Volt JFK-összeesküvés, csak nem ott, ahol idáig sejtették

  • 300 oldal híján csütörtök óta minden korábban titkosított akta nyilvános a JFK-ügyben. 
  • Nincs bizonyíték összeesküvésre: minden jel szerint egyedül Lee Harvey Oswald tüzelt a dallasi Dealey Plazánál. 
  • Viszont több irat is arra utal, hogy a CIA és az FBI is figyelte Oswaldot, és később információkat semmisítettek meg, hogy ne derüljön fény a felelősségükre. 
  • A '60-as években az amerikai hírszerzés titokban Oswald hőse, Fidel Castro kiiktatásán dolgozott. A CIA azért titkolózhatott, mert sejthették, hogy ez volt a merénylő fő motivációja.

1992-ben, egy évvel Oliver Stone nagy hatású JFK-filmje után, idősebb George Bush kormánya iktatta a JFK Assassination Records Collection Act néven ismertté vált törvényt, hogy egy vizsgálóbizottság által még egyszer, utoljára megpróbálja felderíteni John F. Kennedy 1963-as merényletének hátterét. Ekkor döntöttek arról is, hogy a Nemzeti Irattárnak (National Archives) 25 éven belül nyilvánosságra kell hoznia az összes titkosított JFK-dokumentumot. 

Bush a háta közepére kívánta az egészet, de a film sikere után elviselhetetlen nyomás nehezedett rá: az amerikaiak közel 80 százaléka még 30 évvel a dallasi események után is a szentül hitte, hogy Kennedy konspiráció áldozata lett, csak mert ki akarta vonni csapatait Vietnamból. A bizottság végül ugyanarra jutott, mint a korábbiak, és nem tudta cáfolni a magányos merényletről szóló elméleteket. Az összeesküvés-hívők utolsó reménye a megmaradt titkosított 3600 iratban volt, ezek titkosítása oldódott fel most csütörtökön. 

54 év konspiráció

John Connally texasi kormányzó és felesége Nellie, John F. Kennedy és felesége Jacqueline percekkel a merénylet előtt a dallasi konvojban, 1963 november 22-énFotó: Victor Hugo King ©Costa/Leemage

Az ügy kezdete óta közel 5 millió dokumentumot vizsgáltak át a különböző bizottságok, az elmúlt 25 évre ennek már csak töredéke maradt rejtve a nyilvánosság előtt. A CIA a nyáron nyilvánosságra hozott egy nagyobb adagot belőlük, október végére összesen 3100 maradt hátra. Trump elnök végül mintegy 300 dokumentumot tartott összesen vissza, arra hivatkozva, hogy "bizonyos információkat nemzetbiztonsági okokból, törvényi és külpolitikai megfontolásokból meg kell szerkeszteni" a nyilvánosságra hozataluk előtt. 

Az autós konvojban közlekedő Kennedyt 1963. november 22-én lőtte fejbe Lee Harvey Oswald egykori tengerészgyalogos egy dallasi raktárépület tetejéről. Azt hogy Oswald adta le a gyilkos lövéseket, minden bizottság bizonyítottnak találta, de az esetleges "megbízókat", vagy egy második lövész jelenlétét máig nem igazolta senki. A hithű marxista, szovjet szimpatizáns Oswaldot néhány nappal később a dallasi rendőrségen egy helyi bártulajdonos, a kitűnő maffiakapcsolatokkal rendelkező Jack Ruby az amerikai televízió teljes nyilvánossága előtt kivégezte.

Az Earl Warren főbíró vezette bizottság viszonylag hamar rövidre zárta a nyomozást és - hiába a szovjetekről, kubaiakról, a maffiáról, Johnson alelnökről szóló teóriák - 1964-ben mindkét esetben elfogadta a magányos merénylőről szóló verziót. 1967-ben Jim Garrison louisianai ügyész is csak odáig jutott, hogy feltárta Oswald zavaros szélsőséges és alvilági kapcsolatait, bizonyítani a konspirációt nem tudta. 1976-ban, a gyilkosságról készült egyetlen felvétel, az amatőr videós Abraham Zapruderről elnevezett film bemutatása az ABC-n adott újabb lökést a teóriáknak. A képviselőház eseti bizottságot hozott létre, 440 ezer dokumentumot vettek újra át, köztük egy motoros rendőr rádiójának hangfelvételét is, amiből azt szűrték ki, hogy a korábban hitt hárommal szemben négy lövés volt. Ez egyértelműen második merénylőre utalt, de később ennek a vizsgálatnak az eredményeit is megkérdőjelezték.

1992-ben Bushék már nem kockáztattak nagyot, mert tudták, hogy a Nemzeti Irattár által most két ütemben nyilvánosságra hozott paksaméták eleve hiányosak. A titkosszolgálat maga is elismerte, hogy megsemmisítettek feljegyzéseket a merénylet napjáról, és a katonai hírszerzés dokumentumtára, valamint a CIA Oswaldról rendelkezésre álló profilja is erősen hiányos. Ugyanígy nincs meg az irattárban rengeteg anyag, amit James Jesus Angleton, a CIA kémelhárítója idején gyűjtöttek össze a hírszerzés aktivitásáról. A '92-es feltárást vezető John R. Tunheim, Minnesota állam főbírója szerint ennek a fő oka az volt, hogy 

a '60-as években az FBI, a CIA és a katonai hírszerzés között egyre durvább rivalizálás, folyamatos hatalmi harc zajlott, 

miközben a bűnüldöző szervek alig kommunikáltak egymással, ami hozzájárult a merénylet bekövetkezéséhez. A keletkezett iratok megsemmisítését tehát minden bizonnyal hivatali felelősségek elmosása és áthárítása motiválta. A JFK-gyilkosság annyira látványossá tette a korrupt rendszer hibáit, hogy utána azonnal átalakították a bűnüldöző szervek koordinációját. 

Nyakig saras volt a CIA és az FBI is 

A hírszerzés kifejezetten hátráltatta a Warren-bizottság munkáját. Ennek az volt a fő oka, hogy a CIA-ben 1961 óta dolgoztak ki terveket a hithű kommunista Oswald hőse, Fidel Castro kubai elnök kiiktatására. (A leghíresebb ezek közül az Operation Mongoose fedőnevű akció volt, ami során vegyi fegyvert vetettek volna be havannai veteményeseken, de tollba aplikált méreginjekció és méreggel fertőzött búvárruha is szerepelt az állítólagos tervek között.)

A CIA-nál attól tartottak, Oswald ügynöki kapcsolatai alapján fény derülhetett volna arra, hogy a hírszerzés titkos Castro-ellenes akciói állhattak a gyilkos szándékok mögött. 

A Warren-jelentés ordító hiányosságait a 70-es években több magasrangú CIA-s is szóvá tette, de a fenti okokból szigorúan házon belül kerülhetett erre csak sor. Warrenék azt sem tudhatták meg, hogy Oswald két hónappal a merénylet előtt Mexikóban kubaiakkal és KGB-ügynökökkel is találkozott, és épp kubai vízumot próbált intézni magának. A most nyilvánosságra került iratokból az is kiderült, hogy Oswald Mexikóvárosban találkozott a szovjet konzullal, Valerij Vlagyimirovics Kosztyikovval aki a KGB orgyilkos osztagának egyik tagja volt. 

Edgar J. Hoover (balról a második) itt épp ujjelnyomatot vesz. 1924 és 1972 között volt az FBI igazgatója, simán túlélte posztján a Warren-jelentést isFotó: Ann Ronan Picture Library/Photo12

Bőven volt takargatnivalója az FBI-nak is. Edgar J. Hoover, aki 1924 óta közel 50 éven keresztül volt az FBI igazgatója, a most nyilvánosságra került iratok egyikében nyíltan ír arról, mennyire nem bízik a CIA vezetésében. Hoover azt sem tagadja, hogy tartanak az esetleges összeesküvés-elméletek terjedésétől és kívánatos volna azok megakadályozása. Küldtek is egy ügynököt Oswald halálos ágyához, hogy szedje ki belőle, amit tud, sikertelenül. Előkerült most egy konkrét irat arról is, hogy a merénylet előtti októberben a hatósági New Orleans-i egysége már kereste Oswaldot.

Egy másik dokumentum alapján Ruby gyilkossága előtt egy nappal Hoovert telefonon figyelmeztették, hogy Oswaldot merénylet fenyegeti. Az FBI igazgatója hiába jelezte a fenyegetést a dallasi rendőröknek, ők mégis a nyilvánosság elé tuszkolták Oswaldot. Mindent elmond a '60-as évek amerikai bűnüldözéséről, hogy a dallasi rendőrkapitányságon az USA elnökének merénylőjét egy fegyverrel lófráló gengszter kamerák kereszttüzében simán lepuffanthatta. 

Kuba örült, a szovjetek rettegtek 

Egy FBI-akta szerint sem volt szoros kapcsolat Oswald és a szovjetek között. Oswaldra a KGB mániákus elmeháborodottként és hazaárulóként tekintett, és a merénylet után úgy látták, hogy Kennedy egy konspiráció, egy puccskísérlet áldozata lehetett. Lyndon Johnsont és a hozzá kapcsolódó szélsőjobbos köröket gyanították az akció mögött. Az FBI tudása szerint kizárható, hogy a szovjetek valamiféle konkrét megrendelést adtak volna a gyilkosságra: Moszkva rettegett a merénylet utóéletétől, a hadvezér nélkül megvaduló amerikaiak bosszújától és egy rakétaválság kirobbanásától. 

A most leporolt CIA-dokumentumokból az is kiderült, hogy a kubai nagykövet örömmel fogadta a merénylet hírét, ezzel együtt semmi bizonyító erejű jel nem utal arral, hogy Castróéknak közük lett volna a gyilkosság megszervezéséhez, a kubaiak tartottak volna az amerikaiak bosszújától. 

Magányos tüntető a dallasi JFK Memorial Plazánál a gyilkosság 50. évfordulóján 2013-banFotó: TOM PENNINGTON/AFP

A CIA-t az évtizedek során többen gyanúsították azzal, hogy ügynökei részt vettek a merénylet kidolgozásában. Az összeesküvés-hívők most újabb munícióhoz jutottak egy '75-ös CIA-irat által, amiben Richard Helms akkori CIA-igazgatóját kérdezik arról, vajon utalt-e bármi arra, hogy Oswald CIA-ügynök volt - az iratnak ezen a ponton azonban vége szakad.

Az 1992-es vizsgálatot vezető John R. Tunheim öt éve egy interjúban azt mondta nekem, hogy olyan dokumentum nem maradt zárolva, amely a merénylet közvetlen körülményeit érintené. Szerinte csupán "olyan iratokról van szó, amelyek bizonyos hírszerzői eljárásokat vagy olyan technikákat tartalmaznak, melyeket az amerikai elnökök testi épségének védelme érdekében a mai napig használnak a titkosszolgálatok". 

Mostanra nagyjából csak 300 dokumentum nem ismert még, 2018 áprilisában ezek is nyilvánosak lesznek. A Politico információi szerint a CIA és az FBI vezetői továbbra is felváltva lobbiznak Trumpnál azért, hogy néhány továbbra is titkos maradhasson. (Guardian / Politico / National Archives)