Egyszerűsödik az Európai Unión (EU) kívüli országok munkavállalóinak foglalkoztatása Szlovákiában a jövő év májusától - jelentette a pozsonyi Hospodárské Noviny (HN) gazdasági-közéleti napilap egy kormánypárti parlamenti képviselők által beterjesztett törvénymódosítási javaslatra hivatkozva kedden.

A vonatkozó szabályozás az unión kívüli munkavállalók foglalkoztatásához szükséges engedélyek odaítélésének feltételein enyhít, illetve azok kiadásának időtartamán rövidít.

A szabályozás módosítása által bevezetendő könnyítések nem lesznek általánosak, csak bizonyos - a későbbiekben pontosításra kerülő - hiányszakmákra vonatkoznak majd, illetve azokat az 5 százaléknál alacsonyabb munkanélküliséget kimutató járásokban lehet majd érvényesíteni. Utóbbi feltételeknek Szlovákia 79 járása közül 33 felelt meg szeptemberben, amikor országosan 6,42 százalékos munkanélküliségi arányt mértek, ami viszont az eddigi legalacsonyabb érték volt. A szabályozás a könnyítések mellett, eddig nem meglévő megkötéseket is bevezet, ezek közül az egyik leglényegesebb, hogy amennyiben egy vállalat unión kívüli munkavállalókat is foglalkoztat, azok aránya nem lehet magasabb 30 százaléknál.

Szlovákiában szeptember végi hivatalos adatok szerint közel 46 ezer külföldi állampolgár dolgozott, ez csaknem négyszer annyi, mint öt évvel korábban. A külföldi munkavállalók száma gyorsuló ütemben emelkedik, a vonatkozó szeptemberi adatok éves szinten már mintegy 40 százalékos növekedést mutattak, míg márciusban az országban dolgozó külföldiek száma éves szinten még csak 30 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Szeptemberben a Szlovákiában dolgozó külföldi munkavállalók többsége az EU vagy az Európai Gazdasági Térség tagállamainak állampolgára volt. A nem uniós tagországok munkavállalóinak legnagyobb hányada (csaknem tizenegyezer ember) Szerbiából érkezett.

Szlovákiában több nagyvállalat már huzamosabb ideje munkaerőhiányra panaszkodik, ezzel összefüggésben erősödik a munkaerőpiac nyitottabbá tételét célzó nyomás. Ezt legutóbb éppen a szlovák gazdaság húzóágazatának számító gépkocsiipart képviselő Autóipari Szövetség (ZAP) sürgette. 

 Ezzel szemben korábban többször is az unión kívülről érkezők munkavállalásának megkönnyítése ellen foglalt állást az egyik legnagyobb szlovák szakszervezet, a fémipari dolgozók szlovákiai szakszervezete (OZ KOVO), amely tavasszal tiltakozó megmozdulást is tartott az ügyben, rámutatva: a munkáltatók a minimálbér emelését nehezményezik és a külföldi munkaerő behozatalának megkönnyítésén igyekeznek, miközben az országban továbbra is meghaladja a munkanélküliek száma a másfél százezret. 

 A helyzet kapcsán nemrégiben hasonló értelemben foglalt állást a Család vagyunk (Sme rodina) nevű parlamenti ellenzéki párt is. Ők az épülőben lévő negyedik szlovákiai autógyár, a Jaguar Land Rover (JLR) kapcsán mutattak rá arra, hogy a cég jelenleg alig több, mint fele akkora (pótlékok nélkül 650 euró bruttó) bért ígér leendő munkásainak, mint amekkora a nekik 2015-ben megítélt 630 millió eurós állami támogatás indoklásában szerepelt. Ezzel összefüggésben rávilágítottak: a szlovák kormány már a JLR-el kötött befektetési szerződésben elkötelezte magát arra, hogy könnyít az - alacsonyabb bérért is dolgozni hajlandó - unión kívüli állampolgároknak a szlovákiai tartózkodási engedély megszerzésének feltételein. (MTI)