Rogánék szerint nem hangzott el a bíróságon az a védekezésük, amiről a tudósítások szóltak

A 444 is átvette az Index tudósítását arról, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda – amit a Magyar Helsinki Bizottság perelt be jó hírnév megsértéséért – a bíróságon azzal védekezett, hogy a nemzeti konzultáció egyik tételmondatának nincs köze az alatta lévő magyarázó szöveghez, ami amúgy is csak vélemény.

Fotó: Botos Tamás / 444

A Rogán minisztériuma alá tartozó Kormányzati Tájékoztatási Központ rövidesen emailt küldött, amiben azt írták, a cikkben téves információ szerepel, de semmit sem cáfoltak, hanem a Helsinki szapulása mellett azt írták: „Téves információ jelent meg a Helsinki Bizottság által a nemzeti konzultáció ügyében indított perrel kapcsolatban. A cikk állításával szemben a Kormány határozott álláspontja, hogy a kérdőíveken szereplő mondatok mindegyike tényeken alapul, és ezt a kabinet dokumentumokkal is alátámasztja. Kereseti kérelmében maga a Helsinki Bizottság is elismeri, hogy a konzultációban szereplő idézetek valós tények, ők sem cáfolják, hogy az idézetek tőlük származnak.”

Csakhogy attól még, hogy a kérdőíven szereplő mondatok mindegyike „tényeken alapul”, még jelentheti azt, hogy azok, amik tényeken alapulnak, valójában vélemények.

Néhány órával később viszont már egy második levél is jött, miközben mi a kérdéseinkre rendre nem szoktunk választ kapni Rogánéktól. Az ügyvédi levélben azt kérik, töröljük a cikkből ezt – az egyébként legfontosabb – mondatot, mert az szerintük a tárgyaláson nem hangzott el:

„A Miniszterelnöki Kabinetiroda ügyvédje ugyanis arról beszélt, hogy a tételmondatnak és az alatta lévő szövegeknek nincs köze egymáshoz, sőt a »magyarázó« szöveg csak vélemény.”

Ugyan az elhangzottakról hangfelvétel nem készülhetett, de a minisztérium jogi képviselőjének állításával szemben a helyszínen lévő újságírók ezt írták:

  • HVG: „A Rogán-minisztérium képviseletében eljáró ügyvéd, az alperes arra kérte a Törvényszéket, hogy utasítsa el a Helsinki keresetét, mivel a nemzeti konzultáció idézett pontja és állítása csak egy véleménynyilvánítás, egy olyan ügyben, ami széles társadalmi rétegeket érint, továbbá az ötös pont felvetése és az azt magyarázó mondatok között nincs összefüggés.”
  • MNO: „A nemzeti konzultációban, amely elvileg az állampolgárok véleményét kérdezi, valójában a kormány mondja el a saját véleményét, legalábbis az egyik kérdés alatt biztosan – ismerte el a Miniszterelnöki Kabinetirodát képviselő ügyvéd.”
  • Hír Tv: „»Nem tényeket, hanem véleményt fogalmazott meg a bevándorlásellenes nemzeti konzultációjában a kormány« – így védekezett a bíróság előtt a Miniszterelnöki Kabinetiroda jogi képviselője.”
  • Index: „De rögtön felmerül a kérdés, hogy nevezhetjük-e tényleg magyarázatnak a magyarázó szöveget. Mert bár Lázár János, Dömötör Csaba és Kovács Zoltán kormányszóvivő is úgy nyilatkozott a tételmondat alatti szövegről, mint a tételmondathoz tartozó magyarázat, most, a Kabinetiroda jogi képviselője arról beszélt, hogy a tételmondat és az alatta lévő szövegnek nincs köze egymáshoz. Sőt, a magyarázó szöveg, csak vélemény.”
  • 168 Óra: „Ma délelőtt a Miniszterelnöki Kabinetiroda képviseletében eljáró ügyvéd, azaz az alperes arra kérte a Fővárosi Törvényszéket, hogy utasítsa el a Helsinki keresetét, mivel a nemzeti konzultáció idézett pontja és állítása csak egy véleménynyilvánítás egy olyan ügyben, amely széles társadalmi rétegeket érint, továbbá az ötös pont felvetése és az azt magyarázó mondatok között nincs összefüggés.”

Persze érthető a minisztérium érvelése: jogilag jó szöveg, ha bejön, nem kell fizetni a Helsinki Bizottságnak sérelemdíjat, csakhogy közben ezzel azt bizonyíthatják be, hogy a nemzeti konzultációval a kormány a saját véleményéről, nem a tényekről kérdezi ki az állampolgárokat.

Az majd a bírósági jegyzőkönyvből kiderül, hogy mondott-e ilyesmit a minisztérium ügyvédje, egyelőre viszont hiába állítja, hogy nem, minden az ellenkező irányba mutat.