Nincsenek igazi támogatói, ezért a székelyek fenyegetésével menekül előre a román miniszterelnök
2018 január 13., 15:20
Németh Zsolt szerint az akasztást emlegető román kormányfőnek „joga volt ezt a formáját választani a politikai öngyilkosságnak”
Németh Zsolt szerint a közép-európai térségi együttműködés „kopogtat az ajtón”, és Romániának el kell döntenie, hogy részt kíván-e ebben venni. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az erdélyi magyar pártok vezetőivel közösen tartott szombat esti kolozsvári pódiumbeszélgetésen tért ki erre.
Azt mondta, Magyarország évek óta elkötelezetten dolgozik a közép-európai építkezésen, és bevonná ebbe Romániát is. Szerinte, ha Románia részt kíván venni az együttműködésben, akkor a magyarokkal és Magyarországgal való együttműködés nem megkerülhető. Németh Zsolt szerint Románia vonakodása összefügg az erdélyi magyarok kérdésével.
Németh Zsolt úgy látta, a román-magyar viszonyban „megtört a jég, a 2012-ben befagyott kapcsolatrendszer elkezdett olvadni”, és az EU újabb költségvetési ciklusának a kezdete, a 2019 első félévében következő román EU-elnökség és az energetikai összeköttetések kialakítása is alkalmat teremt az együttműködésre. Úgy fogalmazott: „Kezd kialakulni valami Közép-Európa-szerűség.”
A külügyi bizottság elnöke Mihai Tudose román miniszterelnök akasztásos kijelentéséről azt mondta:
„Joga volt ezt a formáját választani a politikai öngyilkosságnak, (…) ilyen kijelentést Európában politikusok nem nagyon szoktak túlélni.”
Németh Zsolt üdvözölte az erdélyi magyar pártok összefogását, és az autonómiaelképzelések összehangolásáról szóló közös állásfoglalás szövegét is tartalmasnak tartotta.
Porcsalmi Bálint, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke is azt mondta: Románia és Magyarország előbb-utóbb együttműködésre kényszerül, mert közös gazdasági érdekei vannak, de Románia egyelőre a térségi kapcsolatok helyett a geopolitikát és az USA-val való stratégiai partnerséget helyezi előtérbe, ez pedig az erdélyi magyaroknak nem kedvez. Az RMDSZ politikusa szerint az erdélyi magyarságnak létérdeke, hogy a két ország kapcsolatai javuljanak, mert most az erdélyi magyarság nem a híd szerepét, hanem a csatatér szerepét tölti be a két ország között.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke szerint egyelőre jól kezdődött Erdély és Románia egyesülése centenáriumának az éve. Az erdélyi magyar pártoknak egységet sikerült felmutatniuk a közös autonómianyilatkozattal, és Mihai Tudose miniszterelnök akasztásos fenyegetése is összezárásra késztette a közösséget – mondta.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke megemlítette a pártja évek óta napirenden tartja az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat kérdését, mert ez lehet a kiindulópontja az erdélyi magyarok jogköveteléseinek. Hiába mondják a román politikusok, hogy a dokumentumnak nincsenek jogi következményei, a románok erkölcsi kötelessége teljesíteni mindazt, amit az erdélyi magyaroknak száz éve megígértek – mondta. (MTI)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.