 168 óra-beli riportjának elképesztő, lenyűgöző záró bekezdését, miszerint

Nyílik az acélajtó, Gyurcsány ad egy puszit, megfordul, orcája fájdalmasan megvonaglik. Majd határozott léptekkel megindul a parkoló felé.

azonnal kiírtam az elsőt. A játék az volt, hogy bár az egész riport fantasztikus - egyszerre idézi fel Sztálint, a rákosista Szabad Népet és a fideszes közmédiát - a szöveget nem szabadott elolvasni előre: a versenyzőknek a befejezés két rövid mondata alapján kellett elképzelniük és megírniuk, hogy mi történt korábban.

Alant következik előbb a 8 versenymű értékelése, majd - a könnyebb és gyorsabb olvashatóság kedvéért - utánuk sorakoznak maguk a novellák. Ha rákattintasz az egytől nyolcig sorszámozott közcímekre, egyből az adott novella szövegéhez ugrasz!

1.) T. Wolf finom ecsettel rajzolta meg Gyurcsány és a miniszterelnök románcát

Ez a versenymű igazából versenyen kívüli, nem mindenben felel meg ugyanis a kiírásnak, amennyiben nem szó szerint a megadott zárlat a vége. A nyugatos magyar novellisztika legszebb hagyományaira építő, az élőbeszéd ritmusára lélegző írás zsizseg a századfordulós homoromantikától, mégsem durva vagy közönséges, ellenkezőleg. A szerző le sem tagadhatná, hogy a nagy novellista elődök mellett mekkora hatással voltak rá a japán tusrajzok, az írás ugyanis olyan, mint egy pár egyszerű vonással felskiccelt kis vázlat.

Kedvenc idézetem:

Megfordul, hirtelen felindulásból visszalép az ágy mellé, lehajol és ad egy alig érezhető, leheletnyi puszit a másik férfi homlokára. Orcája fájdalmasan megvonaglik, a kertbe érvén ingerülten dünnyög: –Micsoda böszme vagyok! Hallatlan.- Kabátjának ujja egy pillanatra az arcához ér, mikor leereszti egy nedves, sötét kis folt látszik az anyagon.

2.) Alex: A kabrió - Szex, diliház, de mekkora csavarral!

Az egyik nagy kedvemcem! Eleve baromi jól indul. Ha az előbb nyugatoztam, itt egyenesen Hunyady Sándor-oznom kell. Ahogy Hunyady egyetlen kezdőmondattal egy előzménynovellányit mesél és azonnali sűrű hangulatot teremt a Vöröslámpás ház nyitómondatával, miszerint

Az ezerkilencszázas évek elején, mély békében történt, Kolozsváron, hogy egy Kelepei nevű másodéves bölcsész, a »Gerendás«-nak keresztelt, Buza uccai nyilvánosházban aludt.

úgy teremt Alex atmoszférát egyetlen bekezdésben:

- Láttad este a filmet a gibbonokról?
- Nem - feleli Gyurcsány és közben arra gondol, hogy azt se tudja mi az a gibbon. Ha tippelnie kéne azt mondaná, hogy valami mosószer, vagy gitármárka, de nem akarja megbántani Enikőt, úgyhogy inkább röviden visszakérdez:
- Jó volt?

Az írás utána is ilyen vicces, a végén pedig akkora dupla csavar van, hogy fémhulladéktelepen nem találni akkorát.

Kedvenc idézetem:

Elsősorban az izgatja, hogy reggel óta nem találja a telefonját. Nem is az zavarja, hogy nem érik el, vagy hogy ő nem tud telefonálni, a facebook applikáció nélkül is kibírja órákig, de előző este videóra vette, ahogy a haverjaival részegen belevizeltek egy napok óta a kórház területén parkoló kabrióba.

3.) Kinga és a Gyurcsányinátor

Mi lenne, ha a 2029-ben a végső megsemmisülés előtt álló Progresszívok visszaküldenének a múltba valakit, hogy megmentse az Összefogást? Kinga megírta a Komcsinátor vázlatát, mi pedig tátott szájjal bámulunk.

Kedvenc idézetem:

2029, Pápa
Az utcákat Soros György-plakátok és kiöregedett felcsúti focisták borítják

4.) Hajni: Gyurcsány, Orbán és egy elképesztő csavar

Pályázatunk M. Night Shyamalanja akkora csavart építette be a szerkezetbe - ráadásul nem is a legvégére - hogy a szpojlerezés veszélye nélkül semmit sem mondhatunk azon kívül, hogy azt a bizonyos puszit Orbán Viktor kapja, mégsem lőttem le a legfontosabb poént. 

Kedvenc idézetem:

Ferenc két lábbal állt a földön, de - noha táncolni már nemigen volt kedve - ha jött egy hír valami új lakatleverésről, azért még lelkesen öklözött a levegőbe, és rikkantott: "Próbáljuk ki! Csináljuk meg!" 

5.) Dénes kifejezetten pornográf, de a legkevésbé sem öncélúan

Pályázatunk kísérlezető kortárs művésze Dénes, aki André Breton szellemében két talált tárgyból, úgyis mint objets trouvés, rakott össze új, önálló műalkotást. Az ő novellájában aztán nincs semmi fikciós elem, az első fele ugyanis egy az egyben egy napokban megjelent - tényleg megjelent, nem viccelek! - Blikk-cikk. Az összhatás fergeteges, a mű sokat elmond korunkról, gratulálunk.

Kedvenc idézetem:

A következő kockákon azt látni, ahogy a politikus elindul a hölggyel és egy szobában kötnek ki, ahol a rajongó hangos nyögdécselésbe kezd. Gyurcsány nem tudja mire vélni a dolgot, és megkérdezi: "Mije fáj?", mire a titokzatos démon bevallja: "elmentem".

6.) Ádám Vagyok álmában a diliházban járt

Egyszerű, gazdaságos, csavarmentes lebolondozás. Ennél jobban nem tudnám leírni Ádám Vagyok versenyművét.

Kedvenc idézetem:

Először kellemes volt, de most, mozgás közben, hiányozni kezd neki a lenge köpeny és a linóleum érintése meztelen talpán.

7.) Hasznavehetetlen Régensherceg fantasztikus verset írt

Büszke vagyok az olvasóinkra, hiszen már ezen a hirtelen ötlet alapján elindított kis novellaversenyen is rögtön előkerült egy Új Appolinaire. Igen, Guillaume Appolinaire-re, a kísérletező kedvű avantgárd francia költőre gondolok, HR ugyanis verset írt nekünk, méghozzá konceptualistát: az egész verseben végig az utolsó bekezdés szavait remixeli. Klassz lettt, de mennyire! Mivel rövidebb a prózai műveknél, az ő pályamunkáját itt közlöm teljes egészében, egyben ez a kedvenc idézetem is:

"Az acélajtó ad egy puszit Gyurcsány orcája fel
Az nyílik fájdalmasan, megvonaglik,
Megfordul.

Határozott léptekkel nyílik az acélajtó
Gyurcsány fájdalmasan ad egy puszit az acélajtó felé
Majd orcája megindul a parkoló felé.

Nyílik az acélajtó, Gyurcsány ad egy puszit, megfordul,
Orcája fájdalmasan megvonaglik. Majd határozott léptekkel
Megindul a parkoló felé"

8.) Gábor és az Ideális Terjedelmű Összeesküvés-Elmélet

Versenyzőnk a "Coca-Cola és a Pepsi igazából ugyanaz" népszerű elméletének egyik verzióját alkotta meg Gyurcsányra és Orbánra alkalmazva. Novellájának különlegessége, hogy Gyurcsány és Orbán a két főszereplő, mégsem dugnak és nem is bolondok, sőt ellenkezőleg!

Kedvenc idézetem:

A magasabb férfi egy túrós pogácsát majszolt el, majd szénsavmentes ásványvízzel mosta ki ajkai közül a pikánsan sós ízt. Sóhajtott, amit követően a belső zsebéből egy kendőt vett elő és módszeres, már-már teátrális mozdulatokkal törölte le arcáról az előbb elfogyasztott csemege maradványát.
- Csak nem Anikó receptje? - mosolygott a vele szemben ülő férfire, aki egy apró köhintéssel indította saját válaszát.

És akkor innentől jöjjenek maguk a versenyművek, teljes terjedelműkben:

1.) T. Wolf: Cím nélkül

Hideg, barátságtalan hajnal kúszott be halkan Budapest utcáira. A Nap az utolsókat rúgta egy makacsabb felhő takarásában. Ősz volt, a száraz levelek végigbukfenceztek a járdán, a munkába igyekvő emberek szorosabbra húzták maguk körül a kabátot. Voltak, akik csendesen hálát adtak, hogy idén még volt pénzük melegebb ruhákra és a gyereknek is jutott zárt cipő, még ha csak kínai is..de persze ki tudja, mi lesz jövőre. Az elkeseredettség szinte tapintható volt a levegőben, mély ráncokat rajzolt sok ezernyi fáradt arcra.

A ház ablakán átsütő szemtelen napsugár megsimogatta a miniszterelnök vállát. Még alszik, az előző nap két nagykövettel találkozott, részt vett egy ülésen és még a rádióban is adott interjút. Elfáradt. De nincs egyedül. Mellette a takaró kis dombot alkot, alatta azt hinnénk a felesége szendereg.( Az ország első asszonya bizony elutazott a gyerekekkel egy hétre a birtokra. ) De hát mégis ki lehet az, aki oly közel áll hozzá, hogy megosztja vele az ágyát?

Egy kócos fej emelkedik ki a párnák közül. Ferenc ásít egyet, nyújtózkodik, hogy roppan a válla és körül néz. Szíve megtelik melegséggel amikor maga mellé pillant. Szereti ezt az embert. Régóta már, sokáig figyelte a távolból, epekedett és most végre az övé. Ha csak néhány órára is és sosem tudhatja meg senki. Azzal mindkettejük karrierje véget érne, a sajtó kikezdené őket egy pillanat alatt. Nagyot sóhajt, a nadrágjáért nyúl. Lassan öltözködik, néha az ágyra sandít. El akarja nyújtani a pillanatot amíg csak lehet, nem akarja hogy a valóság beférkőzzön a küszöb alatt és ellopja tőle ezt. Amikor végre makulátlan az öltözete, nagyot sóhajt. Mennie kell, így egyeztek meg. 

 Odalép az ablakhoz, megigazítja a függönyt, a szemtelen kis sugár visszavonulót fúj. Lassú léptekkel az ajtóhoz megy. Halkan nyílik az acélajtó. Megfordul, hirtelen felindulásból visszalép az ágy mellé, lehajol és ad egy alig érezhető, leheletnyi puszit a másik férfi homlokára. Ökölbe szorul a keze, küzd magával, megfordul és mereven, összeszorított szájjal kisétál a házból. Orcája fájdalmasan megvonaglik, a kertbe érvén ingerülten dünnyög: 

– Micsoda böszme vagyok! Hallatlan. - 

Kabátjának ujja egy pillanatra az arcához ér, mikor leereszti egy nedves, sötét kis folt látszik az anyagon. Becsukja a kaput, a kulcsot a postaládába dobja. Megrázza magát, majd határozott léptekkel megindul a parkoló felé ahol az autóját hagyta. Néhány perc séta után odaér, cipője csikorog a kavicsokon, ahogy beül. Bekapcsolja a rádiót. Recsegve, vontatottan felcsendül a Broken Angel.

2.) Alex: A kabrió 

- Láttad este a filmet a gibbonokról?

- Nem - feleli Gyurcsány és közben arra gondol, hogy azt se tudja mi az a gibbon. Ha tippelnie kéne azt mondaná, hogy valami mosószer, vagy gitár márka, de nem akarja megbántani Enikőt, úgyhogy inkább röviden visszakérdez:

- Jó volt?

A lány rövid válasz helyett hosszas fejtegetésbe kezd, amiben mindenféle állatok meg erdő meg favágó szerepel, de a férfi nem tudja követni, fejében számára ennél most fontosabb gondolatok keringenek. Elsősorban az izgatja, hogy reggel óta nem találja a telefonját. Nem is az zavarja, hogy nem érik el, vagy hogy ő nem tud telefonálni, a facebook applikáció nélkül is kibírja órákig, de előző este videóra vette, ahogy a haverjaival részegen belevizeltek egy napok óta a kórház területén parkoló kabrióba. Ugyan az ő arca nem látszik a felvételen, de a hangja felismerhető, ahogyan vihogva ostobaságokat beszél, és persze az sem elhanyagolható szempont, hogy az a telefon az ő tulajdona. Miért pont a kórház melletti kocsmában itták le magukat? Végiggondolva az eseményeket, arra jut, hogy vagy a parkolóban hagyta, vagy úton hazafelé sikerült elveszteni azt a telefont. Mindenképp utána kell járnia, hiszen ha a felvételt bárki a kórházból meglátja, neki itt annyi.

Közben megeszik a híg tökfőzeléket, amit aznap szolgáltak fel ebédre, és Enikő is befejezi a gibbonos mesét. Mond még valamit, de Gyurcsány nem érti mit, továbbra se tud figyelni.

- Tessék? 

- Mondom lassan ideje visszamennünk ügyelni a süsükre - vigyorog rá a lány.

- Nekem fogorvoshoz kell mennem, most jutott az eszembe - válaszolja zavartan.

- Jaj, remélem semmi komoly, de az esti randi még áll ugye?

- Persze - biccent - de most menjünk.

Csendben felmennek az alagsori étkezőből a földszintre, Enikő becsönget a pszichiátria bejáratánál. Nyílik az acélajtó, Gyurcsány ad egy puszit, megfordul, orcája fájdalmasan megvonaglik. Majd határozott léptekkel megindul a parkoló felé.

3.) Kinga: Cím nélkül (Gyurcsányinátor)

Másfélmillió ember álma foszlott szét 2010. április 25-én. A fülkeforradalom túlélői úgy emlegették a történelmi vereséget: az Ítélet Napja. Az életben maradottak szellemi táplálékát lépésről lépésre vonta meg az új rendszer, bőrük alá vonalkódot ültetett, mely alól csak egyetlen számsor, a 444 nyújtott átmeneti menedéket. 

Ám akadt valaki, aki az elnyomottak élére állt...

...

2029, Pápa

Az utcákat Soros György-plakátok és kiöregedett felcsúti focisták borítják, de a földfelszín alatti titkos kazamatákban a demokraták élcsapata elkészült a feladattal: a 2006-ban amortizálódott politikus átprogramozása kiválóan sikerült. Egyetlen teendő maradt csupán, visszajuttatni a múltba, hogy megmentse az Összefogást. 

- Te vagy az utolsó esélyünk, hogy megállítsuk a pusztítást, Feri! Az időgépet rejtő kisvasutat a parkolóban találod, azzal fogsz menni, hogy kerüld a feltűnést. 
- Köszönöm, gyerekek! Piszok kemény meló lesz, de a köztársaságért ezt is hajlandó vagyok vállalni.  

Gyurcsány szeme elfátyolosodik, ahogy végignéz a kis csapaton. A túlcsorduló érzelmeket a leggondosabb PR-munka sem tudta kiirtani belőle, mimikája semmit nem változott. Társai zavartan bámulják a földet, néhányan halkan fohászkodnak.

- Kell még valamit mondanom, Ildikó? Ja, igen: visszatérek! 

Nyílik az acélajtó, Gyurcsány ad egy puszit, megfordul, orcája fájdalmasan megvonaglik. Majd határozott léptekkel megindul a parkoló felé. 

4.) Hajni: Cím nélkül

Tizenöt éve senki nem hitte volna, ők sem. Gyurcsány Ferenc és Orbán viktor nemhogy egy asztalhoz, de még egy étteremben sem ült volna le egymással. Erre most itt vannak. Okolnák egymást, de azon már túl vannak: amikor megtették, rossz volt azt hallani a másiktól, hogy "miattad van az egész". ÉS még ha nem is hitték a másik vádjait, azt be kellett látniuk, hogy a másik szemszögéből nézve bizony annak van igaza. De mivel úgy nem lehet kooperálni, hogy a másikkal épp gyűlölködsz, félre kellett ezt tenni. És találni valamit, valakit, amit, akit okolni lehet anélkül, hogy sérülne az önérzetük. Mert azt fontos megtartani, az visz előre, ha ínségesre fordul az idő. Márpedig, nem vitás, ez most ínséges volt. De mindketten megküzdöttek ennek feldolgozásával. Ferenc optimistán tekintett a jövőbe, mondván: ha egyszer fel tudta küzdeni magát, akkor sikerülhet újra. Viktor azonban más tészta volt: körömszakadtáig tagadta a valóságot, és Ferencet néha zavarba hozta az olyan tévképzetnek tűnő belemagyarázásokkal, mint hogy az a farhát még jó lehet, nem kell fintorogni, az lesz az új pacal, amit mindenki kidobott évszázadokon át, hamarosan ezt is felkapja a magyar gasztrokultúra, és Michelin-csillagos magasságba emeli. Ferenc két lábbal állt a földön, de - noha táncolni már nemigen volt kedve - ha jött egy hír valami új lakatleverésről, azért még lelkesen öklözött a levegőbe, és rikkantott: "Próbáljuk ki! Csináljuk meg!". Ilyenkor mintha húsz évet fiatalodott volna: lendületesen, vidáman lépdelt úticélja felé a magában dohogó Viktorral nyomában, aki ötméterenként ingerülten felhorkantott: "Lassíts, Feri, nekem nincsenek olyan hosszú lábaim, mint neked!" Ferenc válasza erre rendszerint az volt, hogy "Iparkodj, sietnünk kell, a pocakos guberáló a halálom!"

Ma egészen szerencsésnek érezhették magukat, mert úgy hírlett, hogy a lakatleverés helyétől néhány méterre, egy eltérített Tesco-kamion várható. Már négy órája vitáztak, hogy kell-e foglalkozni a kamionnal, vagy elég a lakatos témára fókuszálni. Viktor ez utóbbit próbálta keresztülvinni, Ferit a kamion érdekelte. Nem volt meglepő a véleményük különbözősége, és Viktor már a vita harmadik percében Ferenc fejéhez vágta a "globalista multi-párti" sértést, mintegy letéve a garast a szemétledobós akció mellett. Mert Viktor a magyar emberben hitt, a magyar föld termésében, a magyar panelkonyha maradékaiban, és nem finnyáskodott, ha egy külkerületi Bözsi néni odakozmált pogácsáját találták meg. De ez a vita most feloldhatatlannak tűnt. Ahogy egymás mellett lépdeltek - pardon: Ferenc lépdelt szökellve, Viktor meg szuszogva-zsémbelve próbált lépést tartani vele -, Viktor a lakatleverés mellett érvelt, és a húsz perces menetelés alatt négyszer kiáltott fel egyre kétségbeesettebben: "Nem érted, Feri? Én ezt így nem bírom tovább csinálni!". Feri rendre azt válaszolta, hogy "Ha nem tetszik, el lehet menni", de Viktor csak tipegett utána. Nem vált külön tőle, mert nélküle nem ért semmit az akció: Ferenc magasabb volt, mélyebben bele tudott hajolni a kukába. Viktor pedig nem engedhette meg magának, hogy ne nyúljon le a legalájára. 

Amikor odaértek a "SZEMETES! KÉRJÜK AZ AJTÓ ELŐTTI TERÜLETET SZABADON HAGYNI!" feliratú, szürke ajtóhoz, meglátták a szemközti parkolóba kanyarodó kamiont. A szürke ajtónál csak két rongyos férfi álldogált, mindkettő alacsonyabb, mint Viktor, az egyiknek kezében kalapács. Ferenc jól megnézte őket, majd Viktorhoz fordult, és miközben a kalapácsos a lakatot igyekezett heves ütésekkel leverni, így szólt: "Viki, igazad van, ezt így nem lehet tovább csinálni. Ha mindent megosztunk, amit együtt találunk, nem jut elég mindenkinek. Hiszen nagy a család, és éhes is. ISten véled, drága.....ehh, nem bírom kimondani." 

Nyílik az acélajtó, Gyurcsány ad egy puszit, megfordul, orcája fájdalmasan megvonaglik. Majd határozott léptekkel megindul a parkoló felé.

5.) Dénes:  Elélvezett egy nő Gyurcsánytól, bugyi sem volt rajta - döbbenetes videó

Elélvezett egy nő Gyurcsánytól, bugyi sem volt rajta - döbbenetes videó

Ha valaki eddig azt hitte, nem tud már újat domborítani a magyar politikai közélet, akkor az téved. Egy elképesztő videó terjed ugyanis a neten, amelyen Gyurcsány Ferenc a DK elnöke egy rajongójával találkozik az utcán.

A fekete hajú hölgy - akinek kilétét egyelőre homály fedi - az első kockákon a volt miniszterelnök nyakába csimpaszkodik és a felirat szerint azt súgja a fülébe: "nincs rajtam bugyi", majd az őszödi hős elneveti magát.

A következő kockákon azt látni, ahogy a politikus elindul a hölggyel és egy szobában kötnek ki, ahol a rajongó hangos nyögdécselésbe kezd. Gyurcsány nem tudja mire vélni a dolgot, és megkérdezi: "Mije fáj?", mire a titokzatos démon bevallja: "elmentem".
Gyurcsány ad egy puszit, megfordul, orcája fájdalmasan megvonaglik. Majd határozott léptekkel megindul a parkoló felé.

6.) Ádám vagyok: A linóleum érintése

Ahogy haladnak a folyosón, Ferenc keze szórakozottan simítja végig a falat. Furcsa, hogy újra tudja mozgatni a kezét. Hogy a falak simák, hidegek és kemények, nem pedig puhán párnázottak. Az is furcsa, hogy újra cipőt és utcai ruhát visel. Először kellemes volt, de most, mozgás közben, hiányozni kezd neki a lenge köpeny és a linóleum érintése meztelen talpán.

Végül odaérnek az ajtóhoz, amelyen évekkel ezelőtt behozták és amelyet azóta sem látott. Emlékszik, akkor gyűlölte még a hangját is, a határozott dörrenést, amellyel becsapódott, elválasztva őt a világtól. Most már azonban tudja: az ajtó azért van, hogy őt védje.
Megállnak.
A nővér kulccsomót húz elő és kinyitja a zárat.
- Szerettem itt lenni - mondja halkan Ferenc.
- Tudom - mondja a nővér. - De erősnek kell lenned, Ferenc. Odakint vár majd valami új, valami izgalmas.
- Tudom - mondja Ferenc is.
Ez hát a búcsú - gondolja. Megmondták, hogy egyszer ez a pillanat is eljön. A nővér is megmondta. A doktor is megmondta. Ferenc pedig tudja, hogy az itt töltött évek emléke elkíséri majd őt az ajtón túlra is. Ez bizakodással tölti el.
- Itt az idő, Ferenc - mondja a nővér és bátorítóan a férfi karjára teszi kezét.
Nyílik az acélajtó, Gyurcsány ad egy puszit, megfordul, orcája fájdalmasan megvonaglik. Majd határozott léptekkel megindul a parkoló felé.

8.) Gábor: Cím nélkül

Péntek délután történt. A kedélyesen hömpölygő beszélgetést hol kéretlen mobilcsengések, hol buzgó titkárnők kopogtatása zavarta meg. Ketten ültek a szobában, egy asztalnak két oldalán. A magasabb férfi egy túrós pogácsát majszolt el, majd szénsavmentes ásványvízzel mosta ki ajkai közül a pikánsan sós ízt. Sóhajtott, amit követően a belső zsebéből egy kendőt vett elő és módszeres, már-már teátrális mozdulatokkal törölte le arcáról az előbb elfogyasztott csemege maradványát.
- Csak nem Anikó receptje? - mosolygott a vele szemben ülő férfire, aki egy apró köhintéssel indította saját válaszát.
- De, Anikóé. - kurtán felelt, nem kellett többet mondania. Emlékei közé felvillantak a szalonnasütések bohém hangulata, melyeken a két család egyszerre dobta a flekkent a tárcsára. - Hiányoznak azok a hétvégék.
Hangja fájdalmasan szólt, mélyen szívja magába a kissé megfáradt levegőt, majd székében hátradőlt és ujjával ritmust kalapált az asztal felpolírozott lakkján. - Várnod kellene még a visszatéréssel, az emberek nem felejtenek olyan gyorsan, mint hittük.
A magasabbik csak bólogatott, és hosszú sóhajjal szabadult meg a tüdejét mardosó szén-dioxidtól. Nem akarta elfogadni barátja mondatait, de pontosan tudta, hogy az asztal másik végében ülőnek igaza van. Ennek ellenére tudta, megérett már arra, hogy újra a politikai harcok mételyébe vesse magát, felkészült az újabb pofonokra, melyeket adna, s melyeket el kellene viselnie. Azonban barátja óvó szavait nem tudta figyelmen kívül hagyni.
- Igazad lehet.
- Tudom. - újra csend honolt közöttük, majd az alacsonyabb felállt és pár mozdulattal a másik mellé került. Léptei nyomán fel-felreccsent a parketta, s amikor megérkezett, kezeit szélesre tárta, hogy keblére ölelje társát. - Még négy év kedves barátom, még négy év és átadom a helyem. Csak addig bírd ki...
Elköszöntek egymástól, majd nyílik az acélajtó, Gyurcsány ad egy puszit, megfordul, orcája fájdalmasan megvonaglik. Majd határozott léptekkel megindul a parkoló felé.