Az iráni állami tévé hivatalosan is elismerte hétfőn, hogy újabb tíz halálos áldozata van az országos tüntetéseknek. Ez azt jelenti, hogy csütörtök óta összesen már tizenkét embert öltek meg oszlatás közben a rendőrök, legalább.
Irán sok városában tüntetnek már ötödik napja az emberek, elsősorban az országot behálózó korrupció és a szegénység ellen, de sok helyütt általában az egész rendszer ellen. Iránt 1979 óta a síita egyház vezetői irányítják, és az őket vezető ajatollah erősebb, mint a nép által megválasztott elnök.
Irán az utóbbi években jelentős külpolitikai és háborús sikereket ért el, többek között befolyása alá vonta az iraki kormányt, csapataival segítette a szír elnököt és fegyverrel támogatja a jemeni síita felkelést, illetve komoly befolyása van a libanoni kormányra is. Irán és Szaúd-Arábia vetélkedése most az egyik legkiélezettebb ellentét a Közel-Keleten.
Ám közben az életszínvonal esik Iránban, részben a költséges külföldi missziók miatt, másrészt Irán eddig alig tudott profitálni a nyugati szankciók lassú feloldásából, mely szankciókat egyébként a Trump-kormány vissza szeretné állítani. Ráadásul az egyházi diktatúra sem kedvez a gazdasági fejlődésnek.
A mostani tüntetéseken nem látszik, hogy valamely politikus vagy szervezet hangolná össze, és a követelések is inkább általánosak: jobb életet vagy egyenesen a rezsim bukását követelik, de az nem látszik, hogy kit akarnának hatalmon látni a felvonulók.
A kormány azt állítja, hogy csak akkor alkalmaztak erőszakot a tüntetők ellen, amikor rendőrségi intézményeket, bankokat vagy más hivatalokat támadtak meg. Az elnök azt állítja, hogy a békés tüntetéseket továbbra is engedélyezni fogják, de a közvagyon rongálását és az ország alapvetői értékeinek megsértését nem tűrik.
A Forradalmi Gárda nevű elitegység azzal fenyegette meg közleményében a tüntetőket, hogy a vasököllel csapnak le a rendetlenkedőkre. Egyelőre hivatalosan nem vetették be őket.
2009 óta nem voltak ekkora megmozdulások Iránban, bár akkor valamivel szervezettebbnek tűntek a felvonulások, és nagyobb szerepe volt bennük az ország fővárosában, Teheránban élő egyetemistáknak, értelmiségnek, középosztálynak. Most inkább a szegényebb rétegek kezdték a felvonulásokat, és az egész mozgalom vidéki városokból indult, bár már Teheránban is voltak megmozdulások.
Donald Trump amerikai elnök folyamatosan gyalázza Twitteren az iráni vezetést, és méltatja a szabadságra éhes tüntetőket, mire az iráni kormány azzal vág vissza, hogy itt a bizonyíték, hogy a tüntetők amerikai befolyás alatt állnak.
Több iráni városból is arról érkeztek beszámolók, hogy a hatóságok blokkolnak kommunikációs alkalmazásokat, például a Telegramot vagy az Instagramot, vagy éppen az egész netet lekapcsolták egyes településeken, hogy a tüntetők ne tudjanak szervezkedni. (Reuters, BBC)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.