Annak idején a Ladák a fejlődés és a jólét szimbólumai voltak Kubában. Kedvezményes áron érkeztek a baráti Szovjetunióból, és hamar igazi népautó vált belőlük. 1990 után viszont nem jött se autó, se alkatrész a nagy kommunista testvértől, ezért a helyi ipar egyik fontos ágazata lett a régi Ladák kreatív karbantartása. Amikor 2011-ben eltörölték az autóvásárlás korlátozását, 250 ezer elnyűhetetlen Lada uralta a kubai utakat.

2018-at viszont időutazással kezdi a szigetország: januárban 300 vadonatúj Lada gördül ki Havanna utcáira. Ahogy régen, most is orosz állami támogatással és egy politikai program részeként. 

A Ladát gyártó Avtovaz csak egy a sok orosz cég közül, amelyek állami támogatással és az orosz fejlesztési bank segtségével pörgetik fel az exportot. A Reuters összeállítása szerint idén 81 százalékkal több orosz áru érkezett Kubába, mint tavaly. Ez még így is csak a negyede az ország messze legfontosabb kereskedelmi partnerétől, a kommunista elvtárs Kínától származó termékeknek, de a növekedés imponáló. Ennek egyik oka pedig egyértelműen az, hogy

Trump megint távolodni kezdett Kubától, és így az oroszok ölébe hullott a lehetőség.

Obama elnökségének utolsó két évében több látványos diplomáciai előrelépés történt: az amerikai fővárosban újranyitott a kubai konzulátus, és az Egyesült Államok is kinyithatta követségét Havannában. Kuba a megállapodást követően szabadon engedte a kémkedés vádjával letartóztatott Alan Grosst, és megindult a légi közlekedés is a két ország között. Mindezek megkoronázásaként 2016. márciusában, 80 év kihagyás után újra amerikai elnök utazott Kubába.

Trump viszont már a kampányban megígérte, hogy keményebb lesz a kubai kormánnyal, és idén nyáron megtiltotta, hogy az amerikai cégek a kubai hadsereggel üzleteljenek. Ez elsőre nem hangzik túl radikális lépésnek, de mivel a hadsereg ellenőrzi a gazdaság legnagyobb részét, például a turizmust is, ezért a döntés a kétoldalú kapcsolatok egészére kihat. Szeptemberben pedig az USA csökkentette a követsége létszámát. A konkrét lépéseknél is fontosabb viszont, hogy újra ellenséges lett a két ország közötti hangulat, a kubai kormány például négerverős szidalmazással válaszolt Trump júniusi bejelentésére.

Putyin elégedetten csettint

A Kreml szempontjából ez annyit tesz, hogy még nagyobb tér nyílik a terjeszkedésre. Az orosz szuperhatalmi státuszra törekvő Putyin már 2014-ben is tett egy erős gesztust: elengedte Kuba 35 milliárd dolláros régi adósságának 90 százalékát, amit Raúl Castro elnök ünnepélyes hálanyilvánítással fogadott. Az USA visszavonulása után pedig következett az orosz befolyásszerzés leghatékonyabb eszköze: az energia. 

A Rosznyeft májusban több évtizedes kihagyás után újrakezdte az üzemanyag szállítását Kubába, októberben pedig bejelentették, hogy ők újítják fel a Cienfuegos olajfinomítót. A Rosznyeft elnöke múlt szombaton tárgyalt Raúl Castróval, alighanem egy nagy energiapolitikai megállapodás előkészítésének részeként. Ebbe beletartozhat az orosz üzemanyag importja, de a kubai partok olajmezőinek orosz kitermelése is. Ehhez képest apróság, hogy valószínűleg a vasútvonalakat is az oroszok újítják fel.

„Nehéz lenne megmondani, miért lenne ez üzletileg kifizetődő az oroszoknak, hiszen Kuba nem tud fizetni”

- mondta a Reutersnek a korábbi havannai brit nagykövet, Paul Hare. Azt kevesen kétlik, hogy a segítségnek politikai célja és politikai ára van, de kérdés, hogy mennyi ideig fenntartható ez a stratégia, hiszen nem csak a kubai gazdaság van rossz állapotban, hanem az orosz is. 

Leginkább ez akadályozhatja meg, hogy megvalósuljon az oroszok másik, kevésbé üzleti jellegű beruházása: a havannai kémközpont újranyitása. A Politico szerint erről már meg is született az egyezség, de ha még nem, akkor is nehéz elképzelni, hogy Kuba nemet tudjon mondani egy ilyen kérésre. Az ún. Lourdes bázist amerikai területek elektronikus megfigyelésére használták a hidegháború alatt, de 2001-ben bezárták.

Nem véletlen tehát, hogy még Trump nagy bejelentése előtt 16 korábbi amerikai katonai vezető levelet írt a Fehér Háznak, hogy az Obama által elkezdett diplomáciai együttműködés folytatását kérje - nemzetbiztonsági okokból.

„Tudjuk, hogy a kubai vezetésnek többet kell tennie a politikai nyitás és a demokratikus párbeszéd érdekében. De ha nem folytatjuk a gazdasági és politikai együttműködést, Kína, Oroszország és a többi, az Egyesült Államokkal ellentétes érdekű szereplő bizonyosan a helyünkre fog lépni. Most lehetőségünk van betölteni ezt a stratégiai űrt.”

A levelet író nyugalmazott tábornokok nem sokkal később értesülhettek róla, hogy Trump ezzel a lehetőséggel nem kíván élni.

link Forrás