A konzervatív Osztrák Néppárt nyert Ausztriában

Az első felmérések eredménye szerint a konzervatív Osztrák Néppárt nyert a vasárnapi, ausztriai előrehozott választásokon. 

Cikkünk korábbi verziójában, az első eredmények alapján azt írtuk, a második helyen a populista, szélsőjobb Szabadságpárt végzett, de a későbbi exit pollok szerint a szociáldemokraták szerezték meg a második helyet. A részeredmény a szavazatok 75,9 százalékának megszámlálás után jött ki, a választást eszerint is az Osztrák Néppárt (ÖVP) nyerte meg, 31,7 százalékkal.A Zöldek mégsem jutottak be a parlamentbe, mert nem érték el az ehhez szükséges 4 százalékos küszöböt.

A késő este kijött előzetes eredmények szerint az ÖVP a szavazatok 31,4%-át szerezte meg, az FPÖ 27,4 százalékot, szorosan a nyomában a korábban második helyre belőtt SPÖ áll 26,7%-kal. Ez azt jelenti, a szociáldemokraták kevesebb mint egy százalékkal vannak lemaradva a szélsőjobboldali párt mögött. A Zöldek a szavazatok csupán 3,3%-át tudták megszerezni, ami nem lesz elég ahhoz, hogy bekerüljenek a parlamantbe. Az eredmények nem véglegesek, a levélszavazatok megszámlálása után, csütörtökön várhatók a hivatalos adatok.

Ausztriában azután írtak ki előrehozott parlamenti választást, hogy az Osztrák Néppárt addigi elnöke, Reinhold Mitterlehner májusban lemondott. Az alkancellár azért döntött így, mert már képtelen volt kezelni azokat a koalíciós feszültségeket, melyek a nagyobb kormánypárt, Ausztria Szociáldemokrata pártja és a Néppárt között kialakultak. 

Európa legfiatalabb külügyminisztere, Sebastian Kurz akkor úgy vélte, a kormányzati felállásnak így a továbbiakban nincs értelme, és előrehozott választásokat kell tartani. Az országot már több mint tíz éve az ÖVP és a szociáldemokraták (SPÖ) kormányozta, az utóbbi időkben azonban egyre több volt a feszültség a koalíción belül. Ennek eredményeképpen távozott vezetői tisztségéből a szociáldemokrata kancelár, Werner Faymann, akinek a helyére az a Christian Kern került, aki a magyar kormányra utalva azt nyilatkozta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, elfogadhatatlan, hogy illiberális demokrácia és illiberális társadalommodell létezhet Európán belül. 

A mostani választás előtt nem is az volt a kérdés, hogy a Kurznak köszönhetően jelentősen megerősödött ÖVP kapja-e a szavazatok többségét, hanem hogy a szélsőjobboldali Szabadságpárt bekerül-e a kormányba.

Sebastian Kurz október 15-én, az előrehozott választások napjánFotó: ALEX HALADA/AFP

Sebastian Kurz nagyon gyorsan ért a csúcsra, a még mindig csak 31 éves politikus már 15 évesen belépett az ÖVP egyik kerületi ifjúsági részlegébe, a bécsi közgyűlésből a szövetségi parlamentbe került. Olyan intenzíven vetette bele magát a politikába, hogy még jogi tanulmányait is felfüggeszteni kényszerült. 2011-ben már államtitkár volt a Belügyminisztériumban, szakterülete a menekültek intergrációja volt. Kurz ingyenes nyelvtanfolyamokat szervezett a muszlim vezetőknek, és a bevándorlók gyerekei számára szükség esetén kötelezővé tette az ingyenes nyelvi felzárkóztatást.

27 évesen lett Ausztria külügyminisztere, ezzel az egész világon csúcstartó, ilyen fiatalon még senki sem került ilyen pozícióba. Feladatát elég komolyan vette, megvonta volna például a csónakkal érkezők menedékkérelmi jogát, de az ő nevéhez fűződik az a törvény is, melynek értelmében szigorúbban ellenőrzik az országban működő mecseteket. 

Kurz 2014-ben találkozott Martonyi Jánossal, majd a nála nem sokkal idősebb magyar külügyminiszterrel, Szijjártó Péterrel is, vele szemben 2015-ben keményebb hangot ütött meg, miután a magyar kormány bejelentette,  „technikai okok miatt” felfüggesztik a menekültek uniós eljárásrendjét szabályozó Dublin III. rendeletet.