Pákh Imre I. rendű vádlottat 10 hónap, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 9 millió forint pénzbüntetésre, B. Julij Viktorovics II. rendű vádlottat 1 év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, dr. S. István plasztikai sebészt, azaz a III. rendű vádlottat 1 év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 1 millió forint pénzbüntetésre, Fásy Ádámot pedig 10 hónap, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 4.440.000 1.440.000 forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság az őssejtbotrányként elhíresült ügy megismételt tárgyalásán. Az V. rendű vádlott, K. Natalija V. 1 év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kapott és 2 évre kiutasították Magyarországról, ahogyan a szintén ukrán B. Julij Viktorovicsot is, csak utóbbit 10 évre.

Az ügy lényege az volt, hogy egy ukrán tudós módszerei alapján magyar és ukrán orvosok engedély nélkül őssejtklinikát nyitottak egy kaposvári plasztikai sebész rendelőjében, és gyógyíthatatlan betegeknek nyújtottak őssejtkezelést több millió forintért. A vállalkozáshoz szükséges cég alapításában vett részt Pákh Imre elsőrendű vádlott és Fásy Ádám negyedrendű vádlott is, üzletemberekként. A kezelésekhez szükséges őssejteket a vád szerint a klinika a környékbeli kórházakból szerezte be, akikkel megállapodtak arról, hogy alkalmanként 10-15 ezer forintért terhességmegszakításokból származó szöveteket vesznek át tőlük.

A vádlottak többször folyamodtak engedélyért a megfelelő szervekhez, de a tevékenységüket - tartósan legalább is - nem engedélyezte az ÁNTSZ. Az eljárás 2009-ben indult, amikor egy páciens hozzátartozója feljelentette a klinikát.

A 24.hu szerint többnyire szem alá kapott injekció formájában nyújtottak őssejtkezelést legalább 21 betegnek. Mindannyian gyógyíthatatlanok voltak: daganatos betegek, születési rendellenességgel élők, baleseti sérültek. Volt, akit azzal kecsegtettek, hogy a kezelés eredményeként kiszállhat a kerekesszékből. Másoknak viszont elmondták, hogy nem biztos a javulás, illetve ne számítson felgyógyulásra, legfeljebb lassítani tudják az állapota romlását.

A bíróság 2015-ben felmentette a vádlottakat a 21 rendbeli csalás vádja alól, mondván, nem bizonyítható, hogy tévedésbe ejtették a betegeket, kilencből nyolc vádlottat azonban elmarasztaltak emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése, emberi test tiltott felhasználása és kuruzslás bűncselekménye miatt, és ezért felfüggesztett szabadságvesztésre, valamint sok millió forintos pénzbüntetésre ítélték őket.

2016-ban azonban a Fővárosi Ítélőtábla új eljárás indítására kötelezte az elsőfokú bíróságot, mondván, hogy szerintük nem állapítható meg, hogy a vádlottaknak szándékában állt a betegek megtévesztése. Ebben, az új eljárásban született most ítélet.