A rezsicsökkentés már hétfő óta meg van védve

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

Visszatérő szólama a magyar kormánynak, hogy az EU-s intézmények diktátumokkal terrorizálják Magyarországot, és ez ellen harcolni kell. 

Orbán Viktor miniszterelnök leginkább nemzeti ünnepekkor szeret párhuzamot vonni a Magyarországot egykor megszálló Szovjetunió, és a mostani Európai Unió között. Az EU-s intézmények ritkán reagálnak erre, ha rákérdeznek valamelyik emberüknél, akkor arról szoktak beszélni, hogy de hiszen Magyarország nem alávetettje, hanem tagja az EU-nak, és a közös szabályok meghozatalába minden szinten beleszólhat. Rendszeresen mutogatják azt a statisztikát is, ami szerint a magyar kormány az unió tanácsában 95 százalék feletti arányban támogatta a többségi javaslatokat az utóbbi években, úgyhogy furcsa lenne arról beszélni, hogy a magyarok diktátumoktól senyvednének.

Az egyik legnagyobb magyar őrjöngés (különösen tavaly év végén és idén tavasszal) arról szólt, hogy „Brüsszel” el akarja venni a rezsicsökkentést. Rögtön az „ide akarják hozni Soros György kottájából a bevándorlókat” fenyegetés után ez volt a második legtöbbet sulykolt riogatás.

Volt itt minden: aláírásgyűjtés, nemzeti konzultáció és parlamenti szavazás is. Orbán Viktor arról beszélt, hogy „fel kell venni a vértjeinket meg a sisakot, és be kell lépni a sorompóba”, míg Németh Szilárd azt állapította meg, hogy Brüsszel „kiverné a magyar emberek kezéből" a rezsicsökkentés lehetőségét.

A tavaszi nemzeti konzultáció első kérdése egyenesen így hangzott:

„Brüsszel veszélyes lépésre készül. A rezsicsökkentés eltörlésére akar kényszeríteni bennünket. Ön szerint mit tegyen Magyarország?”

Minden magyar választó megkapta. Fotó: MTI / Szigetváry ZsoltFotó: Szigetváry Zsolt

Eleve túlzás volt

A gerjedelem persze túlzás volt. Arról volt szó, hogy az Európai Bizottság energetikai törvényjavaslatai között volt egy olyan elem, ami azt javasolta, hogy kb. 2023-tól a lakossági áramár egy részét a piac, és ne az állam határozza meg. A javaslat a gázárakat tehát egyáltalán nem érintette, és az áram árának is csak azt az összetevőjét, ami jelenleg Magyarországon az ár felét teszi ki, a másik felét eldöntő úgynevezett rendszerhasználati díjjal továbbra is szabadon manipulálhattak volna a tagállami kormányok. 

Ráadásul a hisztérikus reakció azért volt eleve hazug, mert egyszerűen nem igaz az, hogy a hatósági áras áram olcsóbb, mint a piaci áron adott. A rezsicsökkentett magyar hatósági ár például az utóbbi években többször is drágább volt, mint a cégeknek árult piaci. Ugyanakkor azt meg kell adni, hogy a nemzeti konzultációk általában 100 százalékban hazug felvetései közül ebben legalább volt valami valóságmag, mert valóban napirenden volt egy javaslat, ami végső soron valamilyen módon hatással lehetett volna a rezsire is, a következő utáni választás után.

A magyar őrjöngés odáig ment közben, hogy a parlament külön határozatot fogadott el a hatósági áramár kivezetésének brüsszeli terve ellen. E határozat vitáján mondta el Vejkey Imre KDNP-s képviselő többek között az alábbi gondolatait:

Tényleg nagyon röviden csak annyit, hogy nyilvánvaló az, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy Brüsszelt nem a lemeztektonikus európai földtani mozgások alapján kívánjuk megállítani, és nem is attól tartunk, hogy a magyar mámikákat le akarnák rohanni a brüsszeli csipkeverő anyókák a csipkéikkel.
A probléma az, hogy Brüsszel diktatúrát épít.Diktatúrát épít, tisztelt hölgyeim és uraim, és kifejezetten ez az európai ügyek bizottsága által tárgyalt, a jelen napirendi pontot is képező villamos energia belső piacáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet is ezt bizonyítja.”


Így lett a bizottsági javaslatból már a diktatúra bizonyítéka a kormányzati mítoszban.

Győzött a magyar kormány! (Csak titkolja)

Ehhez képest hétfőn az EU tanácsában az energetikáért felelős miniszterek tisztázták a közös álláspontjukat a törvénycsomagról, és 

kivették belőle a hatósági ár megszüntetéséről szóló részt.

Mivel a tanács ellenében nem lehet törvényeket elfogadni az EU-ban, így a tervezet megbukott a tárgyalóasztalnál Brüsszelben, többek között a magyar kormány akaratának megfelelően.

A döntést hétfőn hozták. Azóta a magyar kormány nem ünnepel, nincsenek „megállítottuk Brüsszelt!” hirdetések sem. A hír is alig került be itthon a hírekbe, kizárólag a szaksajtó foglalkozott vele: a Bruxinfo folgalta a tanácsi ülés döntéseit, és az ottani cikket átvéve a Portfolio és az Adózóna számolt még be a fejleményről.

Ha a kormány egy percig is komolyan gondolná, hogy a nemzeti konzultációban számít neki a résztvevők véleménye, akkor mostanra a propagandagépezetének harsognia kellene a győzelmi jelentést. Eleve megérdemelnék a tiltakozást aláírók, az íveket beküldők és a neten kitöltők, hogy tudjanak arról, hogy közreműködésük sikeres volt, és a magyar rezsicsökkentés eredményeit kicsit sem veszélyezteti immár Belgium fővárosa.

Megvédték, de ezt nem mondták meg nekik.

Nyilván a magyar kormány propagandájába nem fér bele, hogy sikerült kompromisszumot kötni a tanácsban, hogy a magyar álláspont is érvényesülhet az EU-ban, mert elrontaná a sok munkával kialakított képet egy Soros György tenyeréből falatozó, a saját tenyerével pedig öngyilkos merénylőket simogató társaságról. 

Holott az utóbbi években minden átment, ami a magyar kormánynak igazán fontos volt, és amiről komolyabb vita indult: engedélyezték a paksi bővítést, két éve nincsenek napirenden a kötelező kvóták menekültügyben, és lám, még az áramot is adhatja majd a 2020-as évek magyar kormánya olyan drágán a magyar embereknek, amennyire csak akarja. 

Nélkületek nincs 444

Csak a 444 és a sajtószabadság ügye mellett elkötelezett olvasók támogatása teszi lehetővé, hogy alaposan tudjunk foglalkozni a legfontosabb témákkal.