Az utolsó pillanatban győzte le Brüsszelben a tudomány a hisztériát

Még öt évig lehet használni Európában glifozátot, döntöttek november 27-én az EU-tagországok szakértői. A szabályok szerint a 28 szavazatot az egyes országok lakossága alapján súlyozták, és legalább 65 százaléknak kellett a döntés mellett szavaznia. Végül 18 ország - köztük a magyar küldött - szavazott igennel, az EU lakosságának 65,71 százalékának képviseletében, tehát éppen csak átcsúszott a döntés.

Glifozátellenes aktivisták tüntetnek november 27-én BrüsszelbenFotó: EMMANUEL DUNAND/AFP

Obskurus vegyi anyagok viszonylag ritkán váltanak ki heves érzelmeket az európai közvéleményből, a glifozát azonban speciális eset. Több környezetvédelemmel foglalkozó NGO és „zöld” politikus élet-halál harcként kezelte az ügyet, közülük sokan a döntés után csalódott, vagy legfeljebb „részleges győzelem”-ről beszélő közleményeket adtak ki. Az ő álláspontjuk egyszerű: az EU, engedve a globális gazdasági érdekek lobbierejének, tovább mérgezi ártatlan polgárait. Van azonban egy másik álláspont is.

Az először az 1950-es években szintetizált glifozátot 1970-ben fedezte fel magának a Monsanto nevű, mezőgazdasági-botechnológiai cég. 1974-ben ők dobták piacra a Roundup fantázianevű, glifozáttartamú növényvédő szert amit máig sokan az „évszázad gyomirtójának” tartanak, olyan széles körben alkalmazható és - szerintük - olyan kevéssé mérgező egy műfajban, amiben elég gyakoriak a méreganyagok.

Egy ideig semmi nem állhatott a Roundup diadalútjába, de a 2000-es években sokasodni kezdtek a bökkenők. Elsősorban az Európai Unióban, ahol a környezetvédő szervezetek, baloldali politikusok és a mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek informális koalíciója élet-halál harcot hirdetett a genetikailag módosított élelmiszerek (GMO-k) ellen. Minden propagandahárúban kell egy ördögi gonoszsággal felruházott ellenség, és az európai GMO-ellenes koalíció a Monsantóra osztotta ezt a szerepet. A glifozátnak mára már lejárt a szabadalma, így számtalan ázsiai, elsősorban kínai cég is gyártja, de a Monsanto alkalmasabb mumusnak.

A Monsanto nemcsak glifozát-tartamú növényvédőszereket árul, hanem ők a genetikailag módosított vetőmagok legnagyobb forgalmazói is, és úgy általában is az egyik legnagyobb, a mezőgazdaságban tevékenykedő cég. A GMO-ellenes európai koalíció a Monsantóban a tökéletes mumust találta meg: gazdag (!), amerikai (!!), a szent anyaföldből (!!!) csinál pénzt, és mérgezi (!!!!) azt.

Ahhoz semmi kétség nem fér, hogy mint minden ekkora cég (2016-ban 13,5 milliárd dollár volt a bevételük), a Monsanto történetében is bőven lehet találni támadható részleteket. Természetesen vannak a világon olyan kisüzemi farmerek, akik nem tudnak versenyezni egy ekkora céggel, így felkopik az álluk, és ahhoz sem fér kétség, hogy szebb lenne a bolygónk, ha mindenhol érintetlen dzsungel borítaná, nem pedig monoton szójaföldek.

Egy francia bolt kínálataFotó: CITIZENSIDE/Denis THAUST/Citizenside

A glifozát esetében azonban nem erről van szó, hanem leginkább hisztériakeltésről, ahogy azt ebben az „Európában még mindig boszorkányokat égetnek - ha Monsantónak hívják” című írásban foglalta össze a kifogástalan környezetvédő pedigrével rendelkező, karrierje elején még szintén GMO-ellenes Mark Lynas.

Ahogy Lynas is rámutat, a Monsanto-ellenes háború glifozátütközete 2015-ben kezdődött, amikor a GMO-ellenes aktivisták rábukkantak a nemzetközi egészségügyi szervezet, a WHO egyik alegységére, a Nemzetközi Rákkutató Ügynökségre (IARC - International Agency for Research on Cancer). Az IARC leginkább arról ismert, hogy listákat tesz közzé azokról az ágensekről (anyagokról, környezeti tényezőkről, minden egyébről), amiket karcinogénnek, azaz rákos daganatok lehetséges kiváltójának, magyarul rákkeltőnek tart.

Az IARC a különböző ágenseket aszerint sorolja be, hogy azok mennyire, ha egyáltalán valamennyire rákkeltőek. A glifozát például a 2A jelű listájukra került, amin azok az ágensek szerepelnek, amelyek „rákkeltő hatását az emberre részben sikerült bizonyítani, kísérleti állatokra igen”. A 2A listán a glifozát mellett szerepel a vörös hús, a 65 foknál forróbb italok, valamint a fodrászszakma is.

Azokat az ágenseket, amelyek egyértelműen rákkeltőek, az IARC az 1-es jelű listáján gyűjti. Itt szerepel az alkohol, a dohány, a napsütés, a bacon és a faforgács is. Egyetlen szál cigaretta, tíz perc napozás vagy egy pohár bor rákkeltő hatása persze gyakorlatilag nulla, az IARC sem azt mondja, hogy ezek élvezete egyenlő az öngyilkossággal. Ugyanez a helyzet a glifozáttal: az IARC is csak annyit mond, hogy rákkeltő lehet, és az emberre gyakorolt hatása még így sem egészen egyértelmű.

Ez a 2A-s besorolás azonban elég muníció volt az európai GMO-ellenes koalíciónak ahhoz, hogy úgy érezzék, ezzel megfoghatják a Monsantót. Az IARC szakvéleménye az, amit a Greenpeace-től kezdve az ügyben aktív európai politikusokig mindenki  lobogtatott, amikor a Roundup betiltását és a Monsanto megregulázását követelte. Mark Lynas szerint ez

„a tankönyvi esete annak, amikor a tudományt és az értelmet legyőzi a hisztéria és az érzelem, különösen amikor egy ilyen karikatúraszerű gonoszt sikerül találni”.

Hiába minősítette biztonságosnak a glifozátot az IARC-n kívül az elmúlt 40 évben minden szakértő szervezet, az EU Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságától kezdve az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetéig, a 2A besorolás elég volt egy olyan kampány politikai felépítéséhez, amely alapján Európában majdnem sikerült betiltani a glifozátot, és a november végi döntéssel is csak öt év haladékot kapott a Monsanto.

A glifozátellenes kereszteshadjárat propagandaszakmailag kiváló volt, cikkében maga Lynas is emeli előtte kalapját. Értelem-ellenességén kívül azonban van még egy hibája: nagyon úgy tűnik, hogy az IARC 2A-s besorolásával is gondok vannak. A Reuters hírügynökség októberben publikálta nyomozása eredményét, amely szerint a glifozát besorolásakor az IARC-nak valamiért mindig a rákkeltés felé hajlott a keze. A Reuters konkrétan azt állítja, hogy az IARC által a glifozátról publikált dokumentumban más szerepelt, mint amit az ahhoz szükséges háttérkutatásokat elvégző tudósok eredményei mutattak, és 10 ponton, ahol a tanulmány arról írt, hogy a glifozát rákkeltő hatásvizsgálata negatív lett, a negatívot pozitívra vagy legalább semlegesre írták át. Még ennél is elgondolkodtatóbb a Reutersnek az a júniusi cikke, amely egyenesen azzal vádolta az IARC-ot, hogy már a glifozát 2A-besorolásával is gond volt, mert egyszerűen nem vették figyelembe azokat az adatokat, amik egyáltalán nem a karcinogén jelleg felé mutattak. 

Brüsszeli Monsanto-ellenes tüntetés 2017 júliusábanFotó: Alexandros Michailidis/SOOC

A glifozát körüli vitában a leggyakoribb vád a „lobbiérdek”. A glifozátpártiak szerint az IARC azért variált az eredményekkel, mert az ezért felelős hivatalnok anyagilag érdekelt a glifozát rákkeltőnek minősítésében. A GMO-ellenes koalíció pedig minden, a glifozátot védő döntés és szakértői elemzés mögött látja a Monsanto pénzét. Ebben a vitában nehéz igazságot tenni, abban azonban mintha igaza lenne Mark Lynasnak, hogy érthetetlen, hogy a glifozátellenes koalíció miért nem egyéb, még az IARC szerint is a Roundupnál lényegesen veszélyesebb ágensek ellen küzd. Nehéz ezt mással magyarázni, mint hogy ez a harc a Monsantóról szól, nem a karcinogénekről és az európai emberek egészségéről. Ismét Lynas:

„a vegyszerek engedélyezésének tudományosan megalapozott kockázatfelméréseken kell alapulnia, nem aktivisták kampányán vagy iparági közleményeken. Kemény ezt mondani, de a tudomány nem demokratikus. Nem minden ember véleménye egyenértékű.”

Az Európai Unióban azonban ezek a döntések nem a tudományra alapozva születnek. Nehéz egy olyan közegben a tudománynak győznie, amelyben például Magyarország alaptörvényének XX. cikke leszögezi:

(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

Nem Magyarország az EU egyetlen tagországa, ahol a közvélemény és a politikai elit egyaránt mumusként kezeli a GMO-t és az abban érdekelt cégeket, szakembereket. A világ ezzel szemben Amerikától Brazílián át Kínáig arra halad, hogy a genetikailag módosított élelmiszerekben látja a jövő élelmezési problémáinak egyik lehetséges megoldását. Természetesen senki nem vitatja, hogy ezek is rombolhatnak a természeten, de - állítják a GMO-pártiak - ez még mindig messze a legkisebb rossz, pont ahogy a glifozát a növényvédő szerek piacán. Európában közben a harc folytatódik, öt év múlva ismét politikai döntést kell hozni.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;