A bíróság szerint ki kell adnia a Magyar Orvosi Kamarának, hogy milyen határozatokat hoztak hálapénzes ügyekben 2016-ban

A Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokú ítéletében arra jutott, hogy a Magyar Orvosi Kamara Budapesti Területi Szervezetének ki kell adnia azokat a határozatokat, melyeket 2016-ban a kamara Etikai Bizottsága hozott hálapénzes esetekkel összefüggő ügyekben. 

A pert a Transparency International indította májusban, miután még márciusban megírtuk, hogy a SOTE II. klinikájának egyik főorvosa ellen etikai vizsgálat indult, mert pénzt kérhetett egy szülés levezetéséért. A TI arra lett volna kíváncsi, hogy hány hasonló eljárás fordul elő, ezért közérdekű adatigényléssel fordultak a kamarához, de a MOK nem volt hajlandó kiadni azokat, ezután pereltek, a bíróság előtt a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda képviselte a civil szervezetet. 

A bíróság ítélete szerint a MOK-nak ki kell adnia a határozatokat, úgy, hogy abban az összes személyes adatot, így az eljárás alá vont kamarai tagok neveit is előbb felismerhetetlenné teszik. 

A hálapénzzel kapcsolatos eseteket többek között a MOK etikai kódexe is szabályozza, a kódex II. 15 pontja többek között úgy rendelkezik, hogy minden orvosnak erkölcsi kötelessége, hogy mindent megtegyen a hálapénz visszaszorítása, illetve megszüntetése érdekében. 

Ezzel szemben szabályozza a kérdést a Munka Törvénykönyvéról szóló törvény, melynek 52. § (2) bekezdése így szól: „A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki”, azaz a munkáltatónak megengedi, hogy előzetesen, vagyis általános jelleggel, írásban engedélyezze a mellékes elfogadását. 

A bíróság ítélete szerint az ezekkel a rendelkezésekkel összefüggő határozatokat kéne kiadnia a kamarának, illetve többek között azokat az írásos értesítéseket, melyeket a MOK etikai bizottsága ilyen ügyekben az etikai vétséget elkövető kamarai tag munkáltatójának 2016-ban küldtek. 

A bírósági indoklás szerint ez ugyanis közérdekű adatnak minősül, és mint ilyen, kikérhető. Ugyanakkor, teszik hozzá, az eljárás alá vont érintett orvos neve, és személy-azonosító adatai, az orvosi pecsét száma személyes adatok, így azokat nem lehet közérdekű adatigénylés során kikérni. 

A Magyar Orvosi Kamara fellebbezést adott be az ítélet ellen, így az ügy másodfokon fog folytatódni. 

„A hálapénz a magyarországi korrupció egyik leginkább ellentmondásos megítélésű területe. Miközben a Transparency International 2016-os felmérése szerint a magyarok az utcai, hétköznapi korrupció leggyakrabban előforduló formájának tekintik a hálapénzt és a megkérdezettek ötöde (100 polgár közül 22) számolt be arról, hogy a megelőző évben fizetett hálapénzt, addig a hivatalos, jogi megítélés lényegesen megengedőbb. A Munka Törvénykönyvében foglalt rendelkezés ugyanis felhatalmazza a munkáltatót arra, hogy előre engedélyezze a beosztottjának azt, hogy a fizetésén kívül pénzt fogadjon el a munkájáért harmadik személyektől, vagyis az ügyfelektől, orvosok esetében a páciensektől és az ő hozzátartozóiktól. A TI Magyarország azért kezdett pert a Magyar Orvosi Kamara budapesti szervezetének etikai bizottsága által hálapénzügyekben hozott határozatok megismerése érdekében, mert ki akarjuk deríteni, hogy a legilletékesebb helyen miként ítélik meg a hálapénzes helyzeteket.”

– mondta el az ítéletről Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója. 

;