Trump és Trudeau emberei, az angol királynő és Bono is szerepelnek az új offshore aktákban
2017 november 05., 18:00
Befolyásos magyarok üzleteiről is kiderülnek részletek az újabb nagy offshore-kiszivárogtatásból
Másfél évvel a Panama-iratok ügyének kirobbanása után újabb hatalmas mennyiségű bizalmas irat és eddig rejtett információ vált hozzáférhetővé több tízezer úgynevezett offshore cégről. A több mint 13 millió kiszivárgott dokumentumban ismét feltűnnek magyar szereplők is, bár politikusok most nincsenek köztük. Az iratok révén ugyanakkor megismerhetővé vált több befolyásos, közéletileg is aktív üzleti szereplő eddig rejtett vagy csak részben ismert tevékenysége.
A dokumentumokból többek között a következők derültek ki:
- Az Orbán Viktorral személyesen is jó viszonyt ápoló Nagy István svájci nagykövet tisztséget viselt egy cégben, amely az egyik leggazdagabb európai nemesi családhoz kötődik.
- Az OTP és az MKB bank egy offshore szolgáltató céghez fordult jogi tanácsért egy ügyvéden keresztül egy Seychelles-szigeteken zajló és Demján Sándor érdekeltségébe tartozó, ingatlanfejlesztési projekttel kapcsolatban.
- A magyar állam tulajdonában lévő Eximbank az egyik projektjéhez egy magyar ügyvédi irodán keresztül adott megbízást ugyanennek az offshore szolgáltató cégnek.
- A kiszivárgott adatokban szerepelnek információk Andrew Vajna filmügyi kormánybiztos érdekeltségébe tartozó két korábbi, már több mint tíz éve megszüntetett offshore cégéről is.
- Emellett az iratok tartalmaznak részleteket Soros György, az Orbán-kormány által sokat támadott magyar származású amerikai üzletember offshore-érdekeltségeiről is.
Az iratok jelentős része az Appleby nevű, a világ egyik legnagyobb, offshore cégek alapításával és működtetésével foglalkozó társaságától szivárgott ki. Vannak köztük emellett olyan dokumentumok is, amelyek egy hasonló profilú, Asiaciti Trust nevű cégtől kerültek ki. A Süddeutsche Zeitung nevű német újság szerezte meg a fájlokat, amelyeket az International Consortium of Investigative Journalists nevű tényfeltáró újságírószervezet koordinálásával dolgozott fel 67 ország több mint 380 újságírója. Magyarországról a Direkt36 vett részt a munkában.
Az offshore-szolgáltató cégek belső iratanyaga mellett a nemzetközi újságírócsapat hozzájutott 19 ország korábban részlegesen vagy teljes egészében zárt cégnyilvántartási adataihoz is. Köztük volt Málta is, amelynek adatai között több mint 560 olyan magyar embert azonosítottunk, akik tisztviselőként vagy tulajdonosként megjelentek máltai cégekben. Ennek részleteit későbbi cikkekben mutatjuk be.
A Direkt36 nonprofit szervezet. Csak akkor tudjuk ellenőrizni a hatalmat, ha vannak támogatóink. Csatlakozz te is!
A nemzetközi nyomozás több fontos politikai szereplőnek – köztük Donald Trump amerikai elnökhöz kötődő embereknek és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök egyik közeli szövetségesének – és óriásvállalatoknak (mint az Apple, a Nike vagy a Glencore) offshore ügyleteiről tárt fel részleteket. Ezek ebben a cikkben olvashatók.
Mi is az offshore?
Az offshore cégek olyan – gyakran egzotikus országokban bejegyzett – társaságok, amelyeket általában két célból szoktak használni. Egyrészt ezeknek a cégeknek a segítségével el lehet érni, hogy a tulajdonosaik kevesebb adót fizessenek máshol végzett üzleti tevékenységük után. Másrészt általában rendkívül nehéz hozzáférni ezeknek a cégeknek a tulajdonosi adataihoz, így alkalmasak titkos üzletelésre vagy megkérdőjelezhető módon szerzett vagyonok elbújtatására. Bár önmagában az offshore cégek tulajdonlása és használata törvényes, e két tulajdonságuk miatt komoly nemzetközi összefogással próbálják visszaszorítani ezeket.
A globális nyomozás összefoglalója:
link
Forrás
Nem ez az első alkalom, hogy offshore cégekről szivárognak ki bizalmas iratok. 2016 áprilisában szintén a Süddeutsche Zeitung és az ICIJ robbantotta ki a Panama-iratok ügyét, majd később nyilvánosságra hozták több mint 175 ezer bahamai cég adatait. Azokban a nemzetközi projektekben is a Direkt36 volt az egyetlen magyar résztvevő, és a kiszivárgott dokumentumok alapján többek között azt tártuk fel, hogy rejtett offshore érdekeltségei voltak egy korábbi fideszes képviselőnek, Horváth Zsoltnak, valamint Boldvai László szocialista politikus feleségének.
A berni követ
A legújabb kiszivárgott iratokban az egyik legérdekesebb magyar figura Nagy István, Magyarország svájci nagykövete. Nagy 2013 óta tölti be ezt a posztot, de a Mandinernek adott interjújából kiderült, hogy már a 90-es évek óta ismeri Orbán Viktort. A nyilatkozatai és önéletrajza szerint kalandos életű Nagy évtizedeket töltött a bankszférában vezető pozíciókban, és ennek során dolgozott Egyesült Államokban, Európában és a Közel-Keleten is. A most kiszivárgott dokumentumokból újabb részletek derültek ki kötődéséről az egykori nemesek és iparmágnások leszármazottaiból álló Thyssen-Bornemisza családhoz.
A német Thyssen család a 19. században indította el később hatalmasra nőtt ipari vállalkozását, a Bornemisza nevet pedig akkor vették fel, amikor a 20. század elején a család egyik tagja, Heinrich Thyssen feleségül vette Bornemisza Margit magyar bárónőt. Később a család már nem is annyira az üzleti tevékenységéről, hanem hatalmas műgyűjteményéről vált híressé, és ma már egy madridi képzőművészeti múzeum is viseli a nevüket.
A 2000-es évekből származó kiszivárgott iratok szerint akkoriban a család vagyonát számos cég kezelte, köztük egy Fragonard Limited nevű Brit Virgin-szigeteki társaság. A dokumentumok szerint ennek a cégnek az egyik igazgatója Nagy István. Az ő neve egy olyan 2008-as ügylet iratain kerül elő, amikor a Fragonard az Appleby kajmán-szigeteki cégének közreműködésével létrehozott egy úgynevezett trustot (bizalmi vagyonkezelőként lehet magyarra fordítani). Nagy ekkor még nem volt Magyarország berni nagykövete, de volt köze a magyar államhoz. 2001-ben, az első Orbán-kormány idején ugyanis kinevezték genfi tiszteletbeli konzulnak, amelyet egészen 2013-ig, nagyköveti megbízatása kezdetéig betöltött.
Nagy István nem válaszolt a közel négy héttel ezelőtt elküldött kérdésekre.
Nagy és a Thyssen-Bornemisza család közötti kapcsolatról közölt részleteket nemrég az Átlátszó is. Az oldal beszámolt arról, hogy a nagykövet lett a magyar kormány által létrehozott Habsburg Ottó Alapítvány elnöke, és a cikk kitért arra, hogy Nagy Istvánt régóta jó kapcsolat fűzi a jelenlegi Habsburg-családfő, Károly herceg feleségéhez, Francesca Thyssen-Bornemiszához. A cikkben szerepel egy Nagy Instagramjáról származó fotó, amelyen a nagykövet Francesca Thyssen-Bornemiszával látható egy képen, amint egymásba karolva állnak egy repülőgép mellett. (Az Instagram-oldal jelenleg zárt, a rajta lévő fotók nem elérhetők nyilvánosan.)
Demján szigete
A kiszivárgott dokumentumokból fény derül egy olyan projektre is, amelyben Magyarország legbefolyásosabb üzleti szereplői közé tartozó emberek, illetve azok cégei működnek együtt.
Az iratok szerint két nagy magyar bank, az OTP és az MKB 2014-ben egy ügyvédi irodán keresztül jogi és pénzügyi tanácsokat kért az Applebytől egy Seychelles-szigeteki projekttel kapcsolatban. A dokumentumokból kiderül, hogy a bankok három cég számára adtak kölcsönt: Polus Investment Limited, Polus Management Limited, Luxury Resorts Travel Agency Limited. Az iratok nem részletezik, hogy milyen projektről van szó, de a Demján Sándor nagyvállalkozó által alapított és elnökölt Granit Polus Group nevű ingatlanfejlesztő cég honlapján a projektek között szerepel egy Seychelles-szigeteki luxusüdülő építése, amelynek egy Polus Investments nevű cég a gazdája.
A Granit Polus Group kommunikációs vezetője, Koncz Ernő megerősítette, hogy az OTP és az MKB hitelt biztosítottak a luxusüdülő fejlesztésére, de hozzátette, hogy a két pénzintézet már nem vesz részt a projekt finanszírozásában. A Granit Polus Group honlapja szerint a cégnek Demján mellett a másik alapító-részvényese Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. Koncz Ernő szerint ugyanakkor Csányi nem részese a Seychelles-szigeteki ingatlanfejlesztéseknek, és nem volt köze ahhoz a három céghez sem, amelynek az OTP hitelt adott. Csányi egy munkatársán keresztül szintén azt üzente, hogy nem érintett a projektben.
A Granit Polus Group honlapja szerint a Seychelles szigetcsoport egyik, 21 hektáros szigetén zajló, 100 millió euróba kerülő ingatlanfejlesztés “Demján víziója”. A honlapon még az szerepel, hogy az üdülőkomplexum nyitása 2018-ra esedékes, de Koncz közölte, hogy a globális gazdasági válság „az ágazatot igen nagy mértékben sújtotta”, ezért „az átadás minden bizonnyal csúszni fog”.
Az MKB Bank arra hivatkozva tagadta meg a válaszadást a kérdéseinkre, hogy azok szerinte nem közérdekű információkra vonatkoznak, illetve a banktitok védelme miatt amúgy sem adhatnak ki ilyen részleteket.
Vajna egy karibi szigeten
Az utóbbi években Magyarországon leginkább a kormányzati kötődésű médiaüzleteiről ismert Andrew Vajna neve az arubai cégnyilvántartás adatai között került elő. A Holland Királysághoz tartozó Aruba egy kis karibi sziget Venezuela partjainak közelében, és a térségre jellemző módon itt is elterjedt az offshore cégek bejegyzése. Vajna két nagyon hasonló nevű társaság - a Twinfalls Corporation és a Twinfalls Corporation II – igazgatójaként tűnik fel. Az első céget még 1988-ban, a másodikat pedig 1990-ben jegyezték be, majd 2004 januárjában mindkettőt megszüntették.
Ennek az időszaknak az elején Vajna még aktív volt hollywoodi producerként, és az arubai cégek tevékenységeinek leírásában is többek között a filmek gyártása és forgalmazása szerepel. A Twinfalls Corporation nevű társaságban Vajna mellett igazgatói posztot töltött be az a Mario Kassar is, akivel több közös filmet is gyártottak. Egykori cégük, a Carolco olyan nagysikerű filmeket készített, mint többek között a Rambo vagy a Terminátor 2.
A két arubai cég fennállása alatt Vajna és Kassar ellen egy hosszas nyomozást is folytatott az amerikai adóhivatal és a szövetségi nyomozó hatóság. A Los Angeles Times beszámolója szerint egy időben közel 110 millió dollárnyi adótartozást követeltek a hatóságok a két emberen (ennek kisebb részét, 41,1 milliót Vajnán). Végül nem marasztalták el őket egyik ügyben sem, bár az adóhatósági eljárás végén mindkét üzletember vállalta, hogy befizet valamennyi elmaradt adót. Vajna esetében ez 6,5 millió dollár volt a Los Angeles Times 2001-es cikke szerint.
Megkérdeztük Andrew Vajnát a két arubai cég működéséről, illetve arról, hogy azokat érintette-e az amerikai hatóságok eljárása, de Vajna sajtóirodája csak annyit közölt, hogy „az említett, de már korábban megszüntetett vállalatok a Carolco Pictures Inc.-hez tartoztak”.
Soros cégei
A magyar kormány által az utóbbi időben keményen támadott Soros György magyar származású amerikai milliárdos is szerepel a kiszivárgott iratokban. Az ICIJ által átvizsgált dokumentumokból kiderül, hogy Soros az Appleby segítségével működtet egy offshore cégekből álló hálózatot, amelynek révén érdekeltsége van többek között egy viszontbiztosítással (biztosító cégek számára nyújtott biztosítási szolgáltatással) foglalkozó cégben.
Soros - akinek alapítványa, az Open Society Foundations világszerte támogat független tényfeltáró szerkesztőségeket, köztük a Direkt36-ot és az ICIJ-t is – nem kívánt reagálni az ICIJ megkeresésére.
Az Eximbank turbinái
Feltűnik az Appleby iratai között egy állami tulajdonú magyar bank, az Eximbank is, amely az utóbbi években leginkább azért került be a hírekbe, mert kormányközeli üzletemberek projektjeit támogatta.
Ha érdekelnek a további offshore-történetek és egyéb nyomozásaink, iratkozz fel hírlevelünkre!
Az Applebyt a Deloitte tanácsadó cég magyar ügyvédi irodája, a Deloitte Legal Erdős és Társai Ügyvédi Iroda (akkor még Deloitte Legal Szarvas, Erdős és Társai néven) kereste meg azzal, hogy segítséget kérjen egy olyan magyar gáz mikroturbina gyártó finanszírozásához, amelyet az Eximbank végez. A 2015-ös keltezésű iratokból nem teljesen világos, hogy konkrétan milyen közreműködést vártak el az Applebytől. Néhány dokumentumból kiderült, hogy a cég vizsgálta, az Eximbanknak és a képviseletében eljáró ügyvédi irodának végzett munka felvet-e bármilyen összeférhetetlensége a cég más ügyfeleivel, de ilyet végül nem találtak.
Az iratokban nem szerepel, hogy melyik az a magyar gázturbina gyártó cég, amelyet az Eximbank finanszírozással segített, és az Eximbank sem válaszolt erre a kérdésre. Arra hivatkoztak, hogy „jogszabályi titoktartási kötelezettségeink” miatt nem adhatnak ki semmilyen információt. Ugyanezt közölte a Deloitte ügyvédi irodájának vezetője, Erdős Gábor is, kérdésünkre hozzátéve, hogy az Eximbankot már más alkalommal is képviselték, és ezeket a megbízásokat mindig pályázat útján nyerték el.
A magyar cégnyilvántartási adatokhoz az Opten szolgáltatását használtuk.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.