Amíg pár hónapja Franciaországban azt láttuk, hogy teljesen szétesett az addig megszokott pártrendszer, és német néppártok is egyre több szavazót veszítenek, addig Ausztriában egy 31 éves politikusnak az egyik legelhasználtabb pártot sikerült feltámasztania és győzelemre vinnie. Ráadásul anélkül, hogy új mozgalmat indított volna. 

Sebastian Kurznak arról a pártról sikerült elhitetnie, hogy most valami teljesen újat hoz, amelyik már 30 éve megszakítás nélkül kormányon van.

Pedig Kurz nem volt teljesen új a politikában. Igaz, hogy nagyon korán kezdte a pályát, és mindenkinél gyorsabban végigjárta a ranglétrát: 

• 15 éves korában lépett be az Osztrák Néppárt ifjúsági szervezetébe, 
  
• 24 évesen már integrációs államtitkárként dolgozott a belügyminisztériumban, 
  
• majd három évvel később már ő volt a legfiatalabb külügyminiszter Európában. 
  
• Idén májusban pedig ő lett az Osztrák Néppárt elnöke.
  
• Hamarosan pedig kancellár lehet.
  

Hasonló helyzetben mások megpróbálnak idősebbnek tűnni, hogy komolyan vegyék őket, de Kurz inkább a pártját csomagolta át. Ahogy májusban átvette az Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetését, egyből felmondta a 10 éve tartó nagykoalíciót, és jelezte, hogy mostantól a kampány nem a pártól, hanem róla fog szólni. Az ÖVP-nek a Sebastian Kurz listája - Az új néppárt nevet adta, a párt hagyományos fekete színét pedig a sokkal izgalmasabb türkizre cserélte és kikötötte, hogy az országos listát egyedül állítja össze, amit párton kívüli jelöltekkel töltött fel. 

Persze az igazán nagy lökést az adta, hogy úgy kezdett a menekültválságról beszélni, ahogy addig csak a szélsőjobbtól lehett hallani. 

Kurz pont arra érzett rá, hogy a tíz évnyi nagykoalíciós kormányzás, az egy helyben toporgó gazdaság és a romló életszínvonal miatt a választók kezdenek kiábrándulni, és vége a nagy lehet néppártoknak. A tavalyi elnökválasztáson a szociáldemokraták és az Osztrák Néppárt politikusai már el sem jutottak a második fordulóig, helyettük a Zöldek és a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjei küzdöttek meg egymással. 

Az osztrák fiatalok úgy érezték, hogy a két nagy párt nem törődik a gondjaikkal. A 25 év alattiak körében a munkanélküliség viszonylag magasan, 11,6 százalékon áll. Erre eddig legfeljebb a szélsőjobb adott nekik valamiféle választ, amikor az Európai Uniót, a bevándorlókat vagy a politikai elitet okolta a bajokért.

Erre 2015-től a menekültválság csak még jobban ráerősített.  A lakosságszámhoz képest Ausztriába több menekült érkezett, mint Németországba. Az erre ráreplő Szabadságpárt pedig a legnépszerűbb párttá vált a felmérésekben. Egy évvel ezelőtt az Osztrák Néppárt csak harmadik helyen kullogott a szociáldemokraták és szélsőjobb mögött. Ehhez most vasárnap Kurz vezetésével az elmúlt 10 év legjobb eredményét érte el.

Jobbról előzte a szélsőjobbot

Kurz már integrációs államtitkárként is sokkal keményebb intézkedéseket kezdeményezett a bevándorlókkal szemben. Megtiltotta, hogy az ausztriai mecsetek külföldi támogatásokat fogadjanak el, az imámokat pedig arra kötelezte, hogy németül beszéljenek. Külügyminiszterként pedig keményen támadta az Európai Uniót, amiért nem volt képes kontroll alatt tartani a menekültek beáramlását. Később a burka betiltását követelte, megígérte, hogy csökkenti a menekülteknek juttatott támogatásokat, hogy dolgozniuk kelljen. Merkel akarata ellenére zárta le a balkáni menekültútvonalat, és a kampányban is kritizálta Merkelt. Jól játszott rá arra, hogy az osztrák választók egy részének kifejezetten tetszik, ha egy osztrák politikus keménykedni mer a német kormánnyal szemben.

Az osztrák szélsőjobb be is pánikolt, hogy nyíltan bevándorlásellenes Kurz kifogja a szelet a vitorlájukból, és azzal vádolták a fiatal pártvezért, hogy tőlük lopta az ötleteit. Ha ez nem is volt teljesen alaptalan, a kormányzati pozícióból beszélő Kurznak sokkal jobban elhitték, amit mondott. Ezzel rengeteg fiatal szavazót tudott megnyerni. De ugyanúgy sikerült megnyernie a szélsőjobbot is, a vasárnapi választáson már jól látszott a legnagyobb számban a Szabadságpárttól tudott szavazókat elhódítani.

A győzelem után jön a neheze

A választási győzelem után a nagykoalíciót biztosan nem fogja folytatni. Mivel a sikerét Kurz nagyban annak köszönheti, hogy még inkább jobbra tolta a pártját, nem jelentene nagy meglepetést, ha koalícióra lépne a harmadik helyet elérő szélsőjobbal. Ugyanakkor nem biztos, hogy a közös kormányzás könnyen menne. Nem véletlen, hogy Kurz azt sem zárta ki, hogy újra húz egy merészet, és kisebbségben kormányoz. 

 A Szabadságpárt már a kampányban jelezte, hogy a belügyminisztériumot akarja magának, de felmerült, hogy akár az igazságügyet és a külügyet is magának követelje, mert Kurz helyett ők akarják meghatározni az ország bevándorláspolitikáját. 

Közben pedig Kurznak a saját pártjával is meg kell küzdenie, ha gyökeresen át akarja alakítani a nagykoalíciós időszakban kialault viszonyokat. Márpedig a szigorúbb bevándorlási szabályok mellett adócsökkentést, bürökráciacsükkentést, jobb iskolákat és a baráti cégek támogatásainak visszavágását is megígérte. Minden terepen nála sokkal tapasztaltabb szereplőkkel kell szembenéznie. 

Vannak, akik Kurz helyzetét a volt brit miniszterelnök, David Cameron kormányzásához hasonlítják, akit az euroszkeptikus tory képviselők folyamatosan jobbra toltak, amíg bele nem hajszolták a Brexitről szóló népszavazásba, ami végül a bukását jelentette.