Megtagadták a vízumszolgáltatást egymástól a törökök és az amerikaiak
2017 október 09., 02:41
Erdogannak most még jól is jöhet a konfliktusok éleződése az USA-val
Régóta érlelődött már, és a héten igazán rosszra is fordultak az amerikai-török diplomáciai kapcsolatok: hétfőn jelentették be, hogy megtagadták a vízumszolgáltatást egymástól a törökök és az amerikaiak. De sokak szerint ez még messze nem a konfliktus csúcsa, az Ankarába delegált amerikai nagykövet szerint vannak török hivatalnokok, aki szándékosan akarják szétszakítani a két ország közötti kapcsolatot.
John Bass egy videóüzenetben beszélt erről, illetve arról is, hogy fogalmuk sincs arról, a török hatóságok miért vették őrizetbe a konzulátus egyik munkatársát. Szerinte a letartóztatás felveti a gyanúját annak, hogy a cél a két ország régi együttműködésének megbontása lehet.
Pedig Donald Trump megválasztásával Ankara még a kapcsolatok javulásában bízott: Trump beiktatása után barátjaként fogadta Erdogant Washingtonban, a török elnök pedig a két ország közötti kapcsolatok újraindításáról beszélt.
A konfliktusok többsége ugyanis még az előző ciklusból származott: Barack Obama idején Washington többször bírálta a török hatalom egyre autoriterebb fordulatait és jogsértéseit, a törökök pedig sokszor kifejezetten elégedetlenek voltak az amerikai külpolitikával, például Szíria vagy a kurdok esetében.
A legfőbb probléma pedig természetesen az USA-ban élő befolyásos hitszónok, Fetullah Gülen személye volt, akit Erdogan a tavalyi, sikertelen puccskísérlet kitervelőjének tart, és akinek személyére hivatkozva tartóztattak le tízezreket az országban az elmúlt egy év során. A törökök régóta szerették volna elérni Gülen kiadatását, és abban bízhattak, hogy ez talán Trump megjelenésével lehetőséggé válik.
Érdekesség az is, hogy török kormányközeli körökben az elmúlt év során rendre felmerült elmélet volt, hogy az amerikaiaknak valami köze lehetett a puccshoz, bár Washington ezt folyamatosan tagadta. Amerikai tisztviselők szerint a letartóztatott 50 ezer ember között lévő amerikai állampolgárok épp azt a célt is szolgálhatják, hogy cserealapot jelentsenek Gülen kiadatásához.
Ugyanakkor Trump elnökségéből eltelt már kilenc hónap, és eddig nem sok nyomát látni az amerikai hozzáállás változásának: a Trump-kormány is támogatta a szíriai kurd felkelők felfegyverzését, valamint nemrég az ügyészség vádat emelt egy volt török gazdasági miniszter ellen, akit az iráni szankciók kijátszásával vádolnak. Ezen kívül ismert még a híres felvétel arról, ahogy Erdogan testőrei Washingtonban összeverik a török elnök ellen tüntetőket, ez sem tett jót az amerikai megítélésének.
Ezek alapján arra lehet számítani, hogy Gülen az USA-ban maradhat a jövőben is, de elemzők szerint ez nem is feltétlen zavarja Erdogant, akinek belpolitikai céljaihoz sokkal jobban jön a messzi Egyesült Államokban ördögi puccsokat szervező manipulátor alakja, mintha hazavinnék az idős férfit, hogy ott mártír váljon belőle.
Ehhez a narratívához jól jöhet, ha fenn tudja tartani az Amerika-ellenes hangokat, melyek amúgy sem voltak idegenek a török társadalom egy részétől. Az azonban, hogy a rövidtávú belpolitikai célok miatt érdemes-e felaprózni évtizedek alatt kiépített diplomáciai szövetségeket, olyan kérdés, amire csak később fogunk választ kapni. (Washington Post)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.