Józsefvárosi sétán mutatják be 1956 roma hőseinek történetét

Történelem
2017 október 20., 16:13
comments 156

A jövő héttől helytörténeti sétán lehet megismerni az 1956-os forradalom roma szereplőinek történetét. A sétát a Goethe Intézet szervezi, és Molnár István Gábor, az Eötvös József Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság elnöke vezeti. 

1956-ban a főváros lakosságának 2-3, egyes becslések szerint 5 százaléka lehetett roma, de Molnár elmondása szerint már 1990-ben feltűnt a forradalom történetét feltárni kezdő kutatóknak, hogy lakosságon belüli arányukhoz képest milyen nagy számban vettek részt cigány emberek az eseményekben. Ezt támasztották alá szemtanúk és résztvevők visszaemlékezései, illetve ez derült ki a forradalom leverését követő periratokból és ítéletekből is. 

Az elmúlt években több kísérlet is történt, hogy 1956 roma szereplőit jobban megismerhessük, tavaly például a Roma Sajtóközpont indított kampányt a témában, idén pedig ez a várostörténeti séta segíthet emlékezni a forradalomnak erre a kevésbé köztudott oldalára. 

Az első séta október 28-án lesz majd, de csütörtökön a helyszínek felét bejárva mutatták meg újságíróknak, mire is lehet majd számítani: Molnár István Gábor a VIII. kerület utcáit végigjárva veszi végig a forradalom legismertebb roma hőseinek életét. 

photo_camera Fotó: Ancsin Gábor/Képszerkesztőség

Elsőnek rögtön a Corvin-közben Dilinkó Gábor és Szabó Ilona történetét. Dilinkó az egész forradalom egyik legismertebb roma szereplője, Maléter Pál őrnaggyá nevezte ki a harcok idején, a forradalom leverése után halálra ítélték, végül 1966-ban szabadulhatott. A börtönben rendszeresen verték, de kikerülése után is nehéz élete volt: 56-os múltja miatt sokáig nem kapott állást, végül a hetvenes években takarítóként tudott elhelyezkedni. A hetvenes években egy baleset utáni lábadozás idején festeni kezdett, de a börtönévek alatt a sok veréstől lebénult a keze, az ecsetet nem tudta megfogni, ujjával vitte fel a festéket. Nyolcvanas évektől kezdve festészete egyre ismertebbé vált, számos kiállításon vett részt, művei megjárták a Fehér Házat is. 2014-ben, 85 évesen halt meg. 

1956-ban Dilinkó élettársa a mindössze 17 éves Szabó Ilona volt, aki ekkor közös gyermeküket várta. Molnár elmondása szerint Szabó vidékről a fővárosba költöző lány volt, a VII. kerületben lakott nagymamájával, ide fogadták be Dilinkót is. A visszaemlékezések szerint a forradalom kitörése után Szabó egyik nap kutyasétáltatásra indult, de csak a kutya tért haza aznap. Dilinkó a párja felkutatására indult, végül a Corvin-közben találta meg, ahol már volt két pisztolya és ki is nevezték egy pár tizenéves kollégista parancsnokának. Mindketten belesodródtak a harcokba, október 28-án pedig a fiatal lányt a Práter utca végénél fejbe lőtték. 

Szintén szóba kerül a sétán Kóté Sörös József története. Kóté egy barátjával, Tóth Józseffel közösen október 29-én a Vöröskereszt által összegyűjtött élelmiszert szállította Monorról budapesti kórházakba. Ekkor ismerkedtek meg a Vajdahunyad utcai felkelőcsapattal, és végül rábeszélték őket a csatlakozásra. A következő napokban Kóté fegyveresen is részt vett a harcokban. November 4-én megsebesült, előbb családjához tért haza, majd Ausztriába menekült. Amikor eljutott hozzá az amnesztiarendelet híre, visszatért Magyarországra, 1957 nyarán tartóztatták le. Egyike volt azoknak, akik a bíróság előtt azt mondták, azért csatlakoztak a forradalomhoz, mert egyetértettek a követelésekkel. Halálra ítélték, 1959 februárjában végezték ki. 32 éves volt ekkor. 

Molnár István Gábor a sétán
photo_camera Molnár István Gábor a sétán Fotó: Ancsin Gábor/Képszerkesztőség

A csütörtöki sajtós séta nem érintette az összes helyszínt, a teljes program az Üllői úton lévő Lottóháztól a Víg utcáig idézi majd fel a fontos helyszíneket és szereplőket. A séta alapjául szolgáló történeti anyag egyrészt Eörsi László és az 1956-os Intézet kutatásaira, másrészt a Terror Háza által kezelt népbírósági aktákban folytatott kutatásokra épülnek. 

Az első séta október 28-án délután fél háromkor indul. Aznap amúgy több helyszínen és programmal zajlik majd a Goethe Intézet szervezésében egy fesztivál, ami a roma kultúra különféle területeit mutatja be. Erről többet az esemény Facebook-oldalán lehet olvasni. A tervek szerint később pedig rendszeresen is megszervezik majd a várostörténeti sétát, ennek részleteiért szintén az esemény oldalát érdemes majd felkeresni. 

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.