Józsefvárosi sétán mutatják be 1956 roma hőseinek történetét

A jövő héttől helytörténeti sétán lehet megismerni az 1956-os forradalom roma szereplőinek történetét. A sétát a Goethe Intézet szervezi, és Molnár István Gábor, az Eötvös József Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság elnöke vezeti. 

1956-ban a főváros lakosságának 2-3, egyes becslések szerint 5 százaléka lehetett roma, de Molnár elmondása szerint már 1990-ben feltűnt a forradalom történetét feltárni kezdő kutatóknak, hogy lakosságon belüli arányukhoz képest milyen nagy számban vettek részt cigány emberek az eseményekben. Ezt támasztották alá szemtanúk és résztvevők visszaemlékezései, illetve ez derült ki a forradalom leverését követő periratokból és ítéletekből is. 

Az elmúlt években több kísérlet is történt, hogy 1956 roma szereplőit jobban megismerhessük, tavaly például a Roma Sajtóközpont indított kampányt a témában, idén pedig ez a várostörténeti séta segíthet emlékezni a forradalomnak erre a kevésbé köztudott oldalára. 

Az első séta október 28-án lesz majd, de csütörtökön a helyszínek felét bejárva mutatták meg újságíróknak, mire is lehet majd számítani: Molnár István Gábor a VIII. kerület utcáit végigjárva veszi végig a forradalom legismertebb roma hőseinek életét. 

Fotó: Ancsin Gábor/Képszerkesztőség

Elsőnek rögtön a Corvin-közben Dilinkó Gábor és Szabó Ilona történetét. Dilinkó az egész forradalom egyik legismertebb roma szereplője, Maléter Pál őrnaggyá nevezte ki a harcok idején, a forradalom leverése után halálra ítélték, végül 1966-ban szabadulhatott. A börtönben rendszeresen verték, de kikerülése után is nehéz élete volt: 56-os múltja miatt sokáig nem kapott állást, végül a hetvenes években takarítóként tudott elhelyezkedni. A hetvenes években egy baleset utáni lábadozás idején festeni kezdett, de a börtönévek alatt a sok veréstől lebénult a keze, az ecsetet nem tudta megfogni, ujjával vitte fel a festéket. Nyolcvanas évektől kezdve festészete egyre ismertebbé vált, számos kiállításon vett részt, művei megjárták a Fehér Házat is. 2014-ben, 85 évesen halt meg. 

1956-ban Dilinkó élettársa a mindössze 17 éves Szabó Ilona volt, aki ekkor közös gyermeküket várta. Molnár elmondása szerint Szabó vidékről a fővárosba költöző lány volt, a VII. kerületben lakott nagymamájával, ide fogadták be Dilinkót is. A visszaemlékezések szerint a forradalom kitörése után Szabó egyik nap kutyasétáltatásra indult, de csak a kutya tért haza aznap. Dilinkó a párja felkutatására indult, végül a Corvin-közben találta meg, ahol már volt két pisztolya és ki is nevezték egy pár tizenéves kollégista parancsnokának. Mindketten belesodródtak a harcokba, október 28-án pedig a fiatal lányt a Práter utca végénél fejbe lőtték. 

Szintén szóba kerül a sétán Kóté Sörös József története. Kóté egy barátjával, Tóth Józseffel közösen október 29-én a Vöröskereszt által összegyűjtött élelmiszert szállította Monorról budapesti kórházakba. Ekkor ismerkedtek meg a Vajdahunyad utcai felkelőcsapattal, és végül rábeszélték őket a csatlakozásra. A következő napokban Kóté fegyveresen is részt vett a harcokban. November 4-én megsebesült, előbb családjához tért haza, majd Ausztriába menekült. Amikor eljutott hozzá az amnesztiarendelet híre, visszatért Magyarországra, 1957 nyarán tartóztatták le. Egyike volt azoknak, akik a bíróság előtt azt mondták, azért csatlakoztak a forradalomhoz, mert egyetértettek a követelésekkel. Halálra ítélték, 1959 februárjában végezték ki. 32 éves volt ekkor. 

Molnár István Gábor a sétánFotó: Ancsin Gábor/Képszerkesztőség

A csütörtöki sajtós séta nem érintette az összes helyszínt, a teljes program az Üllői úton lévő Lottóháztól a Víg utcáig idézi majd fel a fontos helyszíneket és szereplőket. A séta alapjául szolgáló történeti anyag egyrészt Eörsi László és az 1956-os Intézet kutatásaira, másrészt a Terror Háza által kezelt népbírósági aktákban folytatott kutatásokra épülnek. 

Az első séta október 28-án délután fél háromkor indul. Aznap amúgy több helyszínen és programmal zajlik majd a Goethe Intézet szervezésében egy fesztivál, ami a roma kultúra különféle területeit mutatja be. Erről többet az esemény Facebook-oldalán lehet olvasni. A tervek szerint később pedig rendszeresen is megszervezik majd a várostörténeti sétát, ennek részleteiért szintén az esemény oldalát érdemes majd felkeresni. 

November végén 476 újság, rádió, tévécsatorna és internetes oldal ajándékozta oda magát nemzetstratégiai közérdekből az új fideszes médiaalapítványnak, az eddiginél is jobban a kormány felé hajlítva a magyar nyilvánosságot.

A 444 nem közpénzből működik, és szerencsére senki sem tud bennünket a Fidesznek ajándékozni.

A hosszú távú, biztos működéshez viszont a te segítségedre is szükségünk van. Idén 50 millió forintot szeretnénk olvasóinktól összegyűjteni, 36 millió már összejött, ezt nagyon köszönjük!

Hogy elérjük a kitűzött célt, kérjük támogasd rendszeresen a 444-et!

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.