Kövér László a sztálinizmusról szóló konferencián felszólalt a „magánhatalmak érdekeit kiszolgálni hivatott úgynevezett demokráciák” ellen

A politikai befolyásolást biztosító uralmi modell exportja napjainkban is virágzik – erről beszélt az Országgyűlés elnöke a Parlamentben, a Sztálin árnyékában – A szovjet modell exportja Kelet-Közép-Európába című nemzetközi konferenciát megnyitó beszédében.

A sztálinizmus rég volt, most nyitott társadalomról oktatnak bennünket!

Az MTI tudósítása szerint Kövér László a rendezvény fővédnökeként azt mondta, hogy Sztálin árnyéka időben és térben messzire vetül, viszont:

„Napjainkban vannak, akik nem önigazgató társadalomról, hanem úgynevezett nyitott társadalomról oktatnak bennünket.”

Hajagos Csaba történész (b) és Kövér László a Bács-Kiskun megyei Szankon, az 1956-os forradalomnak emléket állító kiállítóhely, a Büszkeségpont avatásán 2016. november 25-én.Fotó: Rosta Tibor / MTI

Azt mondta, egyesek az érdekeiket nemzetközi szinten már nem a békeharc, hanem a terrorizmus elleni küzdelem ürügyén igyekeznek érvényesíteni, és vannak, akik belső politikai csatározásaikban ellenfeleiket már nem az osztályharc, hanem a korrupció elleni küzdelem „populista lózungjaival” akarják legyőzni.

Meg akarják szüntetni az emberek identitását

Feltette a kérdést:

„Kik azok, akik az emberek identitását nemcsak ellenőrizni vagy befolyásolni, hanem most már egyenesen megszüntetni akarják? Kik azok, akik az emberek nemi, családi, nemzeti és vallási önazonosságának szétzilálása mellett ideológiát gyártanak az úgynevezett fluid identitás, azaz az identitásnélküliség hasznos voltáról? Kik azok, akik el akarják törölni a nemzeti államokat, a keresztény egyházakat, és az egy férfi és egy nő szeretetközösségén alapuló családokat?”

Kövér László szerint napjainkban ezekre nemcsak „a szólásszabadságot fojtogató politikai korrektség” miatt nehéz választ adni, hanem az „új hatalmi exportőr érdekcsoportok” belső szerkezete és a nyilvánossághoz való viszonya miatt is.

A magánhatalmak érdekeit szolgáló ún. demokráciák intézményi megoldásainak exportja zajlik

Azt mondta, a 20. század második felében elkezdett felborulni az egyensúly a közérdeken nyugvó, demokratikus legitimációval rendelkező közhatalmak, az államok és a magánérdekeken nyugvó, demokratikus legitimációval nem rendelkező magánhatalmak között. Napjainkban a közhatalmak erőforrásai csökkennek, míg a magánhatalmak erőforrásai nőnek, a globális fejlődés költségeit jobbára az előbbiek, míg nyereségeit az utóbbiak könyvelik el – mondta.

Az Országgyűlés elnöke szerint amíg a 20. században jellemzően a közhatalmak igyekeztek exportálni az uralmi modelljüket, ma már a magánhatalmak érdekeit kiszolgálni hivatott úgynevezett demokráciák elengedhetetlen alkotóelemeinek minősített intézményi megoldások exportja zajlik. A közhatalmak erejét a nyilvánosság növeli, a magánhatalmakét viszont a nyilvánosság hiánya – mondta Kövér, aki szerint ez az oka annak, hogy miért nem azonosíthatóak olyan egyértelműen az új uralmi exportőrök, mint ahogyan korábban a közhatalmak.

Kövér László a konferencián éppen kezet fog azzal a Boross Péterrel, aki a tavalyi október 23-i beszédében arról beszélt, hogy be kellene mutatni az amerikai imperialisták gaztetteit.Fotó: Kovács Attila/MTI/MTVA

A köz- és a magánhatalmak egyensúlya és szabályozott, legitim együttműködése nélkül sehol a világon nem lesz biztonságban és emberi méltósággal élhető jövő a 21. században – mondta.

Kövér szerint az emberek szolgálatára szegődött politikának és tudománynak világszerte az a feladata, hogy a múlt értelmezésének segítségével is megértse és elhárítsa azokat a jelenbéli veszélyeket, amik újabb barbárságok korszakával fenyegetnek.

Magyarországnak többlettapasztalatai vannak a szovjet uralmi modell exportjáról

Azt mondta, a közép-kelet-európai sorstársaihoz képest Magyarországnak sajnos többlettapasztalatai vannak a szovjet uralmi modell exportjáról, mert míg az máshol csak 1945 után bontakozott ki, a magyarok már 1919. március 21. és augusztus 1. között, a Tanácsköztársaság idején megtapasztalhatták a bolsevik gondolat államhatalmi megtestesülését.

A szovjet exportőrök magyarországi ügynökei már 1918. november 4-én létrehozták a Kommunisták Magyarországi Pártját egy moszkvai szállodában, megválasztották a központi bizottságot, és döntöttek arról, hogy mindenben alávetik magukat az oroszországi kommunistáknak, majd a központi bizottság tagjaivá vált magyarországi ügynökök visszatértek Magyarországra, és 1918. november 24-én, éppen 99 éve egy budapesti lakásban is kimondták a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulását – mesélte Kövér.

Az Országgyűlés elnöke szerint külön konferencia tárgyát képezhetné annak vizsgálata, hogy a szovjet bolsevisták mintegy tucatnyi magyarországi ügynöke, a későbbiekben körülbelül ezer erőszak-szervezeti különítményessel, „pontosabban terroristával” kiegészülve hogyan tudta 4 hónappal később magához ragadni és csaknem 4 hónapig bitorolni az állami főhatalmat. Kövér a Tanácsköztársaságot Magyarországot tragikus következményekkel sújtó bolsevik politikai exportterméknek nevezte.

A történettudománynak köszönhetően már meglehetősen jól ismert az a geopolitikai valóság, ami a II. világháború után a szovjet kommunizmus fennhatósága alá taszította Kelet-Közép-Európát, és tudható, hogy a térségben 1945 után 3 évnél rövidebb idő alatt láncreakciószerűen épült fel, majd több mint 40 év múlva dominószerűen omlott össze a szovjet uralmi modell – mondta Kövér László.

Bellavics István: A végeredményt ismerjük

Bellavics István, az eseményt szervező Országgyűlés Hivatalának közgyűjteményi és közművelődési igazgatója a köszöntőjében azt mondta, „nem a nagy honvédő háború iszonyatos borzalmait, szenvedéseit átélő szovjet emberek érthető dühe” döntötte el 1945 után fél évszázadra Magyarország térségének berendezkedését, hanem „egy közel három évtizedes gyakorlatban edzett terrorgépezet”, aminek nem voltak érzelmei.

Bellavics István, az Országgyűlés Hivatalának közgyűjteményi és közművelődési igazgatója köszöntőt mond a Sztálin árnyékában – A szovjet modell exportja Kelet-Közép-Európába című nemzetközi konferencián az Országház Felsőházi üléstermében 2017. november 24-én.Fotó: Kovács Attila/MTI/MTVA

Szerinte kérdés, hogy Közép-Európa előre eltervezetten cinikus hatalmi és ideológiai játéktér volt, vagy Sztálin és elvtársai is csupán sodródtak-e az eseményekkel. „Bárhogy is történt, a végeredményt ismerjük” – mondta Bellavics István.

;