Az Alkotmánybíróság szerint nem az újságíró hibás azért, ha egy politikus hazudik a sajtótájékoztatóján

„Nem minősül híresztelésnek, ha a sajtó úgy tudósít közéleti szereplők közügyekről szóló sajtótájékoztatójáról, hogy a tudósítás pontosan megfelel az megfogalmazottaknak, nem tartalmaz saját értékelést, egyértelműen megjelöli a közlések forrását, valamint a jó hírnevet esetleg sértő tényállításokkal érintett személy cáfolatának is helyet biztosít, vagy felkínálja neki a válaszadás lehetőségét” - írja az Alkotmánybíróság friss határozata, amiben lényegében azt mondják ki, hogy ha egy sajtótájékoztatón hazudnak, majd az újságíró megírja ezt a hazugságot, akkor az esetek többségében nem vonható ezért felelősségre.

Az eljárást egy internetes szerkesztőség kezdeményezte, miután az egyik munkatársuk beszámolt egy sajtótájékoztatón elhangzottakról, majd személyiségi jogi jogsértésért vonták felelősségre a lapot, pedig csak azt idézték, ami a sajtótájékoztatón elhangzott.

A bíróság, ami az újságíró és a lap ellen ítélt, az indoklásban azt írta, hogy a sajtótájékoztatón egy másik politikus jó hírnevére sérelmes, valótlan tényállítások hangzottak el, amelyek híreszteléséért a hírportál objektív felelősséggel tartozik.

Az Alkotmánybíróság most ezt az ítéletet bírálta fölül, mondván, a közéleti szereplők sajtótájékoztatójáról szóló tudósítást olyan kivételnek kell tekinteni, amikor az újságírók mentesülnek a közzétett tények valóságtartalmának ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségük alól.

Ezekben az esetekben csak azt kell ellenőrizni, hogy az újságíró híven adta-e vissza a sajtótájékoztatón elhangzottakat. (Index.hu)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.